Laosz földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laosz
Laosz domborzati térképe
Laosz domborzati térképe
é. sz. 18° 00′, k. h. 105° 00′
Kontinens Ázsia
Szubrégió Délkelet-Ázsia
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés 84.
Teljes terület 236 800 km²
Partvonal 0 km
Szárazföldi határ 5 083 km
Környező országok  Vietnam,  Kambodzsa,  Thaiföld,  Mianmar,  Kína
Tengeri terület 0 km
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pont Phubia, 2820 m
Legalacsonyabb pont Mekong, 70 m
Használatban levő terület
Megművelhető terület 6,2 %
Állandó termőföld 0,7 %
Állandó legelő 3,7 %
Erdő, erdős terület 67,9 %
Egyéb terület 21,5 %
Egyéb jellemzők
Éghajlat monszun
Domborzat északon hegyvidék, délebben az ország keleti felén síkság
Természeti veszélyek erdőirtás, talajerózió, aszály, árvizek
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Laosz témájú médiaállományokat.
Laosz földrajza (Laosz)
[[..]]
[[..]]
[[.. ]]
[[..]]
[[..]]
[[.. ]]
Laosz domborzati térképe

Laosz egy tengerparttal nem rendelkező, nagyrészt hegységek által szabdalt szocialista köztársaság Délkelet-Ázsiában. Magyarországnál két és félszer nagyobb, a Hátsó-Indiai Félszigeten fekszik.[1] 1954 óta független állam. Északon erdős hegyvonulatok, délen a Mekong folyó alföldje uralja. A Vietnam és Thaiföld közötti déli részét kisebb fennsíkok és dombvidékek alkotják. Déli részén található a világ legnagyobb folyami szigetcsoportja, a Négyezer-sziget vidéke.[2]

Általános adatok[szerkesztés]

Laosz politikai térképe

Terület[szerkesztés]

  • Teljes: 236 800 km²
  • Szárazföld: 230 800 km²
  • Víz: 6000 km²

Határok[szerkesztés]

Összes: 5083 km.

Országokra kivetítve:

Ország Határ hossza (km)
Mianmar 235
Kambodzsa 541
Kína 423
Thaiföld 1754
Vietnam 2130

Domborzat[szerkesztés]

Laosz felszínének nagyobb részét hegységek borítják, például az Annamitte-lánchegység, ami a Vietnammal közös határt alkotja. A hegység egyben választóvonalat húz a kínai, illetve az indiai befolyásultságú kultúrák közé is. A felszín másik részét a folyóvölgyek alkotják. Az északi országrész nagyrészt hegyes, keskeny folyóvölgyekkel és meredek hegyoldalakkal. Egyedül a Vientiane-ban és a Sziangkhuang tartományban találhatók alföldek ezen a részen. Délen már jóval több síkvidék található. A Szavannakhet és Tjampatszak tartománybeli nagy alföldek alkalmasak a rizstermesztésre és az állattartásra is. A legdélebbi tartományok többsége szintén hegyes vidék. Az ország legmagasabb pontja a Phubia, ami 2817 méter magas, a legalacsonyabb pedig a Mekong völgyében található.[3]

Éghajlat[szerkesztés]

Vientián időjárási adatai

Az ország a trópusi monszun éghajlati övbe tartozik. Három évszak alakult ki:

A monszun általában ugyanakkor, májusban érkezik, de vannak időbeli szélsőségek. Területileg sem egyenletes eloszlású a csapadék mennyisége. Az eddigi legmagasabb éves csapadékérték 3700 mm volt a Bolovens-fennsíkon, Tjampatszak tartományban. Vientiane 1700, Szavannakhet 1440, Luangprabang pedig 1360 mm csapadékot kap egy évben átlagosan.

A hőmérséklet is hasonlóan szeszélyes lehet. A meleg, száraz évszak idején 40 °C is lehet a Mekong-völgyben, de januárban 5 °C-ra is lehűlhet a levegő a hegyekben.[3]

Vízrajz[szerkesztés]

Laosz leghosszabb és legfontosabb folyója a Mekong. 1754 km hosszan a thai–laoszi határ is a folyó mentén húzódik. Az ország területén teljes egészében hajózható, ám a tengerrel való összeköttetést a Dong-vízesés megakadályozza. Ezenkívül jelentős még a Nam Ou nevű folyó is. A folyóknak a közlekedésben, az élelmezésben illetve a vízenergia-termelésben van jelentős szerepe. Ez utóbbi energiaforrás az ország szükségletének fontos részét képezi.[4]

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Az országban több különleges, ritka élőlény található. A fő növényzetet az esőerdők képezik, melynek fáit a helyi lakosok házépítésre szokták használni. Az állatvilág több ritka, veszélyeztetett vagy csak erre a vidékre jellemző fajjal rendelkezik. Ilyenek az indonéziai tigris, az ázsiai elefánt, az óriás gaur. Néhány kihaltnak hitt állatot is itt fedeztek fel újra, például az Annamite nyulat a szaolát és a laoszi sziklapatkányt is.[4]

Környezetvédelem[szerkesztés]

A legkomolyabb környezetvédelmi problémák az erdőirtás, a talajerózió, az aszály vagy az árvizek a monszun szeszélyessége miatt. Az erdők megóvása miatt hozták létre a Nemzeti Természetvédelmi Területeket, melyekből jelenleg 20 darab van, és 29 000 km²-nyi területet fednek le. Ezenkívül tervbe vették még további 11-nek a létrehozását.[4]

A jelenlegi 20 terület:

  • Dong Ampham
  • Dong Hua Sao
  • Dong Phou Vieng
  • Hin Nam Nor
  • Nakai Nam Theun
  • Nam Et
  • Nam Ha (East)
  • Nam Kading
  • Nam Phoun (Poui)
  • Nam Xam
  • Phou Den Din
  • Phou Hin Poun
  • Phou Khao Khouay
  • Phou Loeuy
  • Phou Phanang
  • Phou Xiang He
  • Phou Xiang Thong
  • Xe Bang Nouan
  • Xe Piane
  • Xe Sap

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Laosz lap (magyar nyelven). laosz.lap.hu. (Hozzáférés: 2017. június 2.)
  2. 89. Teveli Gábor - Négyezer-sziget vidéke, Laosz (magyar nyelven). origo.hu, 2007. október 1. (Hozzáférés: 2017. június 2.)
  3. ^ a b Laosz (magyar nyelven). utazasmediator.hu. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. ^ a b c Laosz (magyar nyelven). www.zitatomiazsiaban.gportal.hu. (Hozzáférés: 2017. június 2.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Laosz földrajza témájú médiaállományokat.