Nápolyi sárga
| Színkomponensek | ||
|---|---|---|
| Hexa-hármas | #FCBA78 | |
| RGB | (r, g, b) | (252, 186, 120) |
| CMYK | (c, m, y, k) | (, , , ) |
| HSV | (h, s, v) | (23°, 94%, 58%) |
A nápolyi sárga vagy antimonsárga egy sárga fémfesték, kémiai összetételét tekintve ólom-antimonát. A nápolyi jelzőt arról kapta, hogy Nápoly melletti Vezúv környékén tartós, élénksárga földfestékre bukkantak. A nápolyi sárga a 15. és a 16. században elterjedt, 1750-ig használt ólom-ón sárga festék szerepét vette át. Mérgező hatású, ezért napjainkban nápolyi sárga néven más, kevésbé mérgező sárga pigmentek keverékei vannak forgalomban, ezek színe a gyártótól függően sokféle lehet.
Az eredeti nápolyi sárga az egyik legrégibb szintetikus festékanyag. Úgy készítették, hogy 3 rész antimonsavas káliumot 6 rész ólom(II)-nitráttal és 14 rész konyhasóval lassú melegítéssel összeolvasztottak.
Színe a világos citromsárgától a narancsos-rózsaszínig terjed. Fényálló, mészálló, de kén-hidrogénre érzékeny. Állítólag fémtárggyal érintkezve feketedik. Olajfestékként kevés olajat igényel, gyorsan szárad.
Források[szerkesztés]
- Nyomdászati Lexikon (szerk. Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László), Biró Miklós kiadása, Budapest, 1936
- A képzőművészet iskolája (szerk. Molnár C. Pál) – A festőtechnikák, Szőnyi István, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest 1976. ISBN 963336048X
- A Színnév – Színszótár nápolyi sárgáról szóló oldala
