„Tűzveszélyességi osztályba sorolás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
cellulóz |
cellulóz hivatkozás |
||
| 196. sor: | 196. sor: | ||
===Megjegyzések=== |
===Megjegyzések=== |
||
{{hely|halmaz}}A törvény szövegének megfelelően itt tömör anyagoknál a sűrűség szerepel, hézaggal kitöltött anyagoknál a halmazsűrűség (bulk density) |
{{hely|halmaz}}A törvény szövegének megfelelően itt tömör anyagoknál a sűrűség szerepel, hézaggal kitöltött anyagoknál a halmazsűrűség (bulk density) |
||
{{hely|cellulóz}}A porozitástól függően nagyon sokféle lehet a halmazsűrűsége<ref>{{cite web |url= http://www.springerlink.com/content/g5un137685g24866/ |title=Journal of Materials Science Letters, Volume 20, Number 23 |first= |last=L. Y. Mwaikambo, M. P. Ansell |work=springerlink.com |year=2012|accessdate=24 June 2012}}</ref> |
|||
{{hely|selyem}}Habosított anyag, vagy párnák tölteléke nagyon sokféle anyagból készülhet: viszkóza, növényi, vagy állati eredetű szálakból<ref>{{cite web |url= http://www.nrc-cnrc.gc.ca/obj/irc/doc/pubs/nrcc17139/nrcc17139.pdf |title= Blown Cellulose Fiber Thermal Insulations |first= |last=M. Bomberg, C. J. Shistliffe; ASTM |work=nrc-cnrc.gc.ca |year=2009 |accessdate=24 June 2012}} 93. oldal, 3. táblázat</ref>. Ezek anyagsűrűsége 1050-1400 kg/m<sup>3</sup> |
{{hely|selyem}}Habosított anyag, vagy párnák tölteléke nagyon sokféle anyagból készülhet: viszkóza, növényi, vagy állati eredetű szálakból<ref>{{cite web |url= http://www.nrc-cnrc.gc.ca/obj/irc/doc/pubs/nrcc17139/nrcc17139.pdf |title= Blown Cellulose Fiber Thermal Insulations |first= |last=M. Bomberg, C. J. Shistliffe; ASTM |work=nrc-cnrc.gc.ca |year=2009 |accessdate=24 June 2012}} 93. oldal, 3. táblázat</ref>. Ezek anyagsűrűsége 1050-1400 kg/m<sup>3</sup> |
||
A lap 2012. június 24., 21:51-kori változata
A tűzveszélyességi osztályoknak többek közt a tűzoltóberendezés[1] kiválasztásánál van szerepe. A létesítmények, építmények megvalósítására, kialakítására vonatkozó tervezés során tűzvédelmi szempontból a legalapvetőbb szakmai eljárás a tűzveszélyességi osztályba sorolás elkészítése.
Az épületszerkezet tűzvédelmi osztálya
- A1 osztály: ennek az osztálynak megfelelő tűzállósági kéreggel rendelkezik
- A2 osztály: réteges (szendvics) szerkezetű anyag, amelynek fűtőértéke legfeljebb 10 MJ/m2, illetve szilikát bázisú (például vasbeton panel)
- B osztályú: C, vagy D, osztályú anyag, amelyet legalább B osztályú burkolattal készítettek oly módon, hogy a védett anyag nem vesz részt az égési folyamatban, vagy a szerkezetből éghető anyag nem tör elő (például gipszkartonnal burkolt faváz)
- C osztályú: D, vagy E osztályú anyag, amelyet legalább C osztályú burkolattal készítettek oly módon, hogy a védett anyag nem vesz részt az égési folyamatban, vagy a szerkezetből éghető anyag nem tör elő (például acéllemezek között hőszigetelő hab)
- D osztály: D osztályú anyagból készült
- E osztály: E osztályú anagból készült, és nincs tűzhatás elleni védelme
Tűzállósági teljesítmény
- R teherhordó képesség
- E integritás (tűz tovaterjedésének gátlása)
- I szigetelés (hőátadási fokozat)
- W sugárzás
- M mechanikai hatás (ellenállás annak a hatásnak, ha égő tárgy esik rá)
- C önzáródás (tűz esetén automatikusn záródó elemek)
- S füstáteresztés
- G koromtűz
- P, vagy PH (kábel, amely tűz hatásának kitett állapotban is üzemképes marad)
- K tűzvédő képesség (időtartam, amely alatt ellenáll a rajta keresztül átterjedő tűznek)
Az éghető anyagok tűzveszélyességi osztálya
Az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat)[2] szerint öt tűzveszélyességi osztályt különböztetünk meg:
- A - Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes:
- az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása iniciáló gyújtásra bekövetkezhet;
- folyadék, amelynek zárrtéri lobbanáspontja 21 °C alatt van;
- gáz, gőz, köd, amelynek éghetőségi határértéke a levegőhöz viszonyítva legfeljebb 10% (térfogati)
- B - Tűz- és robbanásveszélyes:
- az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez;
- folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyíttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C;
- gáz, gőz, köd, amelynem éghetőségi határértéke a levegőhöz viszonyítva legalább 10% (térfogati)
- C - Tűzveszélyes:
- az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 °C;
- folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 és 150 °C között van;
- az a gáz, amely nem ég, de az égést táplálja
- D - Mérsékelten tűzveszélyes:
- az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legalább 300 °C;
- folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C felett van; az a vizes diszperziós rendszer, amelynek éghető anyag tartalma nagyobb, mint 25%, víztartalma kisebb, mint 50%
- E - Nem tűzveszélyes: a nem éghető anyag
Néhány éghető anyag adatai
| név | alsó fűtőérték | testsűrűség[halmaz] |
|---|---|---|
| MJ/kg | kg/m3 | |
| Fa (faanyagok és fából készült termékek, hulladékok stb.) | 16,75 | 600 - 900 |
| Cellulóz | 15,07 | 1500 |
| Papír | 15,9 | 700-1200 |
| Parafa | 16,75 | 240–1500 |
| Farostlemez | 18,84 | 800-1500 |
| Dekoritlemez | 20,09 | 4800 |
| Koksz | 29,31 | 800-1850 |
| Antracit | 33,49 | 1300-1700 |
| Kőszén | 31,4 | 1200-1500 |
| Barnaszén | 20,93 | 1200-1500 |
| Lignit | 18,84 | 600-1000 |
| Szén (brikett) | 20,09 | 1200-1400 |
| Tőzeg | 15,49 | 900-1200 |
| Faszén | 30,14 | 250 |
| Fűtőolaj | 41,87 | 950 |
| Benzin | 46,05 | 800 |
| Petróleum | 42,91 | 800 |
| Kőszénkátrány | 34,75 | 1100 |
| Dízelolaj | 41,87 | 800 |
| Gázolaj | 41,03 | 800 |
| Metán | 55,68 | 400 |
| Propán | 50,24 | 500 |
| Gyapot | 16,75 | 700 |
| Selyem | 18,84 | 1000 |
| Gyapjú | 23,02 | 60-130 |
| Műselyem (cellulóz[cellulóz] alapú mesterséges szál) | 16,75 | 15 [selyem] |
| Bőrök | 20,93 | 860-1200 |
| Természetes gumi | 41,87 | 1300-1450 |
| Gumiabroncs | 25,12 | 500 |
| Poliamid | 30,98 | 1138 |
| Polietilén | 46,47 | 920 |
| Polipropilén | 46,47 | 900 |
| Polisztirol hab[3] | 40,61 | 32-35[polisztirol] |
| Poliakrilnitril | 31,4 | 1120 |
| Poli(metil-metakrilát) | 26,8 | 1190 |
| Kemény PVC | 19,26 | 1550 |
| PVC-padló | 15,49 | 1400 |
| Textilalátétes PVC műbőr | 18,84 | 1400 |
| Poliuretánhab | 29,3 | 1200 |
| Poli(vinil-acetát) | 23,02 | 1200 |
| Vinilazbeszt (csempe) | 5,44 | 1350 |
| Poliizobutilén (Neoacid) | 16,75 | 1400 |
| Üvegszálas poliészterlemez | 20,93 | 1500 |
| Epoxigyanta | 31,4 | 1150-3200 |
| Fenol-formaldehid gyanta | 30,14 | 1240 |
| Fenol-formaldehid gyanta szervetlen töltőanyaggal | 16,33 | 1300-3000 |
| Fenol-formaldehid gyanta faliszt töltőanyaggal (bakelit) | 25,96 | - |
| Polikarbonát | 30,98 | 1200-1510 |
| Karbamid-formaldehid gyanta | 25,12 | 1550 |
| Celluloid | 17,58 | 1180-1300 |
| Poliformaldehid | 17,16 | 1425 |
| Vulcanfiber | 15,91 | 1300 |
| Poli(tetrafluoroetilén) | 4,18 | 2100-2400 |
| Gabonafélék (ide tartoznak a rozs, kukorica, liszt, stb.) | 16,75 | 700 |
| Széna | 16,75 | 250 |
| Szalma | 14,65 | 150 |
| Keményítő | 16,75 | 800 |
| Cukor | 16,75 | 750-1100 |
| Zsír | 41,87 | 920-940 |
| Aceton | 31,15 | 792 |
| Anilin | 36,63 | 1250 |
| Benzol | 41,87 | 900 |
| Fenol | 32,65 | 1300 |
| Etil-alkohol | 29,3 | 800 |
| Formaldehid | 18,67 | 1240-3000 |
| Glicerin | 18,17 | 1250 |
| Metil-alkohol | 22,82 | 800 |
| Toluol | 41,87 | 866 |
| Tiszta szén (karbon) | 33,49 | 1400-1900 |
| Kén | 10,46 | 2100 |
| Foszfor | 25,12 | 1820-2200 |
| Kaucsuk | - | 1170 |
| Bitumen | - | 1050 |
Megjegyzések
↑ halmaz: A törvény szövegének megfelelően itt tömör anyagoknál a sűrűség szerepel, hézaggal kitöltött anyagoknál a halmazsűrűség (bulk density)
↑ cellulóz: A porozitástól függően nagyon sokféle lehet a halmazsűrűsége[4]
↑ selyem: Habosított anyag, vagy párnák tölteléke nagyon sokféle anyagból készülhet: viszkóza, növényi, vagy állati eredetű szálakból[5]. Ezek anyagsűrűsége 1050-1400 kg/m3
↑ polisztirol: Habosítás előtti sűrűsége kb. 1050 kg/m3
Tűzosztályok
A tűzoltó készülékeken ezzel kapcsolatos a jelzés, hogy milyen tüzek oltására alkalmasak
- A - Általában szilárd szerves eredetű anyagok tüzei
- szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás, vagy parázslás kíséretében égnek (pl. fa, papír, szén, szalma)
- B - Olvadékok (tűzveszélyes folyadékok)
- C - Éghető gázok tüzei
- D - Fémek,fémötvözetek tüzei (nátrium, magnézium)
A tűzveszély jelzésére a piros szineket használják[6]
Források
- ↑ Classification of Portable Fire Extinguishers. osha.gov, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 19.) Occupational Safety and Health Administration (Amerika)
- ↑ 9/2008 (II. 22) ÖTM. r. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. jogszabalykereso.mhk.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 19.) Magyar Közlöny
- ↑ Dämmstoff: extrudierter und expandierter Polystyrol-Hartschaum (PS), EPS, XPS, Styropor, Styrodur. waermedaemmstoffe.com, 2007. (Hozzáférés: 2012. június 23.)
- ↑ L. Y. Mwaikambo, M. P. Ansell: Journal of Materials Science Letters, Volume 20, Number 23. springerlink.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
- ↑ M. Bomberg, C. J. Shistliffe; ASTM: Blown Cellulose Fiber Thermal Insulations. nrc-cnrc.gc.ca, 2009. (Hozzáférés: 2012. június 24.) 93. oldal, 3. táblázat
- ↑ Országos Tűzvédelmi Szabályzat, biztonsági jelek. piroprev.hu, 2009. (Hozzáférés: 2012. január 28.)