Wikipédia:Szavazás/Javaslatok/Az egyértelműsítés egyszerűsítése, 2016

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd!
A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!

Itt a szavazás: Wikipédia:Szavazás/Az egyértelműsítés egyszerűsítése, 2016

Az egyértelműsítés egyszerűsítése[szerkesztés]

A szövegjóváhagyási eljárás kírása: --Karmela posta --Karmela posta 2016. február 24., 22:18 (CET) [válasz]

A tulajdonképpeni szavazás legkorábban három nappal ez után az időpont után kezdődhet, és csak akkor lehet elindítani, ha a megfogalmazás utolsó változatát legalább 4 szerkesztő jóváhagyta, beleértve a kiírót is.

A szavazás célja, hogy egyértelműsítéskor megszűnjenek a „főjelentések” körüli viták.

Egyértelműsítő lap készítésekor az általánosan ajánlott eljárás az volt már eddig is, hogy az alapforma (az egyértelműsítő lap toldalék nélküli része) átirányító lapot képezzen az egyértelműsítő lapra. Viták akkor keletkeztek, ha valaki az eddig megengedett kivételezési lehetőséggel élni akart, és „főjelentésként” akarta kezelni valamelyik egyértelműsítendő lapot.

A szavazás a kivételezési lehetőségek megszüntetéséről vagy megtartásáról szól, és azt is tisztázni igyekszik, hogy mi történjen a már kialakított „főjelentésekkel”:

  • szüntessük meg a lehetőséget visszamenőleges hatállyal
  • szüntessük meg a lehetőséget, de a régiek maradjanak meg
  • tartsuk fenn a lehetőséget változatlanul

Előzmények (kivonatolva):

  • Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)/Archív114#Átirányítás „főjelentésre”
  • A WP:ZÖLD útmutató eddig ezt írta: „Ha nincs egy feltűnően gyakran linkelt cikk a konkurensek között, akkor az alapforma lapja egy olyan átirányítás, ami az egyértelműsítő lapra mutat.”...„Ha van egy feltűnően gyakran linkelt cikk a konkurensek között, akkor az alapforma lapja egy olyan átirányítás, ami erre az úgynevezett főjelentésre mutat.” ... „olykor megszavazzuk valamelyik főjelentés számára, hogy kivételesen maga a csupasz alapforma legyen a címe”
  • A WP:EGYÉRT útmutató pedig ezt: „Ha a szónak, kifejezésnek van elsődleges, ismertebb, elterjedtebb jelentése, akkor az ahhoz tartozó cikket fő szócikknek tekintjük. A fő szócikk is kap egy minősítést, többnyire zárójelezéssel. A kérdéses kifejezés minősítetlen formája egy átirányító lap neve lesz. Ez az átirányítás, ha van fő cikk, akkor közvetlenül a fő cikkre mutat, így a keresőkérdések közvetlenül oda viszik az olvasót. Ha vitatható, hogy melyik cikk tekinthető fő cikknek, akkor az átirányítás az egyértelműsítő lapra mutat.”


Még ne szavazz, a szöveg még nincs jóváhagyva!
Idekattintva fejezd ki véleményed:

A szavazás javasolt szövege[szerkesztés]

Még ne szavazz, a szöveg még nincs jóváhagyva!

  • Az „A” és „B” típus fogalmának tisztázása
A jelenleg érvényben levő útmutatók bizonyos esetekben megengedték az egyértelműsítő lapokon szereplő cikkek valamelyikének „főjelentésként” való kezelését is.
  • „A” típus, az útmutatókban ajánlott módszer: a „főjelentés” ugyanúgy egyértelműsítő toldalékot kapott, mint a többi cikk címe, az alapforma átirányító lapot képzett, és ez az átirányítás a „főjelentésre” mutatott az egyértelműsítő lap helyett. (Ezzel a módszerrel a cikkekbe frissen bekerülő toldalék nélküli linkek zöld átirányítások, és jól megkülönböztethetőek a már javított kék linkektől. A főjelentés szerepe csak a legközelebbi karbantartásig tart.)
Példák: Tigris → Tigris (állat) <> egyért, Lúdas Matyi → Lúdas Matyi (költemény) <> egyért, Szahara → Szahara (sivatag) <> egyért, Deák Ferenc → Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) <> egyért, Eddie Murphy → Eddie Murphy (színművész) <> egyért, Ásvány → Ásvány (anyag) <> egyért
  • „B” típus, az útmutatókban nem ajánlott, de miniszavazással „legalizálható” kivételek esetén a „főjelentés” cikkének címe alapformában maradt, toldalék nélkül. (Ez esetben a frissen bekerült alapformájú linkek ugyanúgy kékek, mint az ellenőrzöttek, mindet ki kell értékelni minden karbantartási menetben, hosszabb ideig a cikkben maradhat az olyan tévesen alapformájú link, amelynek „mellékjelentésre” kéne mutatnia.)
Példák: Új Ember <> egyért, Budapest <> egyért, Vörös csillag <> egyért, Batman <> egyért, A nyomorultak <> egyért, Halloween <> egyért, Föld <> egyért, Balaton <> egyért, Panama <> egyért

Jól gondozott cikk elején sablon emlékezteti az olvasót az alternatív jelentésekre, – feltéve, hogy nem mobilalkalmazáson nézi a cikket.

Mobilalkalmazásnál nem kap segítséget az olvasó a főjelentés cikkében az egyértelműsítő laphoz való eltaláláshoz.

„A” kérdés az átirányítással kiemelt „főjelentésekről”:

  • A1: Változtassunk, a jövőben ne hozzunk létre „A” típusú „főjelentéseket”, és szüntessük meg az eddig létrehozottakat is.
  • A2: Változtassunk, a jövőben ne hozzunk létre „A” típusú „főjelentéseket”, de hagyjuk meg az eddig létrehozottak közül azokat, amelyek megbeszélés keretében születtek.
  • AX: Ne változtassunk, maradjon meg az „A” típusú „főjelentések” létrehozásának lehetősége.

„B” kérdés a toldalék nélküliséggel kiemelt „főjelentésekről”:

  • B1: Változtassunk, a jövőben ne hozzunk létre „B” típusú „főjelentéseket”, és szüntessük meg az eddig létrehozottakat is.
  • B2: Változtassunk, a jövőben ne hozzunk létre „B” típusú „főjelentéseket”, de hagyjuk meg az eddig létrehozottak közül azokat, amelyek megbeszélés keretében születtek.
  • BX: Ne változtassunk, maradjon meg az „B” típusú „főjelentések” létrehozásának lehetősége
  • A szavazás kiértékelésének módja:
Az „A” változtatást elfogadjuk, ha a változtatás hívei (A1+A2) legalább 10-en és egyúttal többen is vannak mint az ellenzői (AX). Változtatás esetén az A1 és az A2 változat közül az lép érvénybe, amelyikre többen szavaztak.
A „B” változtatást elfogadjuk, ha a változtatás hívei (B1+B2) legalább 10-en és egyúttal többen is vannak mint az ellenzői (BX). Változtatás esetén a B1 és a B2 változat közül az lép érvénybe, amelyikre többen szavaztak.
Ha valamelyik eldöntendő kérdésben nincs többség, meghosszabbítjuk a teljes szavazást egy héttel.

Még ne szavazz, a szöveg még nincs jóváhagyva!

Jóváhagyom, hogy ez a szöveg szavazásra kerüljön[szerkesztés]

Ha a más megfogalmazást szeretnél, vagy ha a szavazásra bocsátásnak irányelvi akadályát látod, akkor azt a Szövegmódosítási javaslatok című részbe írd!

Szövegmódosítási javaslatok és kifogások a szavazás megtartása ellen[szerkesztés]

Alternatív szövegjavaslat[szerkesztés]

Alternatív szövegjavaslatok

:Az egyértelműsítő lappal rendelkező azonos szóalakú cikkek címének toldalék nélküli része kivétel nélkül minden esetben az egyértelműsítő lapra mutasson, és ez vonatkozzon mindazokra a szócikkekre is, amelyek jelenleg egyértelműsítő taggal vagy anélkül főjelentésként vannak kezelve. – Dodi123 vita 2016. március 11., 10:17 (CET) Az új változatot támogatom, ezt visszavonom. – Dodi123 vita 2016. március 15., 11:28 (CET)u[válasz]

@Dodi123: A második mellékmondat kifejezetten jobb, mint az én megfogalmazásom volt. Új megfogalmazásra ihletett, ehhez mit szólsz?
  • „B” változat (Dodi123 változatának hagytam meg az „A” jelölést):
Az egyértelműsítő lappal rendelkező azonos szóalakú cikkek címe mindig kapjon egyértelműsítő toldalékot, a toldalék nélküli közös alapforma átirányító lapként mutasson az egyértelműsítő lapra. Ez vonatkozzon mindazokra az esetekre is, amelyek eddig akár a rájuk mutató átirányítás, akár az alapformájú cím segítségével főjelentésként voltak kezelve.
--Karmela posta 2016. március 11., 10:54 (CET)[válasz]
Nekem ez is tetszik. A második mondat értelmezésén kicsit el kellett gondolkodnom, de az is pontos. – Dodi123 vita 2016. március 11., 13:20 (CET)[válasz]
A következő „C” változat különválasztaná a korábban bevezetett kivételek esetét:
1) Kivétel nélkül mindig:
  • a közös egyértelműsítő lapon szereplő összes olyan cikkcím, amelynek írott formája egymással megegyezik, kapjon egyértelműsítő toldalékot, és
  • a toldalék elhagyásával kapott közös alapformából mindig átirányító lapot képezzünk, és
  • ez az átirányítás mindig az egyértelműsítő lapra mutasson.
2)
  • Az első pontról hozott döntés vonatkozzon azokra a szócikkekre is, amelyek az eddigi szabályok alapján a rájuk mutató átirányítás segítségével voltak „főjelentésként” kezelve.
Például:
3)
  • Az első pontról hozott döntés vonatkozzon azokra a szócikkekre is, amelyek eddig közös döntés alapján kivételesen az egyértelműsítő tag elhagyása segítségével voltak „főjelentésként” kezelve.
Például:

Melyik alternatíva a legjobb szöveg? A? B? C?

--Karmela posta 2016. március 12., 00:13 (CET)[válasz]
A két dolgot külön kell választani. Én speciel az első részét (Juhász Gyula → Juhász Gyula (költő) típusú átirányítások megszüntetését) nagy valószínűséggel támogatnám, a másodikat (a Budapest típusú főjelentések eltörlését) masszívan ellenezném, így egy esetleges szavazáson kénytelen lennék az egész ellen szavazni. --Sasuke88  vita 2016. március 12., 00:39 (CET)[válasz]
@Sasuke88: Szétbontottam, így jó lesz? --Karmela posta 2016. március 12., 07:36 (CET)[válasz]
@Karmela: Az 1) pontban jó lenne nyomatékosítani, hogy a kétféle főjelentéses esetekre ez még nem vonatkozik. A 2) és 3) ponthoz tennék példát, hogy mindenkinek egyértelmű legyen, miről van szó. --Sasuke88  vita 2016. március 12., 13:18 (CET)[válasz]
@Sasuke88: A példákat beletettem. Pontosítsd kérlek, hogy az első ponthoz még mit is fűznél hozzá? --Karmela posta 2016. március 12., 14:13 (CET)[válasz]
@Karmela: Alapvetően a Kivétel nélkül mindig megfogalmazás nem tetszik, mert az önmagában kizárja a 2) és 3) pont kivételeit is, bár ha egy képben lévő szerkesztő végigolvassa valaki, akkor rájön, hogy mi a helyzet. Az Asbóth Oszkár (repülőgépmérnök) miért lett hosszú ó-s, a cikkcíme röviddel van? -Sasuke88  vita 2016. március 12., 17:54 (CET)[válasz]

Karmela, a C változat szerintem nehezen vihető szavazásra, mert túlzottan sok egymásnak ellentmondó dolog van benne. Ha a C1 változat lenne, akkor mellette tudnék szavazni. – Burumbátor Súgd ide! 2016. március 12., 18:02 (CET)[válasz]

  •  jóváhagyom: szavazásra vihető a „C” változat. A vélemények figyelembe vételével jobbnak látszik az egyes fokozatok szétválasztása, és szavazásra akár külön, egymás után, akár egyidejűleg mind a három pont feltehető lehet úgy, hogy ez utóbbi esetben külön legyen a szavazás az egyes pontokról. – Dodi123 vita 2016. március 12., 15:05 (CET) Az új változatot támogatom. – Dodi123 vita 2016. március 15., 11:35 (CET)[válasz]

Jelentem, hogy éppen a sorból kilógó lapok között tallózgatok, a döntésben segítő illusztrációkat szedegetem össze. --Karmela posta 2016. március 13., 17:22 (CET)[válasz]

A jóváhagyandó szövegét a hozzászólások, javaslatok figyelembevételével megváltoztattam. --Karmela posta 2016. március 15., 00:20 (CET)[válasz]

Megjegyzések[szerkesztés]

A korábbi, időközben megváltoztatott szövegjavaslatokra vonatkozó viták a „becsuk” feliratra kattintva bedobozolhatóak.

A február 26-a előtti kétrészes szövegjavaslatra vonatkozó megjegyzések[szerkesztés]

A február 26-a előtti kétrészes szövegjavaslatra vonatkozó megjegyzések

Szerintem jobb lenne teljesen szétválasztani a két kérdést (változtassunk-e és ha igen, akkor hogyan). Például én lehet, hogy nem szeretnék változtatást, de ettől függetlenül van véleményem arról, hogy ha már változtatunk, akkor hogyan. --Tacsipacsi vita 2016. február 25., 00:02 (CET)[válasz]

@Tacsipacsi: Jó, átszövegezem. --Karmela posta 2016. február 25., 01:33 (CET)[válasz]
@Tacsipacsi: Kész, így gondoltad? --Karmela posta 2016. február 25., 02:07 (CET)[válasz]
Igen, köszönöm! --Tacsipacsi vita 2016. február 25., 17:11 (CET)[válasz]

A második szavazási kérdés számomra meglepő, mert mintha eddig ilyesmiről nem lett volna szó. A magam részéről azt gondolom, hogy az egyértelműsítetlen alapalak címmé változása megszüntetné azt a technikai előnyt, amit a zöld linkek jelenleg jelentenek. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a második kérdésre van-e egyáltalán igény, de lehet, hogy csak lemaradtam valamiről. – LApankuš 2016. február 25., 14:28 (CET)[válasz]

(Az azóta visszavont megjegyzésre válaszolva.) Ja, ezt elfelejtettem, mert nincs bekapcsolva. Most nincs rá szükség, és ez a szín meglehetősen zavart. :-) – LApankuš 2016. február 25., 15:03 (CET)[válasz]

  • Sajnos tévedtem, csak azok a linkek rózsaszínűek jelenleg, amelyek átirányítás közvetítésével mutatnak az egyértelműsítő lapokra, a simán rájuk mutató linkek nem.
Megvárom, hogy a műszakiak nyilatkozzanak arról, hogy a közvetlenül az egyértelműsítő lapokra mutató linkek zöldítése megoldható-e. Ha erre nincs megnyugtató válasz, akkor visszavonom a második javaslatot.
--Karmela posta 2016. február 25., 15:09 (CET)[válasz]
Most is rózsaszínű a sima link is. – JulesWinnfield-hu vita 2016. február 25., 15:52 (CET)[válasz]
Példa: Paradicsom (egyértelműsítő lap). --Karmela posta 2016. február 25., 16:26 (CET)[válasz]
Fő névtérből rózsaszínű. Ezek szerint csak onnan. – JulesWinnfield-hu vita 2016. február 25., 16:30 (CET)[válasz]
Akkor jó. 2016. február 25., 16:35 (CET)

Szerintem a második kérdésre nincs szükség és nem is volt róla szó. Annak idején ez közfelkiáltással lett így. Szerintem sokkal nyilvánvalóbb így a helyzet. Visszalépés lenne, ha visszatérnénk a régi helyzetre. - Csurla vita 2016. február 25., 18:47 (CET)[válasz]

Így a keresésnél is rögtön látható az egyértelműsítő lap. Ha ezt megszüntetnék, akkor ez nem lenne így. Csurla vita 2016. február 25., 18:52 (CET)[válasz]

  • @Csurla: Igen, ez utóbbi talán hátrány, bár a keresés toldalékos találatai között az egy szál csupaszról rögtön tudnánk, hogy ez az egyértelműsítő lap. A botok pedig a kategóriák szerint keresnek úgyis, aligha ügyetlenkednek a névvel.
Összességében én nyereségnek érezném, a rendszer egyszerűsítésének: nem kéne minden egyértelműsítéshez két lap, kijönnénk eggyel is.
Kérdésem, hogy vajon ellenzed, hogy szavazás legyen erről? Vagy az ellenvéleményedet előre jelezted ugyan, de a szavazást azért meg lehet tartani?
--Karmela posta 2016. február 25., 23:42 (CET)[válasz]

Még kíváncsi lennék mások véleményére is, mivel erről eddig nem volt szó. Mit tennél pl. ezekkel: Budapest és Budapest (egyértelműsítő lap)? - Csurla vita 2016. február 25., 23:45 (CET)[válasz]

Továbbra is megmaradhatna teljesen változatlan formában. Az eddigi rendszerrel sem volt összhangban, az egyszerűsített rendszerből meg pláne kilóg, de szerencsére nem sok ilyet szavaztunk meg.
--Karmela posta 2016. február 25., 23:59 (CET)[válasz]

Azt nem tartom jónak, hogy így lennének egyértelműsítő lapok ahol csak csupasz név lenne, valahol pedig ott lenne a zárójeles egyért. Ez nem rendszer. Az sem jó, hogy valaminek a hiánya mutatja, hogy az a lap egyért lap. A második kérdéssel kapcsolatban még nem láttam olyan véleményt, amiért azt gondolnám, hogy egyáltalán ki kellene írni. Több mint hat éve egységes ez a rendszer és sohasem emlékszem emiatt vitára miatta, akkor minek ezen változtatni. A második kérdés kiírásával nem értek egyet.

Az első kérdés tekintetében pedig a Kategória:Egyértelműsítő átirányítások-at kell megnézni. Ha kötelező lenne az egyértre való mutatás, akkor ezeket kellene felszámolni. Pl. Verdi, akkor nem Giuseppe Verdi zeneszerőre mutatna, hanem az egyértre (Verdi (egyértelműsítő lap)). Nem rémlik, hogy bármelyik vitában ez a kategória előjött volna. - Csurla vita 2016. február 26., 08:11 (CET)[válasz]

Bizony helyesnek tartanám, ha a „Verdi” átirányítás a Verdi (egyértelműsítő lap)-ra vezetne, hiszen az csupa olyan dolgot/személyt sorol fel, amit/akit egyszerűen „Verdi”-nek is mondanak.
Megjegyzem a mondott kategóriában számos furcsaság van, rákattintottam három helyre, és rögtön három kérdés merült fel bennem: vajon miért van benne az indóház? (ehhez nincs is egyértelműsítő lapunk), vajon miért van benne a Kwanza? (mennyivel kwanzább a pénznem, mint a folyó?), és vajon miért piros a labiális egyértelműsítő lapon a labiálisnak éppen az az értelme, amire a „labiális” átirányítás vezet? (A labiális egyértelműsítő lapot most gyorsan rendbe is hoztam, de az továbbra sem világos, hogy mennyivel labiálisabb a fogászati irány, mint a beszédhang.)
Úgy tűnik, hogy csak nyerünk vele, ha az új, egyszerűsített rendszer bevezetése alkalmából rendbe hozzuk ennek a kategóriának a háza táját is.
--Karmela posta 2016. február 26., 11:22 (CET)[válasz]

Azt, hogy kinek mi lesz a szavazata a feltett kérdésről, nem itt kell megbeszélni. A csupasz alakok egyértlapra mutatásáról már volt szó, soha a büdös életben nem lesz belőle konszenzus, tehát szavazni kell. Majd ott mindenki leteszi a voksát oda, ahová akarja, de itt felesleges újra vitát nyitni róla. – LApankuš 2016. február 26., 11:38 (CET)[válasz]

Én hasznosnak érzem, ha valaki felveti itt a javasolt változtatás további aspektusait (mint most Csurla tette), és nem is szokatlan ez a szövegjavaslat lapján. --Karmela posta 2016. február 26., 11:51 (CET)[válasz]

Tudna valaki adni egy linket, hogy miért került bele az Y-os változat? Volt már erről szó korábban is? (Nekem nagyon nem tetszik az ötlet, de szeretném elolvasni a mellette szóló érveket). – Hkoala 2016. február 26., 11:46 (CET)[válasz]

@Hkoala: Nem volt erről eddig szó, és éppen ezért formálisan is kérdéses, hogy mehet-e a szavazásra. Nekem annyira logikus lépésnek tűnt, hogy felvettem ide, de kezdem belátni, hogy még érlelni kéne. --Karmela posta 2016. február 26., 11:51 (CET)[válasz]

Kivételek: to be or not to be[szerkesztés]

Megjegyzések február 26. után

A szöveg nem említ kivételeket; akkor eszerint Budapest (Magyarország) és Magyarország (állam) lenne az elfogadott? – Hkoala 2016. február 27., 12:24 (CET)[válasz]

  • @Hkoala: Igyekeztem nagyon pontosan fogalmazni, és így a szöveg kizárólag az átirányító lap irányának megválasztásáról szól, de arról nem, hogy mi van, ha nincs átirányító lap. Így nem vonatkozik azokra a korábban már külön szavazással bevezetett esetekre, amiknél nincs is minek az irányáról beszélni, hiszen az alapforma közvetlenül az egyik cikk címe.
  • Ha esélyesnek látszik, hogy ezeket is be lehet vonni az egységesítésbe, akkor azt jó lenne külön élesen megfogalmazni, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. Például így:
  • „Az egyértelműsítő laphoz tartozó alapformából (az „(egyértelműsítő lap)” nélküli címrészből) kivétel nélkül mindig átirányító lapot képzünk.”
Ez külön megszavazható pont lehetne azzal, hogy ha esetleg nem lesz elfogadva, akkor további átirányítás nélküli kivételek is megszavazhatóak, és a már megszavazott alapformájú cikkcímek továbbra is megmaradhatnak.
Egészséges dolognak tartanám a teljes egységesítést.
A főjelentéses átirányítás ugyanis eddig megoldás volt arra a többekben meglevő igényre, hogy valamelyik cikket kitüntetetten kezeljék. Ha ezt a lehetőséget megszüntetjük, akkor megszaporodhatnak az átirányítás nélküli kivételek, pedig azok karbantartási szempontból lényegesen rosszabbak. Ha a karbantartási menetek az alapformákat benne hagyják a cikkekben, akkor újra meg újra, minden menetben végig kell nézni az összeset: a frissen bekerült és esetleg toldalékot kívánó linkek nem különböztethetőek meg a már százszor ellenőrzöttektől.
--Karmela posta 2016. február 27., 14:54 (CET)[válasz]

Én a „kivétel nélkül mindig”-féle verzióra szavaznék, egyébként sok értelme nincs az egésznek. Tudom, hogy sokaknak ez fájó pont (nem t'om m'ér, nézzenek meg egy nyomtatott lexikont...), de ne legyenek már kivételek. - Gaja   2016. március 1., 21:11 (CET)[válasz]

Legyen akkor egy külön megszavazható pont a kivételek lehetősége? --Karmela posta 2016. március 2., 21:49 (CET)[válasz]

Szerintem „Az egyértelműsítő laphoz tartozó alapformából (az „(egyértelműsítő lap)” nélküli címrészből) kivétel nélkül mindig átirányító lapot képzünk.” megfogalmazásból az hiányzik, hogy ha ilyen alak már cikkcímként szerepel, nem kell feltétlenül átirányítást gyártani belőle (vagyis átnevezni egyértelműsítettre). Tehát a kivétel nélkül mindig átirányító lapot képzünk helyett az abban az esetben, ha egyértelműsített cikkcímre mutat, mindig az egyértelműsítő lapra mutató átirányítást képzünk.

Sajnos nem tudom a számomra elég egyértelmű egyértelműsítési kritériumokat egzaktan megfogalmazni. Mindenesetre például Budapest esetén nem azért nem kell egyértelműsíteni, mert valamiféle nevetségesség tárgya lenne a Budapest (Magyarország) alak, hanem azért, mert abszolúte nem azonos fajsúlyú dolgok a többiek. A két USA-beli település közül az egyik olyan kicsi, hogy a térképen sincs rajta, ismeretlen népességgel, a másik pedig közigazgatásilag nem is létező, elnéptelenedett egykori település. Ha azonban az egyikük milliós nagyváros lenne, máris joggal lehetne az egyértelműsítés szükségességére gondolni. Az pedig, hogy Ian Andersson írt egy Budapest című dalt, megint csak nem indok, hiszen ha holnap ír valaki egy Székelykeresztúr címűt, akkor sem szaladunk átnevezni Székelykeresztúrt. Ezek nem indokolnak egyértelműsítést. Ugyanakkor a sok vitát kiváltó Ausztrália esetén a kontinens és az ország teljesen azonos fajsúlyúak, még ha mindenkinek más fontos is. Emberek esetén minden ember azonos, legyen bármilyen híres, vagy kevésbé híres, ezért minden azonos nevű embert egyértelműsíteni kell, függetlenül a szubjektívumoktól, mint a híresség mértéke. Szóval szerintem mindig eldönthető, hogy mikor nem kell egyértelműsíteni valamit. – LApankuš 2016. március 3., 10:00 (CET)[válasz]

  • @Laszlovszky András: Tehát szerinted az alapforma bizonyos esetekben lehessen az egyik cikk címe, amikor azonban az alapforma nem cikkcím hanem átirányítás, akkor mindig az az egyértelműsítő lapra mutasson. Ezt az elgondolást értem, ha nem is helyeslem a következők miatt:
A sláger a városnévvel jól példázza az ezzel való problémát: meghagynád a város cikkének címét alapformában. A keletkező új alapformájú linkek mind egyenesen a város cikkére mutatnának, kékek lennének, nem pedig zöldek (pedig könnyen lehet, hogy a frissen bekerülő linkek zömükben éppen a slágerre vonatkoznak majd).
A karbantartási menetekben pedig minden alkalommal végig kell nézni az összes városra mutató régi linket is, a korábban már átnézetteket nem lehet arról felismerni, hogy toldalékuk van. Minél nagyobb részét teszi ki a lehetséges linkeknek az alapformájú, annál többet kell feleslegesen átnézni újra meg újra.
Praktikus módon aligha lehet megindokolni az alapformában meghagyott címeket, csakis emocionálisan. Ez viszont nem szerencsés enciklopédia-szervező elv.
--Karmela posta 2016. március 3., 12:13 (CET)[válasz]

Ez pont az az eset, amikor a dolgok súlya egyértelműen eldönti, hogy a Budapest című Jethro Tull dalra nem fog sok link mutatni (ezt általában nem tartom jó érvnek, mert mindegy, hogy mennyi az annyi). Ugyanakkor ha a kivételek számát kordában tartjuk, ezek túl nagy bonyodalmat nem okoznak. Én messzemenően a szinte kivétel nélküli egyértelműsítés, és az alapalak egyértlapra irányítása mellett vagyok, de nem tartanám indokoltnak a teljes kivételmentességet. Az tartanám indokolhatónak, hogy a létező csupasz átirányítások kivétel nélkül az egyértlapra mutassanak, hogy a képzelt főjelentésen ne kelljen mindig veszekedni. – LApankuš 2016. március 3., 12:30 (CET)[válasz]

  • (Én a székelykeresztúros példádra utaltam, de mindegy.) Szerintem a legrosszabb kombináció, ha elfogadjuk, hogy ne mutathassanak egyértelműsítő átirányítások cikkre, viszont lehessen kivételezni.
Eddig ugyanis azt mondhattuk, hogy ha ki akarjuk emelni a gyakorisága miatt valamelyik cikket, akkor azt megtehetjük az alapforma ráirányításával, eleget tudtunk tenni az emócióknak és a karbantartáskor is jól lehetett kezelni, mert a karbantartások nyomot hagytak azzal, hogy toldalékkal látták el az alapformát. Ennek a lehetőségnek híján, de a kivételezés lehetőségét meghagyva azonban félő, hogy elszaporodik a rosszabbik változat, félő, hogy korántsem marad szinte kivétel nélküli az egyértelműsítés.
Megjegyzem az eddigi viták elsősorban nem arról szóltak, hogy hova is mutasson az átirányítás, hanem inkább arról a lehetőségről magáról, hogy megválasztható az irány. Nézd csak meg ezt a vitát. A lehetőség híján azonban szavazgathatunk majd a kivételekről.
--Karmela posta 2016. március 3., 12:45 (CET)[válasz]

Szerintem a "főjelentés" körüli erőlködés mindig is erről szólt, illetve már egyre kevésbé szól magáról a cikkcímről. – LApankuš 2016. március 3., 12:50 (CET)[válasz]

Ha megszüntetjük a kivételek lehetőségét, egyrészt sok későbbi szerkesztők közötti vitának vesszük elejét, másrészt többletinformációt szolgáltatunk azoknak az olvasóknak, akik olyan szócikkre keresnek rá, aminél korábban egyből a főjelentéshez lehetett jutni. – Dodi123 vita 2016. március 10., 22:12 (CET)[válasz]

@Hkoala, Gaja, Laszlovszky András, Dodi123, Tacsipacsi: Külön pontként vegyem fel a kérdést a kivételek lehetőségének megszüntetéséről, vagy pedig álljon vagy bukjon meg az egész együtt? --Karmela posta 2016. március 10., 22:37 (CET)[válasz]

Nem értek egyet a főjelentés létével, hiszen egy nyomtatott lexikonban sincs olyan. De mivel itt sajnos sok szerkesztőnek ez érzelmi döntés, azt javaslom, hogy két lépcsőben legyen ez megkérdezve. Előbb a fentiek, majd az itt született döntéstől függően jöhet a „főjelentés”. - Gaja   2016. március 10., 22:55 (CET)[válasz]

Lehet, hogy valamit rosszul látok, de számomra a javaslatként feltett kérdés ebben az alakban egyértelműen dönt arról is, hogy elfogadása esetén meg kell szüntetni a toldalék nélküli, eddig kivételként kezelt alakokat. Ha ugyanis a cím toldalék nélküli része MINDIG az egyértelműsítő lapra mutató átirányítás lesz, akkor az eddig kivételként főjelentésként kezelt toldalék nélküli formában szereplő címek is technikailag az egyértelműsítő lapra kell, hogy irányítva legyenek, és így az egyértelműsítő lapról sem lehetne elérni ezeket a címeket, mert mindig visszaugrana az egyértelműsítő lapra. Ha ezt nem így értelmezzük, és meghagyjuk a kivételek lehetőségét, akkor a jelenlegihez képest semmi nem változik. Határozottan ellene vagyok, hogy bármi is főjelentés legyen, és úgy érzem, hogy ez csak néhány itteni szerkesztőnek érzelmi kérdés, az olvasók számára ez irreleváns, sőt ahogy írtam, a főjelentés megszűnésének még pozitív hozadéka is lehet számukra. Ennek megfelelően én nem tenném fel külön szavazásra. A kérdés csak az, hogy a kivételek jelenlegi lehetősége milyen típusú dokumentumban van elfogadva? Ez abból a szempontból lényeges, hogy a most javasolt kérdésben lezajló szavazás a technikai mellett „jogilag” is automatikusan felül tudja-e írni a jelenlegi (kivételeket megengedő) szabályozást? Ha ez a mostani szavazás önmagában nem elegendő a kivételekről szóló szabály eltörlésére, akkor valóban kell még egy külön szavazás a döntéstől függően a főjelentésről. – Dodi123 vita 2016. március 10., 23:36 (CET)[válasz]

A bedobozolt részben ezekre is kapsz választ. Nem is értem miért lett bedobozolva. Nekem sem volt egyértelmű a kérdés ezért rákérdeztem. Karmela ottani válasza alapján nem történik változás a toldalék nélküli alakokkal. Sajnos úgy tűnik nem pontos a kérdés, mert többféleképp érthető. - Csurla vita 2016. március 10., 23:44 (CET)[válasz]

A válaszaitokból én is azt olvasom ki, hogy nem jó a jelenlegi megfogalmazás, hiszen kétféleképpen értelmezitek. Átfogalmazom, és szólok újra. --Karmela posta 2016. március 11., 06:58 (CET)[válasz]

A javaslat szövegét megváltoztattam, az eddigi jóváhagyókat kérem tehát, hogy aktualizálják a jóváhagyásuk dátumát. --Karmela posta 2016. március 11., 07:37 (CET)[válasz]

Megjegyzések a március 11. utáni új szövegről[szerkesztés]

Megjegyzések a március 11. utáni új szövegről

Mi történne ezekkel ha a kérdést többen támogatnák: Budapest és Budapest (egyértelműsítő lap)? Csurla vita 2016. március 11., 07:48 (CET)[válasz]

A Budapest (egyértelműsítő lap)-on felsoroltak miatt „Budapest (Magyarország)” lenne a magyar fővárosról szóló cikk címe. --Karmela posta 2016. március 11., 08:07 (CET)[válasz]
Február 25-én még ezt írtad: "Továbbra is megmaradhatna teljesen változatlan formában. Az eddigi rendszerrel sem volt összhangban, az egyszerűsített rendszerből meg pláne kilóg, de szerencsére nem sok ilyet szavaztunk meg.". A sok változtatás után már nem tudom követni, hogy mi a célod a szavazással. - Csurla vita 2016. március 11., 08:29 (CET)[válasz]
@Csurla: Az egyik célom, hogy akár így, akár úgy, de ritkuljanak a viták az egyértelműsítések körül, a másik pedig, hogy technikailag is jól kezelhető maradjon az egyértelműsítések rendszere.
Az utóbbi időben a legtöbb vita akörül folyik, hogy az egyértelműsítő lapra irányuljon-e az alapforma, csak ritkán arról, hogy az alapforma átirányítás helyett cikkcím legyen-e. Ezért előbb elegendőnek véltem pusztán csak az első kérdést feszegetni a szövegjavaslatban. A sorozatos rákérdezésekből azonban kiderült, hogy explicit módon ki kell térni az olyan típusú kivételekre is, mint Budapest, máskülönben lebegve marad ez a kérdés. Ráadásul az a helyzet, hogy a cikkcím típusú kivétel az egyértelműsítések karbantartását megnehezíti, míg az átirányítások technikailag jól kezelhetőek, akárhova irányuljanak is. Nem lenne jó, ha éppenséggel a cikkcímes kivételek jönnének divatba.
Ha a szavazás a legfrissebb szövegváltozattal történik, akkor vagy egycsapásra megszűnik a főjelentésként való kezelés mindkét fajta lehetősége, vagy friss megerősítést nyer mindkét lehetőség fenntartása. Így is, úgy is jobb szerintem, mint a jelenlegi állandó vita.
--Karmela posta 2016. március 11., 10:26 (CET)[válasz]

Ezt én értem, de amiket eddig írtál abból nem ez jött le. Mást mondtál két hete, mint most. A kérdés ismét két kérdést tartalmaz, mint a legelső verzió. Lesznek, akik nem tudnak majd egyértelműen válaszolni, mert a különböző részekre máshogy szavaznának. Nekem nincs több hozzáfűznivalóm, ha eljut szavazásig a többit majd ott intézem. - Csurla vita 2016. március 11., 10:36 (CET)[válasz]

Ha az új szabályból Budapestet egyértelműsítése következik, akkor gyakorlatilag valamennyi országot, tájegységet, nagyobb várost, jelentősebb történelmi személyiséget, költőt, zeneszerzőt, tudóst is át kell nevezni egyértelműsített változatra, mert biztosan van valahol egy róluk elnevezett hajó, folyóirat, intézet, költemény vagy film. Vagy rosszul gondolom? – Hollófernyiges vita 2016. március 11., 11:19 (CET)[válasz]

@Hollófernyiges: A javaslat az azonos szóalakú cikkeket érinti. Az általad felsoroltaknak helyük van az egyértelműsítő lapon, de mivel a címük szóalakja eltér, ezért rájuk ez nem vonatkozik. – Dodi123 vita 2016. március 11., 11:53 (CET)[válasz]

Régebben elkészítettem a Sárd (egyértelműsítő lap)-ot. A Sárd szócikket átneveztem Sárd (Fehér megye) alakra, de az többeknek nem tetszett (@Auguste:, @Tambo:). Kíváncsi lennék most a jelenlegi véleményükre a szavazási javaslat kapcsán és persze másokéra is, mert szerintem példákon át jobban érthetőek a problémák. - Csurla vita 2016. március 11., 11:33 (CET)[válasz]

Mint mindig, ez is túl van bonyolítva. Nem kell mindenáron egyértelműsítő lap. Elég lehet egy {{más}}(?) sablon is, ha megírják a nótát. Tambo vita 2016. március 11., 11:55 (CET)[válasz]
Milyen nótát? Sárdról? - Csurla vita 2016. március 11., 12:29 (CET)[válasz]
Végiggondolva a dolgot, jogos @Tambo javaslata, és ez kapcsolódik @Hollófernyiges felvetéséhez is. Előfordulhat olyan eset, hogy valamely személyhez kapcsolódik egyértelműsítő lap, de azon az illető személy nevével azonos alakban más személy neve nem szerepel, csupán a róla elnevezett vagy hozzá kapcsolódó dolgok. A szövegjavaslat jelenlegi megfogalmazásában ezt a problémát is kiküszöböli, ugyanis mivel nincs több azonos szóalakú név az egyértelműsítő lapon, ezért ahhoz nem szükséges a toldalék nélküli névből átirányítást készíteni, és a névhez sem szükséges a toldalék. A szócikkben viszont ebben az esetben a {{Lásd még}}(?) sablonnal mutatva az egyértelműsítő lapra fel kellene tüntetni, hogy vannak a névhez kapcsolódó egyéb szócikkek is. A {{más}}(?) sablon (a megszövegezése miatt) abban az esetben használható, ha csak két szócikk közötti eltérésre akarunk rámutatni, de ezt inkább olyan esetben célszerű használni, ha a névalak eltérő, csak a kiejtés azonos vagy hasonló. Ha a névalak azonos, akkor egyébként is szükséges az egyértelműsítő lap, és az {{egyért2}}(?) sablon használata. – Dodi123 vita 2016. március 11., 13:17 (CET)[válasz]

Példát tudnál mondani ezekre, hogy érthetőbb legyen? Én nem igazán értem tisztán. Ilyenre gondoltál: Nikola Tesla (egyértelműsítő lap) és Nikola Tesla (feltaláló)? - Csurla vita 2016. március 11., 13:37 (CET)[válasz]

Nikola Tesla ebből a szempontból nem jó példa, mert az egyértelműsítő lapján szerepelnek azonos névalakú címek is. Olyanra gondoltam, hogy például Széchenyi Istvánhoz, Kossuth Lajoshoz, Bláthy Ottó Tituszhoz, és más olyan személyhez, akivel nincs azonos névalakú más személy, és ezért jelenleg egyértelműsítő lapon sem szerepelnek, kapcsolódhatna olyan speciális egyértelműsítő lap, amelyen a róluk elnevezett, szócikkel rendelkező dolgok vannak felsorolva. Az ilyen egyértelműsítő lap kaphatna egy speciális típus-paramétert az {{egyért}}(?) sablonon belül. Természetesen ebben az esetben a névhez nem kellene egyértelműsítő toldalékot adni, átirányítás sem lenne az eredeti névről sehová, csak a szócikkből lenne {{Lásd még}}(?) sablonnal rámutatás az ilyen egyértelműsítő lapra. De ez már egy másik vita tartalma lehet. Példát most nem tudok mondani, de elképzelhető, hogy létezik már ilyen egyértelműsítő lap. Az is lehet, hogy nem is egyértelműsítő lapnak kellene ezt nevezni, hanem jó erre a lista is. Ebben az esetben viszont már tényleg nem ennek a vitának a tárgya. – Dodi123 vita 2016. március 11., 14:12 (CET)[válasz]
Kb. értem mire gondolsz, de hogy jön ez ide? Az alapfelvetéshez, Karmela kérdéshez van köze? Szerintem nincs. - Csurla vita 2016. március 11., 14:20 (CET)[válasz]
Ahogyan írtam, szerintem sem ennek a vitának a tárgya, csak kapcsolódott Tambo és Hollófernyiges felvetéseihez. – Dodi123 vita 2016. március 11., 14:27 (CET)[válasz]

Ok, akkor viszont megismétlem a fentebbi hozzászólásomat, mert arra érdemben nem kaptam választ és ez a javaslathoz kapcsolódik. Régebben elkészítettem a Sárd (egyértelműsítő lap)-ot. A Sárd szócikket átneveztem Sárd (Fehér megye) alakra, de az többeknek nem tetszett (@Auguste:, @Tambo:). Kíváncsi lennék most a jelenlegi véleményükre a szavazási javaslat kapcsán és persze másokéra is, mert szerintem példákon át jobban érthetőek a problémák. - Csurla vita 2016. március 11., 14:35 (CET)[válasz]

Amikor változtatva lett, akkor a főjelentés egy piros linkre mutatott. ITT Tambo vita 2016. március 11., 16:48 (CET)[válasz]
Tambo te nevezted át és utána lett törölve azért piros most. És még oda is írtad: Ez a fő cikk, nem kell egyértelműsítés. Ezt kérdezem többedszerre, hogy szerinted még mindig a Sárd a főjelentés? - Csurla vita 2016. március 11., 17:26 (CET)[válasz]
Biztosan így volt, ezért megkövetlek, és elnézésedet kérem. Én is csak emberből vagyok. Sajnálom! Üdv. Tambo vita 2016. március 11., 17:32 (CET)[válasz]

Általában[szerkesztés]

Az elmúlt tizenhét nap során csak egy szerkesztő találta ezt a javaslatot arra érdemesnek, hogy szavazásra menjen. Lehet, hogy ez akkor még nem elég érett? – Burumbátor Súgd ide! 2016. március 12., 00:25 (CET)[válasz]

Megjegyzések a március 14. utáni új szövegről[szerkesztés]

A jóváhagyandó szöveget a hozzászólások, javaslatok figyelembevételével megváltoztattam, az eddigi jóváhagyókat kérem tehát, hogy aktualizálják a jóváhagyásukat; és mindenkit, hogy tegye újra nagyító alá. --Karmela posta 2016. március 15., 00:18 (CET)[válasz]

Kérdés a B2-höz: van olyan B típusú főjelentés, amellyel kapcsolatban miniszavazást tartottunk? (Nem emlékszem ilyenre a sokat emlegetett Budapest és Magyarország esetében.) – Hkoala 2016. március 15., 07:26 (CET)[válasz]

@Hkoala: Igazad van, szerencsésebb „megbeszélést” írni a B2 esetében is, mert valóban inkább közfelkiáltás jellege volt ezeknek a döntéseknek, nem pedig akárcsak némileg is formalizált miniszavazás. A Karácsonyfa és Budapest esetében több helyet is találtam hirtelenjében, de vannak olyanok is, amelyekről nem találom nyomát megbeszélésnek, mint például Jaguár <> egyért, vagy Katona <> egyért. --Karmela posta 2016. március 15., 08:41 (CET)[válasz]

Úgy tudom szavazás csak a karácsonyfáról és az ominózus planktonról volt, Magyarország és Budapest pedig már a megbeszélések során "kialakult" főjelentésnek, nem hiszem, hogy többen lennének azok, akik bezárójeleznék ezt a két alapfőjelentést, mint akik nem. --Sasuke88  vita 2016. március 15., 11:25 (CET)[válasz]

Ez nem igazán hit kérdése. Szavazás volt például Ausztrália esetén is, amelynek végeredménye a zárójelezés lett mindkét cikkben (kontinens, állam). Ami szöveget illeti, már elfogadhatónak tartom, leszámítva, hogy a BX alternatíva győzelme esetén nem lenne világos a helyzet, hogy ad hoc alapon is létre lehet hozni B-típust, vagy csak megbeszéléssel. A másik pedig az, hogy B típusú főjelentések tkp. maguktól is létrejönnek, amikor egy fogalomról csak később derül ki, hogy más enciklopédikus jelentése is van. Tehát a B típus nem csak most és alkalomszerűen kezelendő (legyen, ne legyen), hanem folyamatosan (ha keletkezik, mi legyen vele). – LApankuš 2016. március 15., 11:39

Az „X”-ek esete az, amikor nincs változás: folytatódik az élet az eddigi esetlegességekkel és vagdalkozásokkal az eddigi útmutatók alapján, minden úgy marad, mint eddig.
Mindenesetre már az eddigi szabályok alapján is megvolt a kellő alap az átirányításból spontán keletkező főjelentés-szerűségek megszüntetésére. Csak akkor kellett akciózni a közösségi lapokon, ha az útmutatók lehetőségeit a konkrét esetre alkalmazva meg akarta valaki tartani a főjelentést. Azonban az így indított viták az utóbbi időben már nem arról szóltak, hogy a konkrét eset olyan természetű-e, mint amit az útmutatók „főjelentésnek” vesznek, hanem inkább magán az útmutatón kívántak átlépni.
--Karmela posta 2016. március 15., 12:47 (CET)[válasz]

Március 14-ig értettem a szöveget, most viszont nem - bár bennem lehet a hiba. Melyik változattípus utal arra, hogy pl. a Port a Port egyértelműsítő lapra mutasson (pontosabban továbbra is a Port (egyértelműsítő lap)-ra)? Az „A” típus? Apród vita 2016. március 15., 23:25 (CET)[válasz]

@Apród: A jelenlegi szavazás az útmutatóknak csakis azt a részét érinti, ami a főjelentésként való kivételezésről szól. Az alapesetet ez a szavazás nem bolygatja, arra továbbra is az érvényes, ami az útmutatókban áll, így érintetlenül hagyja ezeket is:
WP:EGYÉRT: Az egyértelműsítő lapok neve minden esetben a következő sémát kövesse: „<alapforma> (egyértelműsítő lap)”
WP:ZÖLD: Ha több hasonló című cikk van, akkor a csupasz alapformát tartalmazó belső hivatkozások zöldek, mert az alapforma, azaz az egyénítő kiegészítés nélküli alak lapja egy átirányító lap....az alapforma lapja egy olyan átirányítás, ami az egyértelműsítő lapra mutat.
--Karmela posta 2016. március 16., 08:07 (CET)[válasz]
Ha ő azt akarja, hogy a port ne lehessen szócikk, hanem az átirányító lapra mutasson, akkor elutasítja a B változatot. Az A változatról nem mond semmit.
Azért arra kíváncsi lennék, tudják-e az emberek, miről fognak szavazni. Ha az történik, amit Apród akar, és valaki a port szóra keres, ez történik:
  1. a böngésző letölti a Wikipédiáról a port nevű lapot
  2. a böngésző kap egy választ, hogy ne ezt a lapot kérd, hanem a port_(egyértelműsitő lap)-ot (http rewrite)
  3. a böngészője letölti a port_(egyértelműsitő lap)-ot a Wikipédiától
  4. a kuncsaft ráklikkel a megfelelő verzióra – már ha elsőre ki tudja választani, mert ez sem nyilvánvaló
  5. a böngésző betölti a kért lapot
  6. Ez három hálózati letöltés. Vagyis nő a hálózati forgalom.
Mi történik, ha valaki olyan lapot csinál, amilyen már létezik (vagyis egyértelműsíteni kell), és elutasítjuk a B változatot? Mondjuk felbukkan egy Petőfi Sándor nevű ember, akit méltónak találnak a Wikipédiába kerülésre (pl. mert 10 rúgásból már kétszer is eltalálja a labdát)? Ha a fűnyíró elv szerint ragaszkodunk hozzá, hogy mindenki egyenlő, akkor:
  1. megcsináljuk a Petőfi_Sándor_(egyértelműsítő lap)-ot
  2. átnevezzük Petőfi Sándort Petőfi Sándor_(költő)-re, és az elején utalunk az egyértelműsítő lapra
  3. csinálunk egy Petőfi_Sándor átirányító lapot vagy a költőre, vagy az egyértelműsítésre attól függően, elfogadjuk-e az A változatot
  4. a két aranyballábasnak csinálunk egy Petőfi_Sándor_(futballista) szócikket, és az elején utalunk az egyértelműsítő lapra.
Kész. ??? Az összes Petőfi Sándorra mutató linket kékíteni kell. Erre nyilván robotot kell írni. Minden egyes új egyértelműsítésnél!!!
Mostantól Petőfi Sándorra csak az egyértelműsítő lapon keresztül lehet eljutni. Vajon hányan fognak szentségelni emiatt? És ez nem vicc: Bartók Béla esetén ez a helyzet. Gyimhu vita 2016. március 16., 08:50 (CET)[válasz]
Gyimhu! Minden tiszteletem mellett arra kérlek, ne állítsál valótlant! A Bartók Béla zeneszerzőre nem csak az egyértelműsítő lapon keresztül lehet eljutni. Sőt! Ha minden link a helyén van, akkor az ember még csak észre sem veszi az egyértelműsítő lapot. Szövegben ráklikkel az illető a linkre és egyből a zeneszerzőre jut. A wikis keresővel meg ha már annyit beír, hogy „Bartók Bél” máris első helyen hozza a Bartók Béla (zeneszerzőt) és hatodiknak a Bartók Béla (egyértelműsítő lap)-ot (de ha kiírja a teljes nevet, akkor is ott van a legördülő listában a zeneszerző neve, amit ki tud választani). A Google keresője a Bartók Béla kereséssel első helyen a zeneszerzőt, másodiknak az egyértelműsítő lapot adja meg [1]. Kérlek, magyarázd meg, hogy ezeken a lehetőségeken kívül melyik az a szituáció, amikor az olvasó csak az egyértelműsítő lapon keresztül tud eljutni a zeneszerzőhöz? Persze kivéve még azt, ha hibásan van linkelve és egyenesen az egyértelműsítőre mutat a link. Ebben az esetben – ahogy azt az egyértelműsítő lapok írják is – javítani kell a hivatkozást. Ha jól működnek a dolgok (és ugyebár erre törekszünk) akkor csak egy esetben jut az egyértelműsítő lapra: ha a wikis keresővel beírt Bartók Béla után entert nyom. Akkor tényleg az egyértelműsítő lapra jut, de nem hinném, hogy iszonyú nagy megterhelést jelent ebben a kis százaléknyi esetben az, hogy a listán még egyet kell kattintania valakinek. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2016. március 16., 09:03 (CET)[válasz]

Egyetértek HuFival, és hozzátenném, hogy ezen már kismillió oldalnyi vita folyt, és nem jutottunk dűlőre. Vagyis feleslegesnek tartom itt újrakezdeni. Épp ezért kell a szavazás. – LApankuš 2016. március 16., 10:28 (CET)[válasz]

A főjelentések körüli viták nem fognak megszűnni. Azért nem, mert a közösség egy része, köztük jelentős szerkesztők, hajlamosak úgy általában véve azt írni, gondolni egy-egy szabály meghozatala után X. idő múlva, hogy na jó, tegyünk most kivételt. Meg most is. Meg most is. Meg most is. Én emiatt érzem értelmetlennek ezt az egész vitát.

Másfelől fáj a szívem, belegondolni, hogy emberek napokat, heteket, éjszakákat fordítva rá próbálnak szabályokat, irányelveket hol kidolgozni, hol lefordítani, aztán egy "Most tegyünk kivételt, mert ezzel az olvasót szolgáljuk" vagy "A békesség kedvéért tegyünk kivételt"-féle vagy "rosszul értelmezed az irányelvet, útmutatót, bármit (miközben nem), meg egyébként sem kötelezőek ezek" meggondolásokból mindig minden helyzetben fel lehet rúgni a wikipédia bármely irányelvét, szabályát és más egyebét. Apród vita 2016. március 19., 01:35 (CET)[válasz]

A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Szavazás/Javaslatok/Az_egyértelműsítés_egyszerűsítése,_2016&oldid=18935841”