Arábiai-lemez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Arábiai-lemez

Az Arábiai-lemez egy kisebb szárazföldi tektonikus lemez az északi és keleti féltekén. Területe mintegy 5 000 000 km2, jelenleg Afrikához képest északi irányban mozog, évi 20-25 mm/év sebességgel.

Ez az egyike annak a három kontinentális lemeznek (Afrikai-, Arábiai-, Indiai-lemez), amelyek észak felé haladtak a geológiai történelem során, majd összeütköztek az Eurázsiai-lemezzel. A lemezdarabok összeütközése során gyűrődött fel az Eurázsiai-hegységrendszer. Ezek nyugaton a Pireneusokban kezdődnek, keresztülfutnak Iránon, amely az Alborz, Zagrosz, majd folytatódnak a Himalájában, egészen Délkelet-Ázsiáig.[1]

Határok[szerkesztés]

Eurázsiai-, Anatóliai- és Arábiai- (lila színezés) lemez

Az Arábiai-lemez főként az Arab-félszigetet hordja magán, de kiterjed szomszédos tengeri területekre is. Északra a Levantei térségig nyújtózkodik. Ezen a lemezen fekszik Irak, Szíria és Jordánia nagy része. Keleten a Perzsa-öböl, míg délen kismértékben az Afrikai kontinensen az Afar-medence tartozik hozzá.

A lemezhatárok:

  • keleten: Indiai-lemez, az Owen Törési Zóna
  • délen: az Afrikai-lemez, valamint az attól részlegesen elváló Szomáliai-lemez, valamint az Indiai-lemez.
  • nyugaton: az Afrikai-lemez, az úgynevezett Holt-Tenger árka, valamint az ahhoz kapcsolódó Vörös-tengeri-árok, amely a Vörös-tenger teljes hosszában fut.
  • északon: összetett konvergens határ az Anatóliai-lemez és Eurázsiai-lemez felé[2]

Történelem[szerkesztés]

Az Arábiai-lemez része volt az Afrikai-lemeznek szinte végig a Fanerozoikum eonban, egészen az Oligocén korig. A Vörös-tenger kialakulása az Eocénben kezdődött, de az elválás Afrika és Arábia közt mintegy 25 millió évvel ezelőtt, az oligocénben történt, azóta pedig az Arábiai-lemez lassan halad az Eurázsiai-lemez felé. A megnyíló Vörös-tenger hasadéka kiterjedt vulkáni tevékenységhez vezetett. Nagy vulkanikus területeken alakultak ki az Idősebb Harrats, mint Harrat Khaybar, Harrat Rakhat, ezek befedték az Arábiai-lemez nyugati részét. Az aktivitás napjaikban is folytatódik, különösen Medina térségében,[3] és rendszeresek kitörések a Vörös-tenger alatt.[4]

Az Aráiaib-lemez ütközése közötte és az Eurázsiai között felfelé nyomja a Zagrosz-hegységet Iránban, valamint az Örmény-felföldet. Mivel az Arábiai-lemez és Eurázsiai-lemez ütköznek, sok város van veszélyben, mint például azok, amelyek délkelet-Törökországban és Iránban találhatóak. Potenciális veszélyek a következők: földrengések, cunamik és a vulkánok.

Országok[szerkesztés]

Országok, amelyek a lemezen fekszenek: Libanon, Szíria, Dzsibuti, Jemen, Omán, Katar, Bahrein, Kuvait, Irak, Szaúd-Arábia, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek.

Régiók, amelyek részei a lemeznek: Déli Denkalya Alrégió, a Délkelet-anatóliai régió, Awdal a Huzesztán tartomány.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Image Science and Analysis Laboratory, NASA-Johnson Space Center: Tectonics of the Arabian Plate. The Gateway to Astronaut Photography of Earth. NASA. [2007. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 21.)
  2. arabia2: Plate Boundaries of the Arabian Plate – GEOS 309: Tectonics. Geos309.community.uaf.edu, 2014. szeptember 15. (Hozzáférés: 2016. január 23.)
  3. Volcanoes of Saudi Arabia, 2016. március 7. (Hozzáférés: 2016. március 24.)
  4. Wenbin Xu: Birth of two volcanic islands in the southern Red Sea. Nature Communications 6, Article number: 7104, 2015. május 26.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Arabian Plate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.