X-Men: Az ellenállás vége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
X-Men: Az ellenállás vége
X-Men: The Last Stand
Rendező Brett Ratner
Producer Avi Arad
Lauren Shuler Donner
Ralph Winter
Alapmű X-Men
Forgatókönyvíró Simon Kinberg
Zak Penn
Főszerepben Hugh Jackman
Halle Berry
Ian McKellen
Patrick Stewart
Kelsey Grammer
Famke Janssen
Rebecca Romijn
James Marsden
Anna Paquin
Shawn Ashmore
Aaron Stanford
Vinnie Jones
Ben Foster
Zene John Powell
Operatőr Philippe Rousselot
Dante Spinotti
Gyártás
Gyártó 20th Century Fox
Marvel Enterprises
Donner's Company
Nyelv angol
+ magyar (szinkron)
Időtartam 100 perc
Költségvetés 210 millió dollár
Forgalmazás
Forgalmazó USA 20th Century Fox
magyar InterCom
Bemutató magyar 2006. május 25.
USA 2006. május 26.
Korhatár USA PG-13
magyar 16
Bevétel USA $ 234 362 462
Earth flag PD.jpg $ 459 256 008
Kronológia
Előző X-Men 2
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

Az X-Men: Az ellenállás vége a Marvel Comics X-Men-sorozatának harmadik filmadaptációja. A filmet Brett Ratner rendezte, a forgatókönyv Simon Kinberg és Zak Penn munkája. A bemutató 2006. május 26-án volt az Egyesült Államokban és Kanadában, és további 22 országban – köztük Magyarországon – két-három nappal korábban.

A film központi témája a „mutációs ellenszer” (ami megszünteti a különleges tulajdonságokat), ez komoly ellentéteket vált ki a mutánsok és az emberek között. A másik cselekményszál Jean Grey titokzatos feltámadása X-Men 2-beli elhalálozása után. A produkció alapjait Chris Claremont és John ByrneA Főnix halála” és Joss Whedon „Gifted” című képregénye ihlette.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerep Színész Magyar hang
Farkas / Logan Hugh Jackman Sinkovits-Vitay András
Ciklon / Ororo Munroe Halle Berry Németh Borbála
X professzor / Charles Xavier prof. Patrick Stewart Horányi László
Magneto / Eric Lehnsherr Ian McKellen Helyey László
Főnix / Jean Grey Famke Janssen Fehér Anna
Bestia / Dr. Henry "Hank" McCoy Kelsey Grammer Gesztesi Károly
Vadóc / Marie Anna Paquin Szénási Kata
Jégember / Bobby Drake Shawn Ashmore Simonyi Balázs
Árnymacska / Kitty Pryde Ellen Page Zsigmond Tamara
Küklopsz / Scott Summers James Marsden Crespo Rodrigo
Piró / John Allerdyce Aaron Stanford Moser Károly
Mystique / Raven Darkholme Rebecca Romijn Orosz Helga
Buldózer / Cain Marko Vinnie Jones Bognár Tamás
Angyal / Warren Worthington III Ben Foster Zámbori Soma
Kallisztó Dania Ramírez Bogdányi Titanilla
Kolosszus / Peter Rasputin Daniel Cudmore Barbinek Péter
Warren Worthington II Michael Murphy Fülöp Zsigmond
Dr. Kavita Rao Shohreh Aghdashloo Menszátor Magdolna
Elnök Josef Sommer Versényi László
Multiple Man / James Madrox Eric Dane
Leech / Jimmy Cameron Bright Jelinek Márk

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy gyógyszerészeti vállalat bejelenti, hogy kifejlesztettek egy oltóanyagot az X-gén visszaszorítására, amely a mutánsok különleges erejét adja és amely megkülönbözteti őket az emberektől. Vannak mutánsok, akiknek felkelti érdeklődését a gyógyír, köztük az X-Men Vadócot, ám a legtöbbeket megrémíti a bejelentés. A hírekre válaszul az X-Menek ellenlábasa, Magneto hadsereget toboroz, figyelmeztetve követőit, hogy a gyógyírt erőszakkal fogják alkalmazni a mutánsképességek eltörlésére.

Küklopsz, Jean Grey halálának emlékétől kísértve visszatér oda, ahol Jean az életét áldozta az X-Menekért. Jean megjelenik Küklopsz előtt, csókolóznak, s eközben Jean megváltozik és megöli Küklopszot. Érezve a baljós jeleket, X professzor felderítésre küldi Farkast és Ciklont. Odaérve telekinetikusan lebegő sziklákra, Küklopsz szemüvegére és az eszméletlen Jeanre bukkannak.

Xavier elmagyarázza, hogy mikor Jean feláldozta magát, szabadjára engedte hatalmas erővel rendelkező alternatív énjét, akit Főnixnek nevez. Farkast elborzasztja, mikor rájön, Xavier telepatikus úton megfigyelés alatt tartotta Jeant, ám mikor a nő magához tér, Farkas előtt világossá válik, hogy ez nem az a Jean, akit ismert. Jean kéri Logant, hogy végezzen vele, s mikor az ezt megtagadja, Főnix felszínre tör és telekinetikusan a falhoz löki Farkast. Ezután gyermekkori otthonába megy.

Magneto, aki szintén tisztában van Jean hatalmával, találkozik Xavierrel Jean házában. A két férfi versenyez Jean hűségéért, mígnem Főnix feltör és szabadjára engedi erejét. Lerombolja családja házát, megsemmisíti Xaviert és távozik Magnetóval.

Xavier elvesztését követően az X-Menek újra egyesülnek és szembeszállnak Magneto seregével, akik a gyógyszerészeti vállalatot készülnek megtámadni. A harc hevében Beast beadja a gyógyírt Magnetónak, megfosztva őt mutánserejétől. A csata végén Főnix felemelkedik, s környezete pusztításába kezd. Egy pillanatra Jean átveszi az irányítást felette, s könyörög Farkasnak, hogy mentse meg. Farkas szerelméről biztosítja Jeant és kétségek között vergődve megöli őt fémkarmaival.

Az X-Menek veszteségei ellenére az élet megy tovább. Magneto, most egyszerű öregemberként egy parkban üldögélve sakkozik, s az egyik fémbábu felé nyúlva gyengén megrezegteti azt. A végefőcímet követően dr. Moira McTaggert ellenőriz egy kómás beteget, aki Xavier hangján szól hozzá. A nő megdöbbenve reagál rá: "Charles?".

A produkcióról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első két X-Men film direktora, Bryan Singer otthagyta a produkciót az előkészületi fázisnál, hogy a Superman visszatért rendezhesse. Csatlakozott hozzá az X-Men 2 forgatókönyvírópárosa, Dan Harris és Michael Dougherty, illetve a zeneszerző/vágó John Ottman is. Ezután Matthew Vaughn-t kérték fel a feladatra. Ő kiválasztotta Kelsey Grammert Beast és Vinnie Jonest Buldózer szerepére, de családi okokra hivatkozva visszalépett a forgatás kezdete előtt. Vaughn-t Singer jóbarátja, Brett Ratner váltotta, aki egyike volt azoknak, akik eséllyel pályáztak az első film rendezésére; s éppen Ratnert képzelte el a Warner Bros. a 2006-os Superman rendezésére, mielőtt a filmterv Superman visszatér-ré lépett elő.

2005. június 13-án egy korai forgatókönyvváltozat nem végleges vázlata Drew McWeeny, az Ain't It Cool News munkatársa jóvoltából napvilágot látott, és heves vitákat váltott ki rajongói körökben. Ez a verzió azonban kezdetleges volt, és több tucat változatot követően jelentősen módosult a cselekmény.

"Nagyon mozgalmas, nagyon érzelemdús, nagyon személyes az előző filmekben megismert karakterekkel. Van benne pár különlegesen akciódús jelenet. Van benne pár igencsak jelentős haláleset. Amennyit eddig láttam belőle, abból úgy vélem, igazán nem mindennapi lesz."Patrick Stewart egy rajongói spekulációkat kiváltó nyilatkozata a projektről

A forgatásról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az X-Men: Az ellenállás vége forgatása 2005 augusztusában kezdődött és 2006 januárjáig tartott, nagyrészt a kanadai Vancouverben. Dave Gordon associate producer szavai szerint "Ez a legnagyobb produkció, amit valaha is Kanadában forgattak". Eddig az X-Men 2 volt, most már az X-Men 3. Az X-Menek és az ellenséges mutánsokból álló Testvériség végső összecsapására a szkript szerint Washingtonban került volna sor, de Ratner úgy döntött, hogy változtat a helyszínen.

A film készítésének akad néhány érdekes momentuma. A Golden Gate híd egy 2500 láb magas másolatát készítették el az egyik jelenethez, mely eredetileg a film közepén szerepelt volna, de a rendező úgy döntött, sokkal drámaibban hatna a tetőponton, a mozi végén. A több mint 65 éves Patrick Stewart és Ian McKellen arcát fiatalabbá varázsolták "complex keyframing" technikával (nem használtak CGI-t, csak fotografált bőr/csont strukturát). Ezt a "digitális bőr-hamisítás"-nak nevezett eljárást a két színész 20 évvel való megfiatalítására használták az első flashback-jelenethez. Angel szárnyai kezdetben túl nehezek voltak Ben Fosternek, így habszivacsból újraalkották őket.

Több színész is maga végezte a kaszkadőrmunkát. A "forgószél" rögzítőköteles jelenetét Halle Berry maga csinálta az egyik harci jelenetben, s úgy megszédült belé, hogy hányt is. A stábnak vödröket kellett hoznia elé, mielőtt a felvételt elkezdték.

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az X-Men: Az ellenállás vége első napján 45,5 millió dollárt hozott, s ez minden idők negyedik legnagyobb nyitónapja a Pókember 3 ötvenkilencmilliója, A Karib-tenger kalózai: Holtak kincse ötvenötmilliója és a Star Wars III. rész: A Sith-ek bosszúja ötvenmilliója után. A Memorial Day négynapos hétvégéjén összesen 122,9 millió dollárt gyűjtött össze, s háromnapos 102,8 milliójával a nyolcadik a legnagyobb első hétvégék listáján. Mindössze három nap kellett a filmnek a százmillió dollárt elérésére, ám második hétvégéjén egy szignifikáns 66,9%-os esést kellett elkönyvelnie. 234,4 millió dollárt termelt Észak-Amerikában és 459,3-et összességében (s ezzel a 7. a 2006-os listán).

A film kritikái általánosságban vegyesek, a Rottentomatoes.com 57%-ra értékeli. A Metarcritic oldala hasonló véleményen áll, 58/100-as besorolással. Ebert & Roeper (a Chicago Sun-Times elismert kritikusai) two thumbs up-ot adott a filmnek, vagyis jónak találták. Ebert véleménye: „Tetszett az akció, tetszett az abszurditás, tetszett a mutánsképességek össze nem illő és túlzott használata, s különösképpen tetszett a mód, ahogy a politikai felhangok megjelennek és speciális effektekkel döntik el őket”. Néhány filmkritikus szerint azonban a harmadik rész minőségi csökkenést ért meg az előző kettőhöz képest. Justin Chang a Varietytől úgy véli, a film egy "dirr-durr folytatás észrevehetően kevésbé széles közönségnek, nélkülözve a borongós atmoszférát és az emócionális súlyt, ami az első két Marvel-adaptációt oly sikeressé tette". A Film Journal International munkatársa, Frank Lovece szerint „a kockázatvállaló forgatókönyv eredeti következményei felülemelkednek Brett Ratner szürke rendezésén, akinek elegendő mechanikája hatásosan kerekíti a sztorit, de igazi lélek nélkül”.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]