Ugrás a tartalomhoz

RGB színtér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
RGB-kocka

Az RGB színtér egy olyan additív színmodell, ami a vörös, zöld és kék fény különböző mértékű keverésével határozza meg a különböző színeket. Az elnevezése ezen három alapszín angol megfelelőinek első betűiből ered: Red (piros), Green (zöld), Blue (kék). Elsődlegesen elektronikai eszközök és a számítástechnika terén alkalmazzák, pl. képernyők, kijelzők, érzékelők esetén.

Előzményei

[szerkesztés]
Az rgb koordináták fekete színűek, függőlegesek. Az xy koordináták piros színűek. Az E egyenlő energiájú pont értéke mindkét rendszerben 1/3
Az rgb spektrum, ahogyan az emberi színlátást leírja

A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (John Guild és David Wright) 1914 és 1931 között dolgozta ki az első, metrikus (mérésen alapuló) RGB rendszert.[1][2][3] Ennek szakmai háttere a Young–Helmholtz-féle trikromatikus színlátás-elmélet és a Maxwell-féle egyenlő oldalú rgb színháromszög. Az eredeti monokromatikus alap-színingereket (450, 530 és 610 nm) az XYZ-re való áttérésnél megváltoztatták.[4] Az RGB és az XYZ közötti átszámítás harmadrendű mátrixszal lehetséges. Bár nem vonták vissza, gyakorlatilag nem használják, különösen azóta, hogy a számítástechnika számára azonos nevű rendszert hoztak létre.

Az RGB átszámítási mátrixoknak sokféle változata van; ezeknek csak egyike a CIE 1931 RGB[5]

Jelölések

CIE 1931 színinger összetevők

CIE 1931 színességi koordináták

CIE 1931 spektrális színinger megfeleltető függvények

CIE 1931 alap színingerek (primaries) színességi koordinátái

A fentiek 2 fokos látószögre (az éles látás zónájára) érvényesek. Ezeket 1964-ben kiegészítették a 10 fokos (általános látóterű) színtérrel.

A számítógépes adatfeldolgozásban R, G, B betűk igen sokféle jelentéssel jöttek létre. Gyakorlatilag minden, a színességi háromszögben leírható gamut alapszíningereit az R, a G és a B betűkkel jelölik.


Kezdeti alkalmazása

[szerkesztés]

A CCIR 601 (EBU 3203) 1982-ben a következő előírásokat tette a színes televízió számára[6]

színességi koordináta R G B
x 0,64 0,29 0,15
y 0,33 0,60 0,06
z 0,03 0,11 0,79
hullámhossz R G B
nm 645,16 526,32 444,44

A szabványos megvilágítás (a fehér) kezdetben a C, jelenleg a D65. Ezt követték időrendben a számítógépes megjelenítés, a digitális televízió (ITU-R BT.709-5, jelenleg az ITU 2020 az UHD TV céljára)
ITU Rec. 2020 UHD TV

színességi koordináta R G B
x 0,70792 0,17024 0,13137
y 0,29203 0,79762 0,04588
z 0,0 0,03324 0,82275
u' 0,5565 0,05573 0,15983
v' 0,51651 0,58674 0,12558
hullámhossz R G B
nm 630 532 467

Az RGB és a CIE 1931 alapszíningerek közötti eltérés

[szerkesztés]
D65, 2 fokos látószög CIE 1931 CIELAB Munsell RGB COLOROID
alapszíninger xy szög hab H R G B A
sRGB R 645 nm 0,17 40,00 7,92R 250 24 35 31,11
sRGB G 526 nm 92,69 136,02 9,92GY 103 255 40 71,11
sRGB B 444 nm 238,83 306,29 5,41RP 42 16 245 50,63
CIE R 700 nm 352,74 37,00 7,17R 247 17 30 31,24
CIE G 546 nm 94,17 126,86 7,97GY 139 242 45 72,25
CIE B 435 nm 242,66 309,41 8,45PB 87 20 217 50,1

Az sRGB és a CIE RGB vörös alapszíningere csaknem ugyanabba az irányba esik. 0,17° és 352,74° alig tér el a vízszintestől (az x tengely irányától) az xy koordináta-rendszerben. Az RGB háttárszínek szemléltetése a szabványosnál alacsonyabb telítettségi tisztaságú ebben a táblázatban az összehasonlíthatóság érdekében. Az összehasonlítás célja kizárólag a színezetek jellemzése, amelyet a CIE esetében a hab, valamint a hu'v' színezeti szög, Munsell esetében a Hue, COLOROID esetében az A színezet képvisel.

Az ITU 709 és az sRGB alapszíningerei és a megvilágítási szabványuk is azonos. Különbségük csupán annyi közöttük, hogy az ITU nemzetközi szakmai szabvány a videotechnika számára, míg az sRGB-t a Microsoft dolgozta ki. Utóbbit főként a digitális fényképezésnél alkalmazzák.

Reprezentáció

[szerkesztés]

Az RGB skálán egy színt az határoz meg, hogy milyen intenzitású a három komponense. Ezen koncepció szerint rajzolható egy háromdimenziós modell, ahol a 3 tengely sorra a 3 alapszínt adja meg, 0 és valamilyen maximális érték (általánosságban 1 vagy a 255) között, és ezen határokon belül értelmezhető a színtér összes eleme. Ha mindhárom 0, akkor az eredő szín fekete lesz, ha 1 (vagy a maximum), akkor fehér, az összes köztes érték eredményezi a különböző árnyalatokat, mint pl.:

  • Piros és zöld maximum sárgát eredményez
  • Kék és zöld maximum türkiz színű lesz
  • Piros 0,5 (vagy a maximum fele), kék maximum pedig lila

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. CIE. Commission internationale de l'Eclairage proceedings, 1931. Cambridge University Press, Cambridge (1932) 
  2. Smith, Thomas, Guild, John (1931–32). „The C.I.E. colorimetric standards and their use”. Transactions of the Optical Society 33 (3), 73–134. o. DOI:10.1088/1475-4878/33/3/301. 
  3. Fairman H.S., Brill M.H., Henry Hemmendinger (1997. February). „How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data”. Color Research and Application 22 (1), 11–23. o.  és Fairman H.S., Brill M.H., Hemmendinger H. (1998. August). „Erratum: How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data”. Color Research and Application 23 (4), 259–259. o. 
  4. Pascale, Danny: A review of RGB color spaces. babelcolor.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  5. Lindbloom, Bruce: RGB–XYZ Matrices. brucelindbloom.com, 2008. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  6. Pascale, Danny: A review of RGB color spaces. babelcolor.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. január 26.) Ebben az időben Magyarországon még a SECAM szabványt használták

Források

[szerkesztés]