Laosz földrajza
| Laosz | |
 | |
| Laosz politikai térképe | |
 é. sz. 18° 00′, k. h. 105° 00′ | |
| Kontinens | Ázsia |
| Szubrégió | Délkelet-Ázsia |
| Főbb területi jellemzők | |
| Területi helyezés | 84. |
| Teljes terület | 236 800 km² |
| Partvonal | 0 km |
| Szárazföldi határ | 5 083 km |
| Környező országok |  Vietnám,  Kambodzsa,  Thaiföld,  Mianmar,  Kína |
| Tengeri terület | 0 km |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Phubia, 2820 m |
| Legalacsonyabb pont | Mekong, 70 m |
| Használatban levő terület | |
| Megművelhető terület | 6,2 % |
| Állandó termőföld | 0,7 % |
| Állandó legelő | 3,7 % |
| Erdő, erdős terület | 67,9 % |
| Egyéb terület | 21,5 % |
| Egyéb jellemzők | |
| Éghajlat | monszun |
| Domborzat | északon hegyvidék, délebben az ország keleti felén síkság |
| Természeti veszélyek | erdőirtás, talajerózió, aszály, árvizek |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Laosz témájú médiaállományokat. | |
Laosz egy tengerparttal nem rendelkező, nagyrészt hegységek által szabdalt szocialista köztársaság Délkelet-Ázsiában. Magyarországnál két és félszer nagyobb, a Hátsó-indiai-félszigeten fekszik.[1] 1954 óta független állam. Északon erdős hegyvonulatok, délen a Mekong folyó alföldje uralja. A Vietnám és Thaiföld közötti déli részét kisebb fennsíkok és dombvidékek alkotják. Déli részén található a világ legnagyobb folyami szigetcsoportja, a Négyezer-sziget vidéke.[2]
Általános adatok[szerkesztés]
Terület[szerkesztés]
- Teljes: 236 800 km²
- Szárazföld: 230 800 km²
- Víz: 6000 km²
Határok[szerkesztés]
Összes: 5083 km.
Országokra kivetítve:
| Ország | Határ hossza (km) |
|---|---|
| Mianmar | 235 |
| Kambodzsa | 541 |
| Kína | 423 |
| Thaiföld | 1754 |
| Vietnám | 2130 |
Domborzat[szerkesztés]
Laosz felszínének nagyobb részét hegységek borítják, például az Annamitte-lánchegység, ami a Vietnámmal közös határt alkotja. A hegység egyben választóvonalat húz a kínai, illetve az indiai befolyásultságú kultúrák közé is. A felszín másik részét a folyóvölgyek alkotják. Az északi országrész nagyrészt hegyes, keskeny folyóvölgyekkel és meredek hegyoldalakkal. Egyedül a Vientiane-ban és a Sziangkhuang tartományban találhatók alföldek ezen a részen. Délen már jóval több síkvidék található. A Szavannakhet és Tjampatszak tartománybeli nagy alföldek alkalmasak a rizstermesztésre és az állattartásra is. A legdélebbi tartományok többsége szintén hegyes vidék. Az ország legmagasabb pontja a Phubia, ami 2817 méter magas, a legalacsonyabb pedig a Mekong völgyében található.[3]
Éghajlat[szerkesztés]
Az ország a trópusi monszun éghajlati övbe tartozik. Három évszak alakult ki:
- esős évszak májustól októberig
- hideg, száraz évszak novembertől februárig
- meleg, száraz márciusban és áprilisban.
A monszun általában ugyanakkor, májusban érkezik, de vannak időbeli szélsőségek. Területileg sem egyenletes eloszlású a csapadék mennyisége. Az eddigi legmagasabb éves csapadékérték 3700 mm volt a Bolovens-fennsíkon, Tjampatszak tartományban. Vientiane 1700, Szavannakhet 1440, Luangprabang pedig 1360 mm csapadékot kap egy évben átlagosan.
A hőmérséklet is hasonlóan szeszélyes lehet. A meleg, száraz évszak idején 40 °C is lehet a Mekong-völgyben, de januárban 5 °C-ra is lehűlhet a levegő a hegyekben.[3]
Vízrajz[szerkesztés]
Laosz leghosszabb és legfontosabb folyója a Mekong. 1754 km hosszan a thai–laoszi határ is a folyó mentén húzódik. Az ország területén teljes egészében hajózható, ám a tengerrel való összeköttetést a Dong-vízesés megakadályozza. Ezenkívül jelentős még a Nam Ou nevű folyó is. A folyóknak a közlekedésben, az élelmezésben illetve a vízenergia-termelésben van jelentős szerepe. Ez utóbbi energiaforrás az ország szükségletének fontos részét képezi.[4]
Növény- és állatvilág[szerkesztés]
Az országban több különleges, ritka élőlény található. A fő növényzetet az esőerdők képezik, melynek fáit a helyi lakosok házépítésre szokták használni. Az állatvilág több ritka, veszélyeztetett vagy csak erre a vidékre jellemző fajjal rendelkezik. Ilyenek az indonéziai tigris, az ázsiai elefánt, az óriás gaur. Néhány kihaltnak hitt állatot is itt fedeztek fel újra, például az Annamite nyulat a szaolát és a laoszi sziklapatkányt is.[4]
Környezetvédelem[szerkesztés]
A legkomolyabb környezetvédelmi problémák az erdőirtás, a talajerózió, az aszály vagy az árvizek a monszun szeszélyessége miatt. Az erdők megóvása miatt hozták létre a Nemzeti Természetvédelmi Területeket, melyekből jelenleg 20 darab van, és 29 000 km²-nyi területet fednek le. Ezenkívül tervbe vették még további 11-nek a létrehozását.[4]
A jelenlegi 20 terület:
- Dong Ampham
- Dong Hua Sao
- Dong Phou Vieng
- Hin Nam Nor
- Nakai Nam Theun
- Nam Et
- Nam Ha (East)
- Nam Kading
- Nam Phoun (Poui)
- Nam Xam
- Phou Den Din
- Phou Hin Poun
- Phou Khao Khouay
- Phou Loeuy
- Phou Phanang
- Phou Xiang He
- Phou Xiang Thong
- Xe Bang Nouan
- Xe Piane
- Xe Sap
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Laosz lap (magyar nyelven). laosz.lap.hu. (Hozzáférés: 2017. június 2.)
- ↑ 89. Teveli Gábor - Négyezer-sziget vidéke, Laosz (magyar nyelven). origo.hu, 2007. október 1. [2014. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 2.)
- ↑ a b Laosz (magyar nyelven). utazasmediator.hu. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b c Laosz (magyar nyelven). www.zitatomiazsiaban.gportal.hu. (Hozzáférés: 2017. június 2.)
