Csakra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1899-es kiadású nyugat-indiai nyelven (bradzs bhasza) írt jóga kézikönyv a csakrák feltüntetésével

A csakra (szanszkrit: चक्रम्, a. m. kerék) az emberi testben elhelyezkedő pszichikai energia központi magja, amely úgy a hindu tantrizmus, mint a tantrikus buddhizmus alapvető fogalma. Neve a szanszkrit „kerék ” szóból származik, de a buddhista jóga forgatagnak, vagy örvénylésnek is fordítja.

A sok ezer esztendős hindu bölcselet alapján az ember lényegesen több, mint kézzelfogható hús-vér testrészek halmaza. Rendelkezik más, szemmel nem látható, kézzel nem tapintható szervekkel is, amelyek szinte fontosabbak a fizikai testnél. Ilyen belső, láthatatlan energiaközpontok a csakrák is, amelyek a gerincoszlop mentén helyezkednek el, a gerinc tövétől a fejtetőig.

Az ősi hindu iratok alapján hét fő csakra létezik, amiket az életerőt (prána) szállító vezeték, csatorna, a szusumna, vagy másképp nádi [1] kapcsol össze. A csakrákon átáramló életerő szabályozza a test összes életfunkcióját.

A csakrák elhelyezkedése:

Chakra01.png
Múládhára„gyökértámasz”, a gerinc tövénél található. Szimbóluma a négyszirmú vörös lótusz.


Chakra02.png
Szvádisthána – vagy „saját hely” a nemi szerveknél. Szimbóluma a hatszirmú fehér lótusz, belsejében a növekvő holddal.


Chakra03.png
Manipura – vagy „ékkőváros”, a köldöknél. Szimbóluma a tízszirmú sárga lótusz, belsejében az egyik hegyére állított háromszöggel.


Chakra04.png
Anáhata „meg nem ütött” a szív tájékán. Jelképe a tizenkét szirmú zöld virág, belsejében két egymást metsző háromszöggel (hexagram), ami a férfi és nő egyesülését jelképezi.


Chakra05.png
Visuddha, – vagy „tiszta” a toroknál. Szimbóluma a tizenhat szirmú kék vagy türkiz lótusz, belsejében ezüst félhold fehér körben.


Chakra06.png
Ádnya – azaz „parancs” a szemöldökök közötti területen. Itt két kisebb csakra is található, a szóma és a manasz. Szimbóluma a lila, indigókék vagy kék színű kétszirmú lótusz.


Chakra07.png
A fej fölött a lótuszcsakra található (szahaszrára padma vagy a tantrikus buddhista tanokban usnísa kamala, „ezerszirmú lótusz”) az „üdvösség hona” ám ez nem szokványos csakra, különös jelentősége van, mivel úgy tartják, tiszta tudatállapot, amelynek nincs se célja se tárgya. A kundalini ébredése során, amikor a női energia, a sakti egyesül a férfi energiájával, ezen a ponton átghaladva jön létre a szamádhi, vagyis a magasabb szellemi állapotban megvalósuló extázis, ami elősegíti a végső megszabadulás (nirvána) elérését. Ezt a csakrát egyes rendszerek különleges szerepe miatt nem sorolják a szokványos csakrák közé. Szimbóluma az „ezerszirmú lótusz”.

A tantra ősi tudománya szerint a csakrák képezik a színteret, amelyen a felsőbbrendű tudat és az ösztönök összecsapása lejátszódik. Aki megérti és tudatosan képes felhasználni a csakrákban rejlő energiákat, az lépésről lépésre elérheti a megvilágosodás állapotát, a felsőbbrendű tudatosságot, a tökéletes boldogságot. [2]

A legalsó csigolyában a kundaliní egy háromszögletű csakrában nyugszik, és a jóga koncentrációs gyakorlataival csakráról csakrára felhozza, míg eléri a szahaszrárát. Minden csakrába való érkezése újabb és újabb öntudati állapotot idéz elő a jóginál. Tisztánlátás, mások gondolataiban való olvasni tudás, magasabb rendű víziók, múlt-jelen-jövőbe látás és más okkult képességek (ún. sziddhik) birtokába jut aszerint, hogy melyik csakra válik aktívvá benne, míg eléri a teljes megvilágosulás állapotát: Visnu vagy Siva és Saktija egyesülését. Visnu/Siva szimbolizálja a tudatot, a Sakti pedig az aktiváló erőt és energiát. Ez a legmagasabb, felsőbbrendű én, az Istenbe olvadás öntudati fokozata, az emberi és isteni tudat egyesülése. Ezt a beteljesülést a jógik szamádhinak nevezik, ami a rádzsa jóga útjának a végcélja. A megvilágosodás állapota nemcsak szellemi, de fiziológiai tény is, a csakrák tudatosítása, látens állapotukból való felébresztése egyben a jóga gyakorlatok célja. [3]

A tantrikus buddhizmusban (vadzsrajána) - amely ma már főleg a tibeti buddhizmusban él tovább - a csakrák döntő szerepet játszanak a tantrikus gyakorlatok befejező szakaszában, ahol a gyakorlatot végzők kísérletet tesznek a test központi csatornáján keresztül megtapasztalni a tiszta fényt, a boldogságot és az ürességet, amellyel majd elérik a buddhaságot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Több mint 70 ezer nádi létezik, de például a Siva Szanhita irodalma 350 ezerre teszi a csatornák számát.
  2. Haris Dzsohari: Csakrák, 1993
  3. Selva Raja Yesudian: Sport és jóga

Források[szerkesztés]

  • szerk.: Görföl Tibor, Máté Tóth András: Világvallások – Akadémiai lexikon. Budapest: Akadémiai, 196. o. ISBN 978-963-05-8708-2 (2009) 
  • James G. Lochtefeld, Ph.D: The Illustrated Encyclopedia of Hinduism. New York: The Rosen Publishing Group, Inc. 2002. ISBN 0823922871