Aranyvessző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Aranyvessző
Kanadai aranyvessző(Solidago canadensis subsp. altissima)
Kanadai aranyvessző
(Solidago canadensis subsp. altissima)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Astereae
Nemzetség: Aranyvessző (Solidago)
L.
Fajok

lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranyvessző témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyvessző témájú médiaállományokat és Aranyvessző témájú kategóriát.

Poszméhfaj (Bombus cryptarum) közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea) virágain (Keila, Észtország)

Az aranyvessző (Solidago) az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó virágos évelő növények nemzetsége.

További elnevezései: aranyosvessző, aranyruta, erősrojt, istápfű.[1]

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Tipikusan holarktikus nemzetség: a mintegy nyolcvan faj elsöprő többsége észak-amerikai, de élnek Észak-Afrikában és Kelet-Ázsiában is. Európában csak négy faja honos. Ezek közül a Kárpát-medence síkvidéki területein főként a közönséges aranyvessző (Solidago virga-aurea) terjedt el; a Solidago alpestris W. et Kit. (S. carpatica Schrad.) a havasokban lelhető fel.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Két-három méter magas, karcsú, sűrű levelű, a tövénél bokrosodó kórók.

Életmódja, termesztése[szerkesztés]

A mérsékelt égövön a legtöbb faj gondozás nélkül is szépen fejlődik: nem igényel se sok csapadékot, se különleges talajt. Éppen ezért hazánkban a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) már több helyen elvadult, invazív özöngyom; a hasonképpen Amerikából áthozott magas aranyvessző (Solidago gigantea) főleg a Nyugat-Dunántúlon települt meg (erdők szélén, vizek mentén).

Felhasználása[szerkesztés]

A közönséges aranyvessző ismert gyógynövény, de tömegesen nyíló, élénksárga virágai miatt főleg dísznövénynek termesztik. Fitoterápiai célokra gyűjtik a vadon termő kanadai aranyvessző és magas aranyvessző virágos hajtásait (Solidaginis herba) is.

Legjellemzőbb hatóanyagaik a flavonoidok (1-2 százalék), a szaponinok (2-3 százalék) és az illóolajok. Ezen túl nyálkaanyagokat, fahéjsavszármazékokat és cserzőanyagokat is tartalmaznak.

Másutt a Solidaginis herba drog szaponin-, cseranyag-, rutin-, keserűanyag-, nikotinsav- és kevés illóolaj-tartalmát említik. A belőle készült forrázatot külsőleg toroköblítésre, teaként fogyasztva pedig magas vérnyomásra, különféle epe-, vese-, hólyag- és májproblémák ellen, nehéz havivérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak esetén használják, továbbá izzasztás és vizelethajtás céljából. A magas aranyvessző drogja jobb minőségű és több hatóanyagot tartalmaz, mint a közönséges aranyvesszőé.[2]

További, dísznövényként Amerikából Európába áttelepített fajok:

  • Solidago grandiflora Desf.,
  • Solidago nutans Aiton,
  • Solidago procera Aiton,
  • Solidago pyramidalis Moench,
  • Solidago sempervirens L.,
  • Solidago serotina Aiton,

Fontosabb fajok[szerkesztés]

A fentebb említetteken túl:

  • Solidago albopilosa
  • Solidago arguta
  • Solidago bicolor
  • Solidago caesia
  • Solidago cutleri
  • Solidago fistulosa
  • Solidago flexicaulis
  • Solidago gattingeri
  • Solidago hispida
  • Solidago juncea
  • Solidago latissimifolia
  • Solidago leavenworthii
  • Solidago macrophylla
  • Solidago microglossa
  • Solidago missouriensis
    • S. m. var. fasciculata
  • Solidago mollis
  • Solidago multiradiata
  • Solidago nemoralis
  • Solidago odora
  • Solidago ouachitensis
  • Solidago patula
  • Solidago petiolaris
    • S. P. var. angusta
  • Solidago ptarmicoides
  • Solidago puberula
  • Solidago purshii
  • Solidago radula
  • Solidago rugosa
    • S. r. subsp. aspera
  • Solidago sciaphila
  • Solidago shortii
  • Solidago simplex
    • S. s. subsp. randii
      • S. s. subsp. randii var. gillmanii
      • S. s. subsp. randii var. racemosa
      • S. s. subsp. randii var. randii
  • Solidago spathulata
  • Solidago speciosa
    • Solidago speciosa var. erecta
    • Solidago speciosa var. rigidiuscula
  • Solidago spectabilis
  • Solidago sphacelata
  • Solidago spithamea
  • Solidago squarrosa
  • Solidago stricta
  • Solidago tortifolia
  • Solidago uliginosa
  • Solidago ulmifolia
  • Solidago velutina
  • Solidago verna
  • Solidago virgaurea

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. aranyvessző (Solidago). In Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára. Lektorálta: Kárpáti Zoltán és Jolsvay Alajos. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1966. 23. o. ISBN nélkül  
  2. Aranyvesszőfű. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 80–81. o. ISBN 9632411900 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]