Sárga

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárga
 
Repceföld Svájcban
Repceföld Svájcban
Spektrális koordináták
Hullámhossz565–590 nm
Frekvencia~525 THz
Színkoordináták
Hexa-hármas#FFFF00
RGB (r, g, b)(255, 255, 0)
CMYK (c, m, y, k)(0, 0, 100, 0)
HSV (h, s, v)(60°, 100%, 100%)
CIELCh (L, C, h)(97,1, 96,9, 102,8°)
Szimbolikája
Főbb jelentéseiirigység, figyelmeztetés
Pantone 108 PC
 
Színkomponensek
Hexa-hármas #FBE31C
RGB (r, g, b) (251, 227, 28)
CMYK (c, m, y, k) (1, 10, 89, 0)
HSV (h, s, v) (15°, 89%, 98%)
NCS sárga
 
Színkomponensek
Hexa-hármas #FFD300
RGB (r, g, b) (255, 211, 0)
CMYK (c, m, y, k) (0, 17, 100, 0)
HSV (h, s, v) (50°, 100%, 100%)

A sárga az a színészlelet,[1] amilyennek az 565 és 590 nanométer közötti hullámhosszú fényt érzékeljük[2] A CIE bővebb tartományt ad meg. Eszerint az 558–640 nm tartományba esnek a sárga színek. A hullámhosszal történő értelmezés csupán a spektrális (maximálisan telített) színekre értelmezhető. Ilyen értelemben fogalmazták meg az alapszíneket (unitary hue[3]) is, amelyek egyike a sárga. A látható fény spektrumában, a szivárványban a piros és a zöld alapszínek között helyezkedik el, additív színkeveréssel ezekből is előállítható.

A sárga egyike a kivonó alapszíneknek, kiegészítő színe a kék, a régebbi színelméletekben, például Goethe színkörében a lila.

Színrendszerek[szerkesztés]

A kivonó rendszerben alapszín, az összeadó rendszerben a zöld és a piros keveréke. A sárga a tiszta sárga árnyalat környékére esik:

  • a CIE 1931 RGB rendszerben nem határozták meg a színek nevét. Az idealizált sárga azonban a rendszer alapgondolatából megadható: r = 0,5; g = 0,5[4]
  • a CIE 1931 XYZ nem foglalkozik a színek nevével, ezért ott nincs ilyen azonosító. A sárga színek helye kb. x ≈ 0,47, y ≈ 0,52
  • a CIELab-színrendszerben az a* értéke elméletileg nulla, a b* értéke igen nagy (kb. 120, de nincs definiált maximuma) a színezeti szög hab= 90°
  • a CIELuv színrendszer nem határozza meg a színeket nevük szerint. Az uv-színdiagramban a sárga szín körülbelüli helye u ≈ 0,21, v ≈ 0,37, illetve u ' ≈ 0,21, v ' ≈ 0,56
  • a Munsell notation egyik alapszíne a sárga (Y yellow), kb. a 10Y, azonban általános használatra sárgának tekintik a GY (green–yellow) és a YR (yellow–red, azaz: narancssárga) színek tartományát is
  • az OSA (Optical Society of America) önálló sárga színjellemzőt használ: j (jaune)
  • a COLOROID színrendszerben a sárga színek az A=10 és az A=16,99 között helyezkednek el
  • RGB = (255, 255, 0) tízes számrendszerben, és FFFF00 tizenhatos számrendszerben
  • HSV-ben a H = 60°
  • Az NCS rendszer Y-nal jelöli a sárga színt, és RGB-ben a következő adatokkal azonosítja: R=255, G=211, B=0
  • A RAL-színrendszerben a sárga színek RAL 1000 és RAL 1037 közé esnek.
  • A PANTONE-színrendszerben a 100-139 és a 380-389-es kódok, és egyes szériaszínek sárgák.

Színkeverés[szerkesztés]

A képernyőn megjeleníthető színek háromszöge a CIE-diagramon

Kivonó keverésben a sárga és a piros szín keverékeként narancssárga, a zölddel vett keverékeként újabb zöld árnyalatok keletkeznek. A telítettség csökkentésével barnába megy át. A sárga festékek érzékenyek a szennyeződésre. Fehérrel keveredve világossárga és pasztellsárga, vajsárga árnyalatokon át törtfehérhez juthatunk.

Az erős sárga rosszul ábrázolható a képernyőn. Habár a sárga pixelek fényereje összeadódik, a zöld a CIE-diagramon legfeljebb 60%-ot érhetnek el. A krominancia így legfeljebb 80% lehet, vagyis az azonos hullámhosszú spektrálszín telítettségének csak ekkora részét érheti el. Különösen a citromsárga hat piszkosan.

A színes nyomtatásban a sárga a CMYK-rendszer egyik alapszíne; a rövidítésben az Y a sárgát jelöli. A szűk színtartomány itt kevésbé kényelmetlen, mivel a felhasznált festékeket jól összehangolják. A négyszínnyomás azonban nem teszi lehetővé a legtisztább meleg sárgák nyomtatását; a művészi képek nyomtatásához ezért sok alapszínt használnak.

A legjobb festékekkel a sárgák 95%-os telítettségig ábrázolhatók. Összehasonlításként, a kék árnyalatoknál maximálisan 60% kerül.[5]

Sárga színek[szerkesztés]

név COLOROID Munsell számítógép CIE 1931 HEX
A T V H V C R G B x y Y RGB
színezet telítettség világosság színezet világosság króma vörös zöld kék
alument 10 12 90 4GY 9 2 231 231 210 0,32 0,35 81 E7E7D2
kőrissárga 10 25 70 2,5GY 7 4 184 182 119 0,36 0,41 49 B8B677
manchesteri sárga 10 38 85 2,5GY 9 6 223 228 142 0,36 0,41 72 DFE48E
sáfránysárga 10 40 75 2,5GY 8 8 199 202 91 0,39 0,45 56 C7CA5B
őssárga 10 42 80 2GY 8 8 212 209 109 0,38 0,44 64 D4D16D
tojáshéjfehér 11 10 90 4GY 9 2 233 230 209 0,32 0,34 81 E9E6D1
olívzöld 11 20 50 9Y 6 6 140 130 48 0,41 0,46 25 8C8230
pasztellsárga 11 37 80 10Y 8 6 211 206 126 0,38 0,42 64 D3CE7E
mohazöld 11 38 65 10Y 7 10 183 175 29 0,43 0,49 42 B7AF1D
citromsárga 11 60 80 8Y 8 12 226 208 10 0,43 0,5 64 E2D00A
lenszőke 12 10 80 2,5GY 9 2 218 217 198 0,33 0,35 64 DAD5C7
dioxinzöld 12 10 50 9Y 6 2 137 130 97 0,36 0,38 25 898261
lipcsei sárga 12 42 90 6Y 9 6 248 230 154 0,37 0,4 81 F8E69A
krómsárga 12 43 80 7Y 8 6 224 204 110 0,39 0,43 64 E0CC6E
kanárisárga 12 57 82 6Y 8 10 235 209 60 0,42 0,46 67 EBD13C
dohánybarna 13 22 50 5Y 6 8 157 130 37 0,44 0,46 25 9D8225
mustársárga 13 27 75 5Y 8 4 212 192 136 0,37 0,39 56 D4C088
tüzesokker 13 40 75 4Y 8 8 222 189 98 0,41 0,43 56 DEBD62
kadmiumsárga 13 52 75 3Y 8 10 230 188 37 0,45 0,47 58 E6BC25
természetes umbra 14 10 45 3Y 5 4 131 113 81 0,38 0,39 20 837151
madeirasárga 14 22 85 6Y 9 2 236 214 180 0,35 0,36 72 ECD6B4
kínai sárga 14 37 82 2Y 8 6 241 205 133 0,38 0,4 67 F1CD85
aranyokker 14 38 65 2Y 7 10 209 163 44 0,45 0,45 42 D1A32C
aranysárga 14 50 75 2,5Y 8 10 239 188 60 0,44 0,45 56 EFBC3C
chartrőzi fehér 15 10 85 1Y 9 2 231 219 201 0,33 0,34 72 E7DBC9
umbra 15 11 40 1Y 5 4 128 98 59 0,41 0,41 16 80623B
nápolyi sárga 15 22 85 2,5Y 9 2 239 219 181 0,35 0,36 72 EFDBB5
sienna 15 23 48 1Y 5 10 160 116 0 0,47 0,46 23 A07400
borostyánsárga 15 35 62 2Y 7 10 206 155 47 0,45 0,45 38 CE9B2F
narancssárga 15 45 70 1Y 7 10 230 170 50 0,46 0,45 49 E6AA32
oxidbarna 16 10 42 2,5Y 5 4 130 103 72 0,39 0,39 18 826748
topázsárga 16 22 85 2Y 9 2 243 216 182 0,35 0,36 72 F3D8B6
égetett okker 16 23 52 9YR 6 8 178 127 54 0,45 0,43 27 B27F36
oxidsárga 16 35 62 9YR 7 10 215 148 52 0,46 0,44 38 D79434

Adatok Nemcsics: Színdinamika.[6] A fenti táblázat az adott színnévhez rendelt színtér közepét tartalmazza. Az értékek szóródása itt főként a világosság és a színtelítettség értékéből származik, és ΔE<4 tartományon belül van. A színrendszerek közötti átszámítás, valamint a képernyőn való megjelenítés miatt eltérések fordulhatnak elő.[7] A színharmónia szoftver Neumann László munkája; további COLOROID konverter található a VCSCONSULTING szolgáltató honlapján.[8]

Példaképpen a lenszőke szín értéktartománya az alábbi táblázatban látható

név COLOROID Munsell számítógép CIE 1931 HEX
A T V H V C R G B x y Y RGB
színezet telítettség világosság színezet világosság króma vörös zöld kék
világos, telítetlen 12 5 95 10GY 9 2 245 242 235 0,32 0,34 90 F5F2EB
sötét, telítetlen 12 5 85 7,5GY 9 2 220 217 209 0,32 0,34 72 DCD9D1
sötét, telített 12 15 85 2,5GY 9 2 225 217 192 0,33 0,35 72 E1D9C0
világos, telített 12 15 95 2,5GY 9 2 249 242 220 0,33 0,35 90 F9F2DC

Előfordulása, szimbolizmusa, átvitt értelme[szerkesztés]

Júdás átveszi a vérdíjat (Giotto)
  • Az irigység gyakori jelzője („sárga az irigységtől”).
  • Az irigység mellett a fösvénységet is jelzi.
  • Az angolszász kultúrában a sárga a gyávaság jele.
  • A kereszténységben Júdás és az eretnekség színe.
  • A zsidókat gyakran kötelezték sárga csillag vagy folt viselésére a ruhájukon.
  • A new age-ben a sárga a negyedik suár. Ez azokat az embereket jellemzi, akik elérhetőnek tartják a harmóniát a konfliktuson keresztül.[9]
  • A hinduizmusban a harmadik csakra, a napfonat csakra színe.[10]
  • A heraldikában az arany fém sárgával ábrázolható.
  • A bőr sárga színe betegséget jelezhet („sárgaság”).
  • Az angolszászban a sárga sajtó a bulvársajtó egy másik neve.
  • Olaszországban a "letteratura gialla" ("sárga irodalom") a bűnügyi regény elnevezése. A kifejezés a Mondadori kiadó 1929-ben indított és nagy sikert elért sárga borítójú bűnügyi könyvsorozatára vezethető vissza.[11]
  • A sárga szalag a távol harcoló katonákkal való szolidaritást fejez ki. A szokás a puritánokig vezethető vissza, akiknek katonái sárga szalagot viseltek a háborúban.
Budo-övek (japán: obi) az öt tanulói fokozat színeiben (japán: Gokyū)
  • Az olimpiai zászlón a sárga karika jelképezi Ázsiát.
  • A fociban a sárga lap az első figyelmeztetés jele.
  • Az amerikai futballban a bíró által bedobott sárga zászló büntetőt jelez.
  • Autóversenyeknél a sárga zászló veszélyre hívja fel a figyelmet (például arra, hogy a pályán baleset történt). Amíg ez a jel kint van, addig tilos előzni.
  • A Tour de France kerékpárversenyen az adott napon az élről induló versenyző sárga trikót visel.
Traffic Yellow (Taxik számára), RAL Classic 1023
L*=77,4 a*=7,7 b*=80
 
Színkomponensek
Hexa-hármas #EFB700
RGB (r, g, b) (239, 183, 0)
CMYK (c, m, y, k) (0, 23, 100, 6)
HSV (h, s, v) (46°, 100%, 94%)
  • A küzdősportokban a sárga öv egy alsóbb tanulói (kyu) fokozatot jelöl.
  • Közlekedési lámpáknál a sárga váltást jelez zöldről pirosra vagy fordítva (az utóbbi nincs minden országban); a villogó sárga jelzés körültekintésre figyelmeztet.
  • A közlekedési jelzőtáblák között a sarkára állított sárga négyszög főútvonalat jelez. A magyar közlekedési jelzések rendszerében általában a sárga színt használják ezen kívül a különös figyelmet igénylő, például ideiglenesen megváltozott helyzetre utaló közlekedési jelzéseknél (terelőutat jelző táblák, sávelhúzást jelző útburkolati jelek stb.).
  • Németországban az autópályákon kívüli útvonalakon minden útirányjelző tábla sárga alapú.
  • Korábban a magyar távolsági (és még korábban sokfelé a helyi) autóbusz-közlekedésben a járművek jellemző színe sárga volt. Innen ered néhol a vidékiek (falusiak) egyik pejoratív jelzője („sárgabuszos”).
  • A budapesti közlekedésben a sárga a villamosok, ill. a kisföldalatti színjelzése
  • Néhány országban a taxik hagyományosan sárgák.[12] (Talán a leghíresebb a New York-i „yellow cab” – sárga taxi). Magyarországon a taxik rendszámtáblája sárga alapú, egy 2013-ban hatályba lépett rendelet alapján pedig a budapesti taxik is sárgává váltak.[13]
  • Az USA-ban és Kanadában az iskolabuszok is sárgák: számukra a sárga egy külön árnyalatát határozták meg.
  • Az egyszínű sárga zászló sokáig a karantén alatt levő hajók jelölésére szolgált, amely a sárgaláz járvány öröksége volt, de a modern használatban épp az ellenkezőjét jelzi: egy betegségtől mentes hajó kikötőbe engedését kéri („Q”, Quebec kódzászló).[14]
  • Kínában:
  • a császár színe: csak ő hordhatott sárga ruhát.
  • az ország és a föld színe a termékeny lösz miatt.
  • a dicsőség és a fejlődés színe.
  • A dekadencia színe, az obszcén és pornográf műveket újabban sárga film, zene és irodalom néven emlegetik.
A sárga turbánosok taoista szektája a Han-dinasztia ellen lázadt.
  • Thaiföldön a király és a királyi család színe. 2006-ban Bhumibol király koronázásának hatvanadik évfordulóján a legtöbb thaiföldi viselt magán valami sárgát, hogy ezzel is kimutassa rokonszenvét a királlyal.
  • Malajziában is az uralkodó színe.
  • A sárga sapkás tibeti buddhista egyház papjai, lámái sárga fejfedőt viseltek.
  • A mongoloid nagyrasszhoz tartozó embereket sárgáknak is nevezik.
  • Sárga veszély: a koreai háború utáni időben az Ázsiából, különösen Kínából érzékelt fenyegetés elleni jelmondat Nyugaton.
  • A majáknál a déli irány színe.[15]
  • Zenei előfordulásai:

Előfordulása[szerkesztés]

A biológiában[szerkesztés]

Színanyagok[szerkesztés]

  • A rovarokat vonzza a sárga szín. Ezt egyes csapdákban ki kis használják.[16][17]
  • Sok élőlény, és szerves anyagból felépülő tárgy köszönheti sárga színét a karotinoidoknak, például a tojássárgája, a sárga virágok és az őszi levelek.

Madarak[szerkesztés]

  • A citromsármány Európában és Ázsia nagy részén elterjedt sármányféle. A legtöbb helyen állandó, csak az északon költők vonulnak délre.
  • A pápaszemes lombjáró Dél-Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Mexikóban és Közép-Amerikában elterjedt sárga mellényű újvilági poszátaféle.
  • Az aranyküllő Észak-Amerika keleti részén él. Farkán és szárnyain sárga-narancssárga tollakat visel.
  • Az aranyos lombjáró Észak-Amerikában fészkel.
  • A háziasított kanárimadárnak vannak sárga színváltozatai is.

Halak[szerkesztés]

  • A sárgaúszójú tonhal a trópusi és szubtrópusi tengerek lakója. Akár 200 kg-ra is megnőhet.
  • Az angolban több tucat halfajt foglalnak össze yellowtail néven, amiknek sárga a farka, vagy a törzse.

Rovarok[szerkesztés]

  • A sárgalázszúnyog az aedes szúnyogok egy faja, ami dengue-lázat és sárgalázat terjeszt.
  • A méhek és a darazsak fekete-sárga mintázatúak, ami figyelmezteti a rovarevőket a fullánkos rovar veszélyességére.

Növények[szerkesztés]

A kémiában[szerkesztés]

Festékek[szerkesztés]

  • Kadmiumsárga: anyaga kadmium-szulfid. A legmegbízhatóbb sárga festékanyag, árnyalatai a citromsárgától a narancsszínig terjednek. A festészetben a 19. század közepe óta használták.[21] Mérgező, ezért ma azo-festékekkel helyettesítik.
  • Krómsárga: ólom és króm vegyületeiből készül, sokféle árnyalatban. Nem fényálló, mérgező festék.
  • Sárga okker: ősi festékanyag, természetes, ásványi eredetű. Árnyalatai a világos okker, az aranyokker és a sötét okker. Nem más, mint vasoxihidráttal megfestett agyagföld, iszapolva. Sok helyen megtalálható. Nem mérgező; az őskor óta használják.[22]
  • Terra di Siena, vagyis sienaföld: kémiailag kovasavas vas, lazúrfesték.
  • Indiai sárga: állati eredetű szerves lakk. Kémiai neve magnézium-euxantát. Olyan tehenek vizeletéből állították elő, amiket kizárólag mangólevelekkel etettek. Ma szintetikusan gyártják. Hosszú ideig a festők legszebb és legdrágább sárga festéke volt.[23]
  • Naples-sárga: kémiai összetétele ólom-antimonát. A legrégibb szintetikus festék, amit az ásványi bindheimitből állítottak elő. A 20. századig kedvelt festék volt.[24] Mérgező volta miatt ma több festék keverékével helyettesítik.
  • Titánsárga: összegképlete NiO.Sb2O5.20TiO2. Úgy gyártják, hogy a titán-oxiddal egy kevés nikkel-oxidot és antimont hevítenek. LBNL kódja "Y10".[25]
  • A gamboge a garcinia nembe tartozó fákból nyert narancsbarna por, ami szétmorzsolva sárgává válik.[26] A Távol-Keleten a 8. század óta használt vízfesték. A gamboge név Kambodzsa nevéből ered. Európában a 17. század óta használják.[27]
  • Az orpiment, más néven kínai sárga vagy királysárga összegképlete As2S3. A 19. századig használták, amikor is lecserélték a kadmiumsárgára, mert erősen mérgező.[28]
  • Az azovegyületek vízbázisú vegyületek. Ezeket használják a legtöbb modern festményhez, ami erősen telített sárgát vagy a színkeverés leegyszerűsítését igényli. A legelterjedtebb a monoazo család.

A csillagászatban[szerkesztés]

Az F és a G színképosztályú csillagok, mint például a Nap színhőmérséklete sárga.[29] Először F. G. W. Struve osztályozta színük szerint a csillagokat 1827-ben. Ezek egyike volt a flavae osztály; ez ma a F5 – K0 tartomány.[30] A Strömgren fotometrikus rendszerben az y jelű sárga szűrős tartomány közepe 550 nm, és fél szélessége mindkét oldalon 20–30 nm.[31][32]

Lézerek[szerkesztés]

A sárga fényt kibocsátó lézerek ritkábbak a többi színnél.[33] Drágábbak is, mint a hasonló lézerek, mivel a metastabil és az alapállapot közötti energiaszint-különbség miatt nehéz sárga fotonokat kibocsátani. A kereskedelmi termékekben diódagerjesztett szilárd állapot technikát (DPSS) alkalmaznak. Ennek lényege, hogy egy 808 nm-es infravörös lézer gerjeszti a kristályos neodímium-doped ittrium-vanádium-oxidot (Nd:YVO4) vagy a neodímium-doped ittrium-alumínium-garnetet (Nd:YAG). Erre a gerjesztett anyag két különböző frekvenciájú fényt sugároz 281,76 THz és 223,39 THz rezgésszámmal és 1064 nm és 1342 nm hullámhosszal. Ezeket a mélyinfravörös hullámokat káliumra, titánra és foszforra irányítják, melyek olyan fényt bocsátanak ki, aminek rezgésszáma a két rezgésszám összege, tehát 505,15 THz, és hullámhossza 593,5 nm.[34] Ez a hullámhossz hélium-neon lézerrel is elérhető, azonban mivel meghaladja az 590 nm-t, nem tekinthető igazi sárgának. Más kiindulási frekvenciákkal 2010 óta lehet 589 nm-es hullámhosszú valódi sárgának tekintett fényt előállítani.[35] Az 589 nm és az 594 nm hullámhosszú fényt kibocsátó lézerek az Optogenetics területén terjedtek el.[36]

Képek[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

CIELAB esetén a színkülönbség az L* világosság, az a* vörös és a b* sárga színkoordináta alapján:

COLOROID esetén a színkülönbség az A színezet, T telítettség és a V világosság értékéből számítható euklideszi távolság:

Források[szerkesztés]

  • Bruce MacEvoy: yellow. In: Handprint. Watercolors. www.handprint.com, abgerufen am 15. Januar 2009 (engl.).
  • Katholisches Institut für Medieninformation und Katholische Filmkommission für Deutschland (Hrsg.): film-dienst 18/02 thema Gelb. Nr. 18, KIM Katholisches Institut für Medieninformation, Köln 2002, ISSN 0720-0781.
  • Kurt Wehlte: Werkstoffe und Techniken der Malerei. Otto Maier, Ravensburg 1967. ISBN 3-473-48359-1 (früher: ISBN 3-473-61157-3) – Kapitel 1.482 Gelbe Farbmittel, S. 92–110
  • Thomas Seilnacht: Die Farbe Gelb. online: www.seilnacht.com
  • „Legszebb a sárga…

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ IEC 60050 - International Electrotechnical Vocabulary - Perceived colour. electropedia.org, 2012. (Hozzáférés: 2012. július 3.) Észlelt szín, a Nemzetközi Világítástechnikai Szótár alapján
  2. ↑ Vik, Michal: Color spaces. ft.tul.cz, 2009. (Hozzáférés: 2012. július 3.)[halott link]
  3. ↑ IEC 60050 - International Electrotechnical Vocabulary - 845-02-36 Unitary hue. electropedia.org, 2012. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  4. ↑ Dr. Amirshahi: Color Science. Chapter 3. CIE Standard Colorimetric System, 16. oldal. ansatt.hig.no, 2008. (Hozzáférés: 2012. július 6.)[halott link]
  5. ↑ Bruce MacEvoy: Color Vision. In:CIE a* b* plane
  6. ↑ Nemcsics, Antal. Színdinamika. A színes környezet tervezése. Akadémiai Kiadó (2009). ISBN 9789630580274 
  7. ↑ Neumann László, Nemcsics Antal, Neumann Attila. Quantitative color harmony rules based on COLOROID lighntness and saturation definition 
  8. ↑ Hanson, Andrew: Virtual Atlas. vcsconsulting.co.uk, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 6.)
  9. ↑ Bailey, Alice A.. The Seven Rays of Life. New York: Lucis Publishing Company (1995). ISBN 0853301425 
  10. ↑ Stevens, Samantha. The Seven Rays: a Universal Guide to the Archangels. City: Insomniac Press, 2004. ISBN 1-894663-49-7 pg. 24
  11. ↑ M. Sangiorgi e L. Telò (a cura di), Il giallo italiano come nuovo romanzo sociale, Longo Editore, 2004.
  12. ↑ (1995. szeptember 8.) „Frank W. Cyr, 95, 'Father of the Yellow School Bus'”. Columbia University Record 21 (1), Kiadó: Columbia University. (Hozzáférés: 2009. április 4.)  
  13. ↑ Új korszak a budapesti taxizásban. BKK, 2013. szeptember 1. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
  14. ↑ Flag and Etiquette Committee: Pratique. Flag Etiquette. United States Power Squadrons, 2006. június 12. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
  15. ↑ Kettunen, Harri, Helmke, Christophe. Introduction to Maya Hieroglyphs (Workshop Handbook 10th European Maya Conference). Leiden: Wayeb & Leiden University, 75. o. (2005. december 5.). Hozzáférés ideje: 2009. március 28. 
  16. ↑ Kisimoto,Ryoiti (1968) Yellow Pan Water Trap for Sampling the Small Brown Planthopper, Laodelphax striatellus (FALLEN), a Vector of the Rice Stripe Virus. Japanese Society of Applied Entomology and Zoology 3(1):37-48
  17. ↑ Webb, S. E., M. L. Kok-Yokomi, and D. J. Voegtlin (1994) Effect of Trap Color on Species Composition of Alate Aphids (Homoptera: Aphididae) Caught over Watermelon Plants Florida Entomologist 77(1):146-153 PDF Archiválva 2012. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  18. ↑ Heaton, FW (1960. July). „Determination of magnesium by the Titan yellow and ammonium phosphate methods”. Journal of Clinical Pathology 13 (4), 358–60. o. DOI:10.1136/jcp.13.4.358. PMID 14400446.  
  19. ↑ (1975) „para-Dimethylaminobenzene”. IARC - Summaries & Evaluations 8, 125. o, Kiadó: International Agency for Research on Cancer. (Hozzáférés: 2009. április 8.)  
  20. ↑ Ph paper, Litmus paper, ph indicator, laboratory stain. GMP ChemTech Private Limited, 2003. [2008. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 8.)
  21. ↑ Pigments through the ages: Cadmium yellow. WebExhibits. (Hozzáférés: 2009. április 5.)
  22. ↑ Pigments through the ages: Yellow ochre. WebExhibits. (Hozzáférés: 2009. március 28.)
  23. ↑ Harley, Rosamond Drusilla. Artists' Pigments c1600-1835 [archivált változat], 2, London: Archetype Publications, 117. o. (2001). ISBN 1-873132-91-3. OCLC 47823825. Hozzáférés ideje: 2009. március 30. [archiválás ideje: 2009. szeptember 19.] 
  24. ↑ Pigments through the ages: Naples yellow. WebExhibits. (Hozzáférés: 2009. március 30.)
  25. ↑ Ronnen Levinson, Paul Berdahl, and Hashem Akbari: LBNL Pigment Database: (Y10) Nickel Antimony Titanium Yellow Rutile (iii). Lawrence Berkeley National Lab, 2005. február 14. (Hozzáférés: 2009. április 5.)
  26. ↑ gamboge (gum resin). Britannica Online Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. április 7.)
  27. ↑ Gamboge. Sewanee: The University of the South, 2002. július 16. [2009. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 7.)
  28. ↑ Field, George.szerk.: Salter, Thomas: Field's Chromatography or Treatise on Colours and Pigments as Used by Artists. London: Winsor and Newton (1869) 
  29. ↑ Ron Miller. Stars and Galaxies. Twenty-First Century Books, 22. o. (2005). ISBN 9780761334668 
  30. ↑ Murdin, Paul. Colours of the stars. CUP Archive, 18. o. (1984). ISBN 052125714X 
  31. ↑ Strömgren, Bengt. „Main Sequence Stars, Problems of Internal Constitution and Kinematics (George Darwin Lecture)”. Quarterly Journal of the Royal Astronomical Society 8, 8–37. o.  
  32. ↑ Norton, Andrew; Cooper, W. Alan Cooper. Observing the universe: a guide to observational astronomy and planetary science. Cambridge University Press, 63. o. (2004). ISBN 0521603935 
  33. ↑ Laserglow - Blue, Red, Yellow, Green Lasers. Laserglow.com. (Hozzáférés: 2009. március 27.) - a sárga "extrém ritka".
  34. ↑ Johnson, Craig: Yellow (593.5nm) DPSS Laser Module. The LED Museum, 2009. március 22. [2009. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 27.)
  35. ↑ Laserglow - Blue, Red, Yellow, Green Lasers. Laserglow.com. (Hozzáférés: 2011. augusztus 12.)
  36. ↑ Laserglow - Blue, Red, Yellow, Green Lasers. Laserglow.com. [2011. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárga&oldid=26812080”