Törökország földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 39°, k. h. 35°

Törökország elhelyezkedése Európa domborzati térképén
Kis-Ázsia egy műholdképen

Törökország Délkelet-Európában és Ázsiában fekszik: egy része a Boszporusztól nyugatra, Európában, nagyobb része Anatóliában található. Északon a Fekete-tenger, nyugaton az Égei-tenger, délnyugaton a Földközi-tenger határolja.

Területe 780 580 km², melyből 770 760 km² szárazföld, 9820 km² pedig víz. Az ország nyugat-keleti irányban 1600 kilométeren húzódik, észak-déli irányban pedig kb. 800 kilométeren. Területéből 755 688 km² (97%) fekszik Ázsiában (Anatólia) és 23 764 km² Európában (Trákia).

Az „Anatólia” kifejezés általában arra a központi fekvésű fennsíkra vonatkozik, mely az ország belsejében terül el, és melyet magas dombok és hegyvonulatok vesznek körül, elzárva az utat a termékeny, sűrűn lakott tengerparti területekre.

Trákiában (törökül: Trakya), vagyis az európai oldalon, az ország méretéhez képest viszonylag kis területen él a lakosság 10%-a. Trákiát és Anatóliát a Boszporusz (İstanbul Boğazı), a Márvány-tenger (Marmara Denizi) és a Dardanellák (Çanakkale Boğazı) választják el egymástól.

Külső határok[szerkesztés]

Törökország térképe

Szárazföld: 2627 km: Görögország 206 km, Bulgária 240 km, Grúzia 252 km, Örményország 268 km, Nahicseván (Azerbajdzsán) 9 km, Irán 499 km, Irak 331 km, Szíria 822 km.

Tengerpart: 7200 km; kizárólagos gazdasági övezet: Fekete-tengeren: a korábbi Szovjetunióval megállapodott tengeri határig; felségvizek: 6 nm (tengeri mérföld) az Égei-tengeren; 12 nm a Fekete-tengeren és a Földközi-tengeren.

Törökországot nyolc ország valamint három oldalról hat tengerrész határolja, keleti határát magas hegylánc védi. Szárazföldi határait a 20. században véglegesítették különböző egyezményekben.

Görögországgal közös határát a Lausanne-i békeszerződés határozta meg 1923-ban, mely megoldotta a Trákiával kapcsolatos határproblémákat és kikötötte a lakosság kicserélését, melynek értelmében a népes görög lakosság kénytelen volt Görögországba költözni, a görög területen lakó török anyanyelvűek pedig Törökországba települni. A Bulgáriával közös határt is ez a békeszerződés jelölte ki.

Az Örményországgal, Azerbajdzsánnal és Grúziával közös, közel 500 kilométeres határokat az 1921-ben az akkori Szovjetunióval kötött Moszkvai Szerződésben[1] és a Karszi Szerződésben fogalmazták meg. Bár a szerződés értelmében Örményország területet vesztett, az ország, mint a korábbi Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság utódállama, nem emelt kifogást a szerződés ellen.[2]

Az iráni-török határt az 1638-as Kasr-ı Şirin szerződésben rögzítették.[3]

Az Irakkal közös határt az Angorai (Ankara) Szerződésben ratifikálták 1926-ban.[4] Irak és Szíria 1918-ig az Oszmán Birodalom részét képezték. A Lausanne-i Békeszerződés értelmében Törökország minden területi követelését átengedte ezeknek az országoknak, melyek Franciaország és Anglia felügyelete alá kerültek. Törökország és Nagy-Britannia az Angorai Szerződésben rögzítette a határokat.

Törökország és Szíria határát Szíria nem ismerte el. A Lausanne-i Szerződés eredményeképp az egykori Alekszandretta szandzsákot a mai Hatayt) Szíriának ítélték. A tartomány lakói azonban 1939-ben önálló államot alapítottak és nem sokkal később a parlamentjük megszavazta a csatlakozást Törökországhoz. Amióta Szíria 1946-ban teljesen független állam lett, fájó pontként érinti Hatay elvesztése, különösen a két kiemelkedő fontosságú város, Antakya (Antiochia) és İskenderun (Alekszandretta) miatt. Ez a problémakör a későbbiekben is beárnyékolta a török-szír kapcsolatokat.

Domborzat[szerkesztés]

Törökország topográfiai térképe

Törökország Ázsia nyugati részén fekszik. A Kis-Ázsiai félsziget egy központi fennsíkból és keskeny tengerparti síkságokból áll, északon a Pontuszi-hegység, délen a Toros-hegylánc határolja. Keleten hegyek vannak, és itt ered az Eufrátesz, a Tigris és Araksz folyó, itt található a Van-tó, valamint az Ararát-hegy, Törökország legmagasabb pontja (5166m). Az ország területének 80%-a 500 méterrel a tengerszint felett fekszik, partvonala 8372 km hosszú,[5] határain belül 15 sziget található,[5] két tengerszorosa van, a Boszporusz és a Dardanellák.

Törökország területének csaknem 85%-a 450 méteres magasság felett terül el. Az ázsiai oldalon ritka az alföld, illetve az enyhén dombos jellegű táj, ezek a folyóvölgyekre (Kızıl, Gediz, Büyük Menderes), a tengerparti síkságokra (Antalya, Adana), illetve az anatóliai belső fennsíkokra (Tuz-tó, Konya-alföld) korlátozódnak. Dombos tájképet Trákia és a Szíriával határos Arab-síkság területén találunk.

Az ország felszínének 80%-a hegyvidék, legmagasabb pontja az Ararát-hegy (Ağrı Dağı), 5166 méterrel.

Geológia[szerkesztés]

Kőzetlemezek Törökországban: geológiai törésvonalak az Anatóliai-lemez, az Afrikai-lemez, az Arábiai-lemez és az Eurázsiai-lemez körül

Törökország változatos tájképe egy sor tektonikus folyamatnak köszönhető, melyek több millió éve formálják Anatólia felszínét, és a mai napig is aktívak, ahogy azt a gyakori földrengések és az alkalmankénti vulkáni tevékenységek is mutatják. Törökország területe - a szíriai határhoz közel fekvő területek kivételével - geológiailag az alpi övbe tartozik, mely az Atlanti-óceántól egészen a Himalájáig húzódik. Ez az öv a földtörténeti harmadkorban keletkezett (körülbelül 65 millió évvel ezelőtt), amikor az Arab-, Afrikai- és Indiai-lemezek elkezdtek összeütközni az eurázsiai lemezzel. Ez a folyamat ma is zajlik, az Afrikai-lemez az Eurázsiai-lemezhez nyomódik, aminek következtében az Anatóliai-lemez nyugati-délnyugati irányban csapásirányú vető mentén elmozdul. Két törésvonal húzódik itt, az észak-anatóliai és a kelet-anatóliai törésvonal. Előbbi Eurázsia határát alkotja a Fekete-tengernél, a másik az észak-arab lemez határa délkeleten. Ennek következtében elmondható, hogy Törökország területe óceáni- és kontinentális litoszféralemezek felmorzsolódott darabjaiból áll, melyek közötti repedéseket vulkáni és üledékes kőzetek töltenek ki.

Mindazonáltal a törökországi kőzetek nagy része jóval azelőtt keletkezett, hogy ez a folyamat elindult volna. Egyes részek a prekambriumban keletkeztek.[6] A térség korábbi ősföldrajzi környezeteit rekonstruálni rendkívül nehéz, hiszen a tektonikus mozgások miatt nem egyértelműek.

Az észak-anatóliai törésvonal menti földrengések a 20. században
Kép az 1999-es izmiti földrengés után: az előtérben jól látható a törés

A földtörténeti középidőben (kb. 250-65 millió éve) a Tethys-óceán litoszféralemeze a Gondwana és Laurázsia ősi szuperkontinensek között észak-déli irányban terült el.[7] Ez a hatalmas óceáni lemez több szubdukciós folyamat során lassan eltűnt. A szubdukciós zónákban az üledékes kőzetrétegek felgyűrődtek, bonyolult vetődések alakultak ki, mely során az óceáni litoszféralemez kristályos alapkőzetei is felszínre kerültek. Emiatt Törökország területe bonyolult litológiával rendelkezik. (mélanzs[8]), főként szerpentinitet, bazaltot, doleritet és csertet (kovakő) tartalmaz.[9] Az Eurázsiai határvonalat, melyet ma a Pontidák hegyvonulata jelöl a Fekete-tenger partján, a Csendes-óceán nyugati vonulatának geológiai felépítéséhez is szokták hasonlítani.[10]

A kainozoikum ideje alatt (pontosabban a harmadkor 65 - 1,6 millió év közötti időszakában) a szerkezeti átalakulások folytatódtak (gyűrődések, törések, orogén mozgások), melyet aktív vulkanizmus kísért, mindezt az Arab- és az Eurázsiai-lemezek összeütközése okozta.[11]

A mai földrengések alig érzékelhető rezgésekből, illetve ötös vagy annál is nagyobb fokozatú rengésekből állnak. Törökország legsúlyosabb 20. századi földrengése Erzincanban következett be 1939. december 28-29-én, mely szinte teljesen földig rombolta a várost, és becslések szerint kb. 160 000 ember halálához vezetett. A földrengések által leginkább sújtott zóna ív alakú, Kocaelitől húzódik egészen a Van-tó északi részéig, az örmény és grúz határig.

Vízrajz[szerkesztés]

Törökországban leghosszabb folyói az Eufrátesz (1263 km), a Kızılırmak (1182 km), a Sakarya (824 km) és a Murat (722 km).[5] Anatólia területén körülbelül 50 nagyobb és 200 kisebb tó fekszik (összesen 9423 km²[5]) ezek közül a legnagyobb a Van-tó.[12] A másik említésre méltó tó a Tuz-tó, ami szó szerint „sós tavat” jelent, mérete a lehullott csapadék mennyiségétől függően változik,[12] peremét lerakódott só borítja.

Tájegységei[szerkesztés]

Törökország régiói

Törökországot az európai és török geográfusok más-más szempontok szerint osztják különböző tájegységekre. Az európai felfogás az alábbi egységekre tagolja az országot:[13]

A török geográfusok hét fő földrajzi régiót különböztetnek meg, melyeket tájegységekre bontanak.[14]

Fekete-tengeri régió (Karadeniz)[szerkesztés]

Karadeniz

A Fekete-tengeri régió három tájegységre oszlik:

  • Nyugat-fekete-tengeri tájegység

A Kızılırmak folyó és az Adapazarı-medence (ova) között terül el. A tengerparrtal párhuzamosan fut a Küre-hegység, a belső részeken a Bolu- és az Ilgaz-hegység vonulata található, a tájegység déli részén pedig a Köroğlu-hegység húzódik. Ezek között a hegyek között fekszik a Kastamonu-, a Bolu- és a Düzce-medence. Éghajlata a part mentén nedves szubtrópusi, beljebb kevésbé csapadékos. A hegyeket több helyen erdő borítja.

  • Közép-fekete-tengeri tájegység

Az Ordu nyugati részén kanyargó Melet-pataktól Sinop keleti részéig húzódik. Itt található a Canik-hegység, a főbb medencék a Çarşamba- és a Bafra-medence. A legfontosabb két folyó a Kızılırmak és a Yeşilırmak. Éghajlata nedves szubtrópusi, de az évi csapadék mennyisége a régió többi tájegységéhez képest kevesebb.

  • Kelet-fekete-tengeri tájegység

A Melet-patak keleti szakaszától a grúz határig terjedő területet foglalja magába. A parttal párhuzamosan két hegyvonulat húzódik, a parthoz közelebbi a Giresun- és a Rize-hegység. Itt található a Kalkanlı-hágó. A második vonalban a Yalnızçam-, Kop-, Mescit- és Çimen-hegységek húzódnak a Kop-hágóval. A tájegység főbb folyóvizei a Çoruh-folyó és a Kelkit-patak, főbb tavai a Tortum- és a Sera-tó.

Márvány-tengeri régió (Marmara)[szerkesztés]

Márvány-tenger
Marmara

A Márvány-tengeri régiót négy tájegységre tagolják:

  • Yıldız tájegység

A tájegység a régió északnyugati részén található és teljes egészében a Yıldız-hegységet foglalja magába. A hegység Fekete-tengerre néző oldalán szubtrópusi, az Anatólia belseje felé néző oldalán pedig kontinentális az éghajlat.

  • Ergene tájegység

Nevét a rajta keresztül húzódó Ergene-medencéről kapta, mely a tájegység szinte egész területét kitölti. Ide tartozik Trákia is. A tájegység fő folyóvizei az Ergene-folyó és mellékágai. Éghajlata kontinentális, hideg, havas telekkel. Főbb városai Edirne és Rodostó (Tekirdağ). Törökország legfontosabb napraforgó- és szőlőtermesztő vidéke.

  • Çatalca-Kocaeli tájegység

A Boszporusz vidéke tartozik ide, az Adapazarı-medencétől Silivriig tart, magába foglalja a Çatalca- és Kocaeli-félszigeteket. Átlagmagassága 150-200 méter. A tájegység Fekete-tengerhez közeli részein erdők, a márvány-tengeri részein pedig bozótosok és olajfaligetek vannak. A legfontosabb települése Isztambul és İzmit.[15]

  • Dél-márvány-tengeri tájegység

A Dél-márvány-tengeri tájegység (Güney Marmara Bölümü) felszíni formáit tekintve a régió legváltozatosabb tájegysége: fennsíkok, medencék, folyóvizek, tavak (például a Kuş- és Ulubat-tavak) és öblök keveréke. Itt található a Gallipoli-félsziget (Gelibolu), a Kapıdağ- és a Bıga-félsziget, a Dardanellák (Çanakkale Boğazı). A legjelentősebb város, Bursa környékén többek között selyemhernyó-tenyésztéssel is foglalkoznak.[15]

Égei-tengeri régió (Ege)[szerkesztés]

Az Égei-tengeri régió nevét a nyugati részét határoló Égei-tengerről kapta. A terület magassága nyugatról kelet felé haladva növeszik. Két tájegység tartozik ide:

  • Égei tájegység (Ege)
  • Közép-nyugat Anatólia

Földközi-tengeri régió (Akdeniz)[szerkesztés]

A Földközi-tengeri régió két tájegységre oszlik:

  • Antalya tájgység
  • Adana tájegység

Délkelet-anatóliai régió (Güneydogu Anadolu)[szerkesztés]

A Délkelet-anatóliai régió a Torosz-hegység délkeleti részét foglalja magába, két tájegységre tagolható:

  • Közép-Eufrátesz
  • Dicle tájegység

Kelet-anatóliai régió (Dogu Anadolu)[szerkesztés]

A Kelet-anatóliai régió Törökország legnagyobb területű régiója, ahol a legnagyobb az átlagmagasság is. Négy tájegységre oszlik:

  • Felső-Eufrátesz
  • Erzurum-Kars tájegység
  • Felső-Murat - Van tájegység
  • Hakkari tájegység

Közép-anatóliai régió (Iç Anadolu)[szerkesztés]

A Közép-anatóliai régió négy tájegységből áll:

  • Konya tájegység
  • Felső-Sakarya
  • Közép-Kizilirmak
  • Felső-Kizilirmak

Éghajlat[szerkesztés]

Törökország régióinak éghajlata igen változatos. Az égei- és földközi-tengeri területeken mediterrán éghajlat a jellemző, enyhe, esős telekkel, meleg, száraz nyarakkal. Az átlagos maximum hőmérséklet a nyári hónapokban 33-34 C°, télen a hőmérséklet nem süllyed 8-10 C° alá.[16] A csapadék átlagértéke 580 és 1300 milliméter között váltakozik. A fekete-tengeri területek csapadékban gazdagok, 2500 milliméternyi átlaggal, nedves óceáni-szubtrópusi éghajlattal. A régió keleti részein enyhébb az időjárás, nyugaton szárazabb. A középhőmérséklet télen 7 C°, nyáron 23 C°.[16]

A hegyvonulatok megakadályozzák a mediterrán éghajlati hatást az anatóliai területeken, így itt kontinentális éghajlat uralkodik. A keleti részeken (Örmény-magasföld) tipikus magashegységi éghajlat a jellemző:[16] kemények a telek, akár −30 °C vagy −40 °C is előfordulhat, a hó pedig akár 120 napig is megmaradhat. Nyugaton (Anatóliai-fennsík) a téli hőmérséklet átlagértéke 1 °C, a nyarak melegek, szárazak, gyakran 30 °C fölötti hőmérsékletűek, az éghajlat száraz sztyepp-jellegű.[16] A csapadék éves mennyisége 400 milliméter, május a legcsapadékosabb, július és augusztus a legszárazabb hónap.

Régiók Átlaghőmérs. Legmagasabb Legalacsonyabb Páratart. Csapadék átl.
Marmara 13.5°C 56.3°F 44.6°C 112.3°F -27.8°C -18.0°F 71,2% 564.3 mm   22.2 in
Ege 15.4°C 59.7°F 48.5°C 119.3°F -45.6°C -50.1°F 60,9% 706.0 mm   27.8 in
Akdeniz 16.4°C 61.5°F 45.6°C 114.1°F -33.5°C -28.3°F 63,9% 706.0 mm   27.8 in
Karadeniz 12.3°C 54.1°F 44.2°C 111.6°F -32.8°C -27.0°F 70,9% 828.5 mm   32.6 in
Közép-Anatólia 10.6°C 51.1°F 41.8°C 107.2°F -36.2°C -33.2°F 62,6% 392.0 mm   15.4 in
Kelet-Anatólia 9.7°C 49.5°F 44.4°C 111.9°F -45.6°C -50.1°F 60,9% 569.0 mm   22.4 in
Délkelet-Anatólia 16.5°C 61.7°F 48.4°C 119.1°F -24.3°C -11.7°F 53,4% 584.5 mm   23.0 in
Törökország régióinak éghajlata

Terület-felhasználás[szerkesztés]

Mezőgazdasági terület:
megművelt: 32%
állandó termények: 4%
állandó legelő: 16%
erdő: 26%
más: 22% (1993-as becslés)

Öntözött terület: 36,740 km² (1993, becslés)

Tengerszint feletti magasság:
legalacsonyabb pont: Földközi-tenger: 0 m
legmagasabb pont: Ararát-hegy: 5137 m

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

  • Gergougnan, H. (1975) Dispositif des ophiolites nord-est anatoliennes, origine des nappes ophiolitiques et sud-pontiques, jeu de la faille nord-anatolienne. Comptes Rendus Hebdomadaires des Seances de l'Academie des Sciences, Serie D: Sciences Naturelles, 281: 107-110.
  • Bozkurt, E. - Satir, M. (2000) The Southern Menderes Massif (Western Turkey); Geochronology and Exhumation History. Geological Journal, 35: 285-296.
  • Rice, S.P., Robertson, A.H.F., Ustaömer, T. (2006) Late Cretaceous-Early Cenozoic Tectonic Evolution of the Eurasian Active Margin in the Central and Eastern Pontides, Northern Turkey. In: Robertson, (Editor), Tectonic Development of the Eastern Mediterranean Region. Geological Society, London, Special Publications, 260, London, 413-445.
  • Robertson, A. - Dixon, J.E.D. (1984) Introduction: Aspects of The Geological Evolution of The Eastern Mediterranean. In: Dixon and Robertson (Editors), The Geological Evolution of the Eastern Mediterranean. Geological Society, London, Special Publications, 17, 1-74.
  • Ustaömer, T. - Robertson, A. (1997) Tectonic-sedimentary Evolution of The North Tethyan Margin in the Central Pontides of Northern Turkey. In: A.G. Robinson (Editor), Regional and Petroleum Geology of the Black Sea and Surrounding Region. AAPG Memoir, 68, Tulsa, Oklahoma, 255-290.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Moszkvai Szerződés előnyei és nyugati visszhangja
  2. All Armenian Mass Media Association: In Vartan Oskanian's Words, Turkey Casts Doubt On The Treaty Of Kars With Its Actions
  3. İran'la ilişkiler (Kapcsolatok Iránnal)
  4. Iraq - Turkey Boundary (PDF)
  5. ^ a b c d Turkey at a Glance (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. április 22.)
  6. Bozkurt et al., 2000
  7. Robertson & Dixon, 2006
  8. Szerkezeti Földtan
  9. Bergougnan, 1975
  10. Rice et al., 2006
  11. Robetrson & Dixon, 1984
  12. ^ a b Britannica Online: Turkey, Lakes (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. április 22.)
  13. Dr. Probáld Ferenc: Ázsia regionális földrajza
  14. Törökország régiói (törökül)
  15. ^ a b Marmara Bölgesi (török nyelven). Birseyogren.com. (Hozzáférés: 2008. május 9.)
  16. ^ a b c d Dr. Probáld ferenc. Törökország - Természeti viszonyai, Ázsia regionális földrajza (magyar nyelven), 349-351. o 

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Törökország földrajza témájú médiaállományokat.