Szerkesztővita:Bizottmány/Archív 1

Tóth László

Üdv!

Sajnos a "Családtagtól személyesen megtudott időpont." nem megfelelő forrásmegjelölés a Wikipédia számára. Lásd a Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye és a Wikipédia:Ellenőrizhetőség irányelveket. Csak bárki által, bármikor ellenőrizhető forrás fogadható el. A családtagtól személyesen megtudott időpont nem ez a kategória. Köszönöm figyelmedet! Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2020. február 20., 05:41 (CET)

Nagyon hálás vagyok, hogy belátod, miért nem elfogadható forrásként a családtag közlése. Azonban van egy áthidaló megoldás a dolog kezelésére. Nem feltételezem, hogy a hölgy használ számítógépet vagy emailt (ha mégis, az még jobb), de az általad adott forrásban úgy láttam, van egy fia. Ha esetleg elérhető ő és nála az, hogy megírja az info-hu [kukac] wikimedia [pont] org címre az információt, akkor azáltal beírható a pontos dátum (OTRS-hivatkozás). Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2020. február 20., 06:38 (CET)

Hreblay

Átküldtem a fő névtérbe, gondolom oda szeretted volna, csak eltévesztetted a kiválasztásnál a menüpontot. Gyurika ^vita 2020. február 29., 13:52 (CET)

Ja, most látom, hogy nem oda szántad még, akkor elnézést. Viszont akkor a következőnek is így kellene megadni a nevét: "Bizottmány/Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Gödöllő" helyett: "Szerkesztő:Bizottmány/Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Gödöllő", idézőjelek nélkül persze, így fog allapodként funkcionálni. Viszont jó hír, hogy Emilnek előkerült a keresztelése, az április 19-ei dátum tehát helyes: [1] Gyurika ^vita 2020. február 29., 14:13 (CET)

Re: Hreblay család

Szia! Ahogy a Hreblay Emil szócikk vitalapján is írtam, az adatok a Dedinszky család birtokomban levő családfájáról származik. A családfát a rajta szereplő feljegyzés szerint az unokája Horváth Imre festőművész készítette 1983-ban Dedinszky Adél adatgyűjtése alapján. A családfa itt megtekinthető. A Hreblayak a bal felső részében találhatók. Érdekesség még, hogy Dedinszky Adél Dedinszky Elek unokája. – Dodi123 ^vita 2020. március 6., 08:41 (CET)

U.i.:A szócikk vitalapjára írt bejegyzésem a Figyelőlistádon sem jelent meg? Ott látszódnia kellett volna. – Dodi123 ^vita 2020. március 6., 08:42 (CET)

A forráshelyet fentebb megadtam külső linkként, ahol Google Drive-ban nagyíthatóan olvasható. Egyébként a Dedinszky család facebook-oldalán található. Kinyomtatni csak A0-as méretben lehet úgy, hogy élvezhetően lehessen olvasni. – Dodi123 ^vita 2020. március 6., 09:03 (CET)

Nagyon szépen köszönöm. Ahogy nézem, lehet a Facebook is forráslelőhely. Kérdés, hogy meddig élnek ezek a dolgok az internetvilágban. De igazoltan publikus. Akkor beírom az adatokat! Üdv, – Bizottmány ^vita 2020. március 6., 09:33 (CET)

A probléma a commonsra feltöltéssel az, hogy nem tekintik-e az eredeti családfa rajzát műalkotásnak? Ha igen, akkor a készítő Horváth Imre halálától számított 70 évig szerzői jogi védelem alá esik. Mivel 1983-ban készítette, akkor még biztosan élt, de lehet, hogy még ma is él. Ha nem él, akkor az örökösei tudnának engedélyt adni a megjelentetésre, akik a családfáról leolvashatók. Mivel Dedinszky Adél gyűjtötte az adatokat, a Hreblay-ág elég részletesen ki van dolgozva. Ha nem az eredeti szerző a jogtulajdonos, hanem aki az eredeti rajzról a digitalizált képet készítette, akkor én vagyok a készítő. Ezt tisztázni lesz szükséges a Képek kocsmafalon. – Dodi123 ^vita 2020. március 6., 10:36 (CET)

Kedves Dodi123! Mindenképpen a családnak kell engedélyt adnia (levelet írnia) szerintem. Te semmiképpen nem vagy alkotó, csak feltöltő vagy reprodukáló. Ha Horváth Imre esetleg nem élne (most 92 éves), akkor a leszármazottak adhatnak engedélyt. Így is maradhat szerintem, csak eléggé efemer életűek és nehezen követhetőek a Facebook-fiókok tartalmai. Üdvözlettel, – Bizottmány ^vita 2020. március 6., 10:44 (CET)

Én azért feltettem a kérdést a Képek kocsmafalra. – Dodi123 ^vita 2020. március 6., 10:53 (CET)

Válaszoltak. Horváth Imre a szerzői jogtulajdonos. Tőle vagy, ha esetleg már nem él, akkor a családjától kellene engedély a commonsba felvitelhez. – Dodi123 ^vita 2020. március 6., 11:52 (CET)

Räde Károly

A MÉL-nek van egy sablonja, betettem a készülő cikkbe. Lehet tudni, ki volt az a dr. Farkas Gyula, aki elvette a lányát. (Mert volt egy matematikus, de ő akkor már 80 éves volt, tehát nem valószínú, hogy ő lett volna.) Wikizoli ^vita 2020. március 6., 23:26 (CET)

@Wikizoli: Köszönöm a sablont. (Kissé már túl is teng a rengeteg minta-követelmény.) Majd még keresem Farkas Gyulát és az egyéb családi kapcsolatait, mert pl. a felesége neve sem ismert. Sokan és sok általánosságot is írtak róla, de minél többet írtak, annál kevesebb érdemleges adattal. Ez még nagyon vázlat, azért kezdtem el az allapomon. De minden segítséget megköszönök!– Bizottmány ^vita 2020. március 7., 07:08 (CET)

Kedves Bizottmányǃ Azt hiszem igazad van, egybe kell írni. A szótagszámlálás szabálya útmutató alapján javítottam, elképzelhető ha az élelmiszer az élelmiszertudományi összetételben egy szó (valószínűleg az is) és a dísznövénytermesztés is csak hat szótag visszavonom. Az Élelmiszertudományi Kar viszont kötőjeles volt, pedig intézménynév. Sajnos elég felületes vagyok néha most is piros hullámvonallal vannak aláhúzva ezek a szavak. Azért még pár dolgot majd megbeszélnék később. Üdv. – 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2020. március 13., 20:47 (CET)

@Sepultura: Kedves Sepultura! Köszönöm a kedves válaszodat, én is – főleg az intézménynevek rengetegében – sokszor vacillálok, de az eredeti források a fontosak. Várom a megbeszélnivalókkal kapcsolatos észrevételeidet. Biztos azért nem hagytad jóvá a lapot. Üdv.– Bizottmány ^vita 2020. március 14., 05:05 (CET)

Kedves Bizottmányǃ

A javítást a https://hu.wikisource.org/wiki/A_magyar_helyesírás_szabályai/Az_idegen_közszavak_és_tulajdonnevek_írása alapján csináltam

„215. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből, cowboynak, fairül, schillingért, signorét, Amundsenről, Stockholmnál, Janus Pannoniustól; stewardessek, Habsburgok; barrelnyi, shoppingol, horatiusi, verdis, greenwichi, wrocławi, toulouse-lautreci, karl-marx-stadti; stb. (Vö. 163–165., 174–184.)”

Mivel a schule szó végén ejtett az e, https://forvo.com/search/Schule/

„216. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat, az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni:

• a) Mind a közszavak, mind a tulajdonnevek végső a-ja, e-je, o-ja és ö-je helyett á-t, é-t, ó-t, ill. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban, amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina, de: signorinák; – Coca-Cola, Coca-Cola-szerű, de: Coca-Colát; – Sinaia, sinaiai, de: Sinaiában; campanile, campanileszerű, de: campanilén; – Goethe, goethei, de: Goethének, goethés (Vö. 29.); – allegro, allegroszerű, de: allegróban, allegrós; – Oslo, de: Oslóban, oslói; – Malmö, de: Malmőből, malmői; stb.”

Néhány példaː https://volksgruppen.orf.at/v2/magyarok/stories/2889578/ „Bár érdeklődő sok volt, végül csak nyolc család jelezte, hogy beíratná a gyermekét a währingi Bunte Schuléban meghirdetett csoportba.” https://24.hu/belfold/2018/09/06/kasler-miklos-gyermeket-es-unokait-is-kulfoldi-maganiskolakba-irattak/ „Ma már felnőtt gyereke az első osztálytól az érettségiig a Deutsche Schuléba járt, bár az itt látott, „már megreformált amerikai oktatási rendszert” bírálta, azt mondta, otthon kellett sok mindent pótolni.” http://www.hermanottointezet.hu/node/424741 „Csütörtökön adták át a Mercedes-Benz Schulét, ahol német tantervek szerint tanulhatnak a németországi diákok.”

A legkevésbé tetszik azonban Räde Károly neve. A logika és az íratlan szabály azt diktálja, hogy mindenkinek a nevét a nemzetisége szerint kell írni, ha ezt nem lehet ismerni, akkor a születési helyét vesszük figyelembe. Tehát ha valaki nem nyilatkozott erről, mint mondjuk Liszt vagy Petőfi akkor mindegy hogyan írta a korabeli sajtó, mi állt a villamosbérletében stb.. Erre sajnos csak jó példát tudok idézni, szabályt nemː http://doktori.btk.elte.hu/hist/ligetidavidadam/diss.pdf 10. o., így a neven nem is akarok változtatni. A wikipédián százával vannak ilyenek. Üdv. – 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2020. március 15., 07:18 (CET)

Közben el kellett mennem, elkapkodtam, szóvalː Nekem a Bem József is csak egy rossz példa. Ha valakit egy nemzet saját hőseként tisztel, tisztelje az eredeti nevén, az is a tisztelet kifejezése. https://en.wikipedia.org/wiki/Tadeusz_Kościuszko De ez is csak példa, nem szabály. Ha én írnám a szócikket, Christian Ilsemann lenne cím, de nem én írom. Ilyen estekben az átirányítás oldja meg a problémákat, áabba belefér minden alak. 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2020. március 15., 09:19 (CET)

Karl August Räde mintára a többi névalakhoz is lehet átirányítást készíteni, de a szócikk címében az eredeti alaknak kellene lennie. Üdv. – 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2020. március 15., 10:06 (CET)

Reménytelen. ː) 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2020. március 15., 11:08 (CET)

Kategória:Ármin Pecz (1820-1896)

Kedves Bizottmány!

Az általad „Kategória:Ármin Pecz (1820-1896)” néven létrehozott kategóriát töröltem. Konkrét személyeknek nem szoktunk külön kategóriát létrehozni, csak akkor, ha pl. író vagy zeneszerző az illető, mert olyankor a műveit is be tudjuk sorolni a kategóriába.

Üdv: – Crimea^vita 2020. március 7., 08:18 (CET)

@Crimea: Köszönöm. A Commonsból léptem vissza, és egyszer csak pirosan megjelent, azért kattintottam rá. – Bizottmány ^vita 2020. március 7., 08:49 (CET)

L’Huillier

Kedves Bizottmány!

Utólagos engedelmeddel átneveztem a L’Huillier István lapot, hogy a címben ne írógépes, hanem rendes aposztróf legyen. Sajnos az aposztróf is olyan mostoha sorsú a Wiki szerkesztőablakában, mint az idézőjel (értsd: a Ctrl + 2 kombinációt használva " "-t kapsz a rendes „ ” helyett ). – Crimea^vita 2020. április 21., 08:52 (CEST)

Kedves @Crimea:! Nagyon köszönöm! Jó, hogy észrevetted. Nem tudom, a Wikidatában hogy van, remélem, jól. Mintha azt is én kezdtem volna el? Megnéznéd? Ott nincs, vagy én nem találtam meg a szerkesztőablak-segítséget a karakterek beszúrásához. -:)) – Bizottmány ^vita 2020. április 21., 09:08 (CEST)

Megvan a Wikidata is, csak a címkét kellett módosítani. A magyar wikire mutató hivatkozást a kis okoska automatikusan frissíti az átnevezéskor. – Crimea^vita 2020. április 21., 09:12 (CEST)

Kedves @Crimea:! Ezt is köszönöm szépen!! :-)) – Bizottmány ^vita 2020. április 21., 09:17 (CEST)

Kedves @Crimea:! Felmerült bennem az aposztróf írásmódja kapcsán, hogy akkor a folyó szövegben is figyelni kell-e a magyarban használatos formára, és ha igen, akkor azt hol találom. Itt lejjebb a szerkesztősorban található alap-karaktersorban látható beszúrható aposztróf, az ez a forma? (Mi a kódja, ha itt a szerkesztőablakban (Win10-es op.rendszer) alatt be akarom szúrni és nem akarok lemenni a segédsorhoz?) Illetve hogy ez esztétikai kérdés-e, vagy a keresést is befolyásolja? A francia fordításoknál pl. a magyar aposztróf kell mindenhova? Mert akkor mehetek végig az összes szövegemen, amit először Word-ben megírtam és idemásoltam. Üdvözlettel!– Bizottmány ^vita 2020. április 22., 09:19 (CEST)

Kedves Bizottmány! Igen, folyószövegben is figyelni kell a használatára – alul a szerkesztősorban is megtalálható, illetve az Alt+0146 kombinációval is elővarázsolható. Inkább tipológiai, semmint esztétikai kérdés („professzionálisabb”, ha rendes idézőjelet, gondolatjelet, aposztrófot stb. használ egy enciklopédia ). A keresést annyiban befolyásolja, hogy ha a címben van az aposztróf, akkor az írógépes aposztrófot használó címről átirányítást szoktunk létrehozni a rendes aposztrófosra, hogy aki írógépesen üti be a keresőbe, azt is egyből a megfelelő lapra vigye a keresőprogram. Rossz hír, hogy mindenhol a rendes aposztróf kell, külföldi nevekben, címekben is. Jó hír viszont, hogy ha Wordben gépelted a szöveget, és abból másoltad át ide, akkor elvileg stimmelnie kell az aposztrófnak, mert a Word automatikusan a rendeset teszi be, és ennek a másoláskor meg kell(ene) marad(nia). De egy szúrópróbaszerű ellenőrzés nem árthat Nehogy emiatt végigmenj az összes szövegeden, nem élet-halál kérdése, hogy milyen az aposztróf! – Crimea^vita 2020. április 22., 09:33 (CEST)

Kedves @Crimea:! Nagyon köszönöm! Majd apránként megnézegetem, leellenőrzöm a fordított szövegekben, sajnos szerk-módban nem tesz különbséget a keresésben, mindent kiad, ami hasonlít az aposztrófhoz, csak végigolvasással lehet javítani. Üdvözlettel! – Bizottmány ^vita 2020. április 22., 09:42 (CEST)

Beke-könyv

Szia! Láttam te fejtetted meg (Vita:Istvántelek) a doclayeren található templomos könyvet... esetleg megvan?... azt szeretném megtudni, hogy a "Schem. 2007." forrásjelölés mit takarhat. Üdv, Fauvirt ^vita 2020. május 4., 10:07 (CEST)

Kedves @Fauvirt: Nincs meg a Beke könyv sajnos, de észrevettem, hogy az URL visszabontásával több templomtörténet is elérhető (amelyek budapestiek). Ugyanígy a 2007. évi Váci egyházmegyei schematismus sincs meg nekem nyomtatva, de talán itt megtalálod, amit keresel az adatbázisban http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/ Közelebbről: http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/szemely.php Üdvözlettel, – Bizottmány ^vita 2020. május 4., 11:38 (CEST)

Illetve tévedtem, az alábbi könyv: https://www.libri.hu/konyv/Az-Esztergom-Budapest-Foegyhazmegye-nevtara-es-evkonyve-2007-Schematismus-Statusque-Archidioecesis-Strigoniensis-Budapestinensis-Anno-Domini-MMVII.html lesz (ami szintén nincs meg nekem) és talán ha érdekel benne valami, akkor a már korábbi, Istvántelki vitalapon is idézett https://www.esztergomi-ersekseg.hu/plebaniak linken meg lehet találni. Üdv, – Bizottmány ^vita 2020. május 4., 12:02 (CEST)

Ezen az oldalon 1970-ig megtalálhatók digitalizálva az Esztergomi Főegyházmegyei Schematizmusok. Türelem kell a betöltésükhöz. Üdv, – Bizottmány ^vita 2020. május 4., 12:20 (CEST)

Hű, köszönöm!!! Fauvirt ^vita 2020. május 4., 12:53 (CEST)

Szívesen @Fauvirt:!:-))) – Bizottmány ^vita 2020. május 4., 13:20 (CEST)

Service des promenades et plantations de la Ville de Paris

Kedves Bizottmányǃ Csak az érdekesség kedvéért. Ennél a szervezetnél a plantations ültetvénynek van fordítva, de az ültetvény szóról nekem csak mezőgazdasági ültetvény vagy valamilyen trópusi ültetvény jut eszembe, ami nem illik a sétány szóhoz. Franciául is van ilyen jelentése, https://fr.wikipedia.org/wiki/Plantation_(homonymie) de ott előbb ültetést értenek rajta. A francia szinonimákat értelmező lapok alapján, https://www.dictionnaire-synonyme.com/synonyme-plantation http://www.synonymo.fr/synonyme/plantation https://www.linternaute.fr/dictionnaire/fr/synonyme/plantation/ elsősorban erdő, erdősítés, arborétum, kert és csak ezek után van a magyar ültetvény szónak megfelelő értelmezése. Üdvözlettelː – 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2020. május 28., 09:42 (CEST)

Kedves @Sepultura:! Nekem is sok gondot okoznak ezek a francia hosszú és bonyolult hivatal-elnevezések. Már gondoltam rá, hogy valamilyen fordítási javaslattal előállok, amit megbeszélve egységesítenénk a wikin belül. Ilyenek ezen kívül pl. Association des Ingénieurs des Ponts et Chaussées, Formation des ingénieurs du Corps des Ponts, des Eaux et des Forêts stb. Az ültetvény az általad is felsorolt erdősítés, erdő-, arborétum-, kertlétesítéseket fedi le, ugyanis a városrendezés során nyitott és szélesített sétányokon (les promenades) kívül ezek egyes csomópontjaiban square-parkosítást, boulevard-fasorokat, de egész arborétumok, akklimatizációs kertek, faiskolák létesítését és a tájkert-rendezéseket is ez a hivatal végezte. Röviden Fővárosi Kertészeti Hivatal lenne, de ennél szélesebb rendezési tevékenységet folytattak, voltak benne városrendező mérnökök is. Ezért gondoltam az "ültetvény" szóra. Nekem nem csak a szántóföldi művelést idézi fel. Egyelőre nem tudok összefoglaló nevet mindezekre. Mindegyik mellé azért írom oda a francia nyelvű változatot. Majd összeszedem a francia mérnöki, tájrendezési és műemlékvédelmi (eddig ennyivel találkoztam, és ennyi okozott gondot) hivatalok neveit és megbeszéljük. Köszönöm, majd jelentkezem. Üdv, – Bizottmány ^vita 2020. május 28., 10:49 (CEST) Ui.: Az angolok pl. nem fordítják le.

Máday Izidor

Szép napot kívánok!

Nem egyetemi tanulmányai után lett gyakornok, hanem miközben az orosházi Károlyi-uradalomban szolgált: Előbb a pesti tudományegyetem jogtudományi karán tanult, a magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézetben gazda okl. szerzett (1860). Apród ^vita 2020. június 11., 02:54 (CEST)

Kedves @Apród:! Köszönöm segítő figyelmedet. Látom, hogy az infoboxba tetted a szülők és a házastárs adatait, köszönöm! Még tervezem kicsit bővíteni és javítani a szöveget az alábbi forrás alapján Magyar agrártörténeti életrajzok, II. kötet, 426–428. oldalak, amely szerint jogi tanulmányai végeztével volt gyakornok a Károlyi uradalomban, aztán 1857 és 1860 között a Magyaróvári Tanintézetben tanult (az ide bekerülésnek valóban feltétele volt egy év gazdasági gyakorlat), 1860-ban végzett, majd utána ismét a Károlyi uradalomba került. A kifogásolt mondat a cikkben „öröklődött” előző szerkesztőktől, amit majd még javítok. Köszönöm még egyszer, hogy segítesz és figyelemmel kíséred a szerkesztéseimet! Tartsd meg, kérlek, továbbra is jó szokásodat! Üdv,– Bizottmány ^vita 2020. június 11., 20:29 (CEST)

Kedves Bizottmány! Az éjszaka nem foglalkoztam vele . Szép jó napot kívánok! Apród ^vita 2020. június 12., 03:19 (CEST)

Megerősített

Köszönöm a dicséreteket, gratulálok, hogy megkaptad a megerősített szerkesztői jogot, szép napot kívánok! Apród ^vita 2020. július 3., 11:09 (CEST)

Kedves @Apród:! A te segítséged is nagyon sokat jelent/ett, hogy eljuttatott idáig. Remélem, hogy továbbra is ilyen segítőkész és mindig jelen lévő mentsvár leszel nekem. Üdv, – Bizottmány ^vita 2020. július 3., 11:12 (CEST)

Köszönjük hozzánk intézett kedves jelzőid! De ritka az ilyen ember! Maradj meg ilyennek, mert nagy szükség van az ilyen kivételes emberekre. Itt, és mindenhol a Világban. Gg. Any^Üzenet 2020. július 3., 11:23 (CEST)

Köszönöm én is az epitheton ornansokat, kedves Bizottmány! Any a számból vette ki a szavakat, annyit tennék csak hozzá, hogy további jó munkálkodást/wikizést kívánok Neked – Crimea^vita 2020. július 3., 13:48 (CEST)

Köszönöm @Gg. Any: és @Crimea: nektek is a bizalmat és a kedves jelentkezéseteket! Mosolyog az ember, ha titeket olvas. – Bizottmány ^vita 2020. július 3., 19:48 (CEST)

Megerős.

Köszönet szép szavaidért! (Itt ülök a Wikipédia magányában, pironkodva). OsvátA ^Palackposta 2020. július 3., 11:46 (CEST)

Kedves @OsvátA:! Csak ezt tudom válaszolni: ! Köszönöm a bizalmat és a megerősítő véleményedet! – Bizottmány ^vita 2020. július 3., 11:54 (CEST)

Valparaiso

Kedves Bizottmányǃ A chileiről lehet szó. Brazíliában kettő van, de mindkettőt a 20. században alapították. – 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2020. július 8., 17:03 (CEST)

Köszönöm kedves @Sepultura:! Valóban, a mondatösszefüggés szerint tényleg inkább Chile. A Brazil tartózkodás tévesztett meg. Köszönöm, szépen, javítom. Üdv, – Bizottmány ^vita 2020. július 8., 17:15 (CEST)

Zola művei

Nagyon szépen köszönöm a sok utánajárást, bővítést. További sok sikert kívánok! 12akd ^vita 2020. július 22., 13:36 (CEST)

Kedves @12akd:! Én érdekesnek találom ezeket a kiadói sorozatokat. Némelyik egy-egy darabja (Zola ezen kiadása éppen nem) meg is van „örökölt” könyvtáramban. Sajnos a Corvina, az OSZK és az antikváriumok leírásai nem elegendőek mindig a könyvek fizikai formátumának meghatározásához, úgyhogy ha van, akinek megvan egy-egy kötet, az biztosan fog hibát találni a cikkekben. Neked is jó munkát. /Azért az OSZK katalógusát (összetett keresésben: 1.) szerző és 2.) kiadó) figyelmedbe ajánlom -:))/. Üdv, – Bizottmány ^vita 2020. július 22., 13:58 (CEST)

Én meg ezt a 2 listát, ha esetleg nem ismernéd:

• Magyar írói, költői összkiadás-sorozatok listája
• Magyar könyvsorozatok listája (Egyébként ezek a régi sorozatok szinte műkincsnek tűnnek 2020-ban korabeli igényességükkel.) 12akd ^vita 2020. július 22., 14:00 (CEST)

Kedves @12akd:! Köszönöm, nem ismertem! Igazad van, valóban nagyon igényesek és ízlésesek voltak. Üdv, – Bizottmány ^vita 2020. július 22., 14:03 (CEST)

Ha van kedved, nyugodtan javítsd, bővítsd. 12akd ^vita 2020. július 22., 14:05 (CEST)

Kedves @12akd:! Kiegészítés: Ezek a linkek nem eredeti források, hanem a te műveid. Ezeket ismerem, már egyszer valamelyikbe írtam is, de a forrásolásnál - tudod -, független forrás kell, nem belterjes, wikipédiabeli. Üdv, – Bizottmány ^vita 2020. július 22., 14:08 (CEST)

Igen, persze, jogos kritika. 12akd ^vita 2020. július 22., 14:09 (CEST)

Kedves @12akd:! Nem kritika akart lenni, csak az általad megadott forrásjelleg miatt pontosítottam. Nem könnyű és nem kicsi ez a téma.– Bizottmány ^vita 2020. július 22., 14:21 (CEST)

Sőt! Kérlek tedd ezt a jövőben is, mert gyakran a pontatlanságokat az adott szerkesztő nem veszi észre. 12akd ^vita 2020. július 22., 14:22 (CEST)

Holice

Kedves Bizottmány!

Ne haragudj, hogy beleszólok, de a Holub-cikk első mondatában a Holice -ban/ben-nel toldalékolva Holicében lesz, nem Holiceban. A Gugli is így ismeri. A -ban/ben nyújtja az utolsó magánhangzót – Crimea^vita 2020. július 25., 13:52 (CEST)

Drága @Crimea:! Nem haragszom, sőt hálásan megköszönök minden javítást! Most átnézem a többi Holice előfordulást is. Üdv, – Bizottmány ^vita 2020. július 25., 13:58 (CEST)

– Crimea^vita 2020. július 25., 14:00 (CEST)

Villási

Nem, fel sem tűnt, köszönöm hogy szóltál. Taz ^vita 2020. augusztus 25., 02:26 (CEST)

Kiskötőjeles apróság

Kedves Bizottmányǃ A család neve és a család szó közé nem kell kötőjel, mint ahogy más tulajdonnevek és a kapcsolódó köznevek közé sem, leszámítva a földrajzi neveket, templomokat és néhány hasonló esetet. Ha az a köznév nem viseli a nevet, hanem egy tulajdonnévvel van megkülönböztetve, vagy a tulajdonnevet jelzőként, melléknévként használjuk akkor kell a kötőjel. Tehát Blaas család, Blaas-festődinasztia. Az én logikám szerint – az elterjedttel ellentétben, Habsburg család és Habsburg-dinasztia, (vagy Habsburg-ház) mert az előbbinek van neve, utóbbit a történelemtudomány használja ilyen alakban a Habsburgot jelzőként alkalmazva. Ezzel, biztosan sokan vitatkoznának, de ez csak egy vélemény – a szabályokat értelmezve és a logika alapján – amit most kifejtettem neked. Üdv. 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2020. szeptember 27., 05:37 (CEST)

Kedves @Sepultura: Megoszlanak az internetes források, Hradil festődinasztia, Van Aken [2], Mattis–Teutsch esetében külön írják, a Madarász, a Brueghel esetében kötőjellel. Sőt van olyan, hogy a festődinasztiát magát festő-dinasztia alakban írják. Ha a te nyelvhelyességi igényed ezt mondja, és a levezetésed is logikus, akkor átírom, bár számomra nem tűnt problémásnak. Bizottmány ^vita 2020. szeptember 27., 14:24 (CEST)

Félreértesz, a festődinasztia egybe – a kétség leghalványabb árnya nélkül – a Blaas-festődinasztia kötőjeles, a Blaas család kötőjel nélküli. Csak a véleményemet hangoztatom, nem javítottam semmit. 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2020. szeptember 27., 15:38 (CEST)

Kedves @Sepultura: Nem értettelek félre, már át is írtam őket kötőjelesre (Blaas-festődinasztia). A Google-on néztem utána a többi fent említett festődinasztiának, s azok más-más formában voltak írva, csak érdekesség kedvéért, javítási igény nélkül soroltam fel őket, mert a festődinasztia szerintem is egybeírandó. Köszönöm a figyelmet! Üdv, Bizottmány ^vita 2020. szeptember 27., 16:17 (CEST)

Émile Bayard hangzása és toldalékolása

Örülök, hogy van aki nem sértésnek veszi a javítgatásaimat. Sajnos nem tudok jó szócikkeket szerkeszteni így marad a kutakodás és a javítgatás. Giulio de Blaasról viszont találtam valamit amit kissé nehezen értek meg, így nagyon nem is mentem bele a javításba. A legjobbakatǃ – 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2020. október 2., 17:25 (CEST)

Csojuke

Szia, kösz, hogy nézted a Szajakbaj cikket. Most megnéztem a kirgiz verzióban, valóban Чоюке Өмүров az írás, ez sokkal inkább Csojuke Ömürov alakban íródna át. A kirgiz és az orosz verzió is említik ezt a nevet, de forrásokban nem találtam. Még kell kutatni. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2020. november 3., 15:47 (CET)

@Burumbátor: Állítólag a bishkeki hangversenyterem előtt áll Szajakbaj szobra is. (Ezt most már nem találom, hogy hol láttam futólag. Biztos megtalálod, ha igaz.) Szüjmönkul Csokmorov megfestette az ülő, mesélő Szajakbaj színes képét.

Arcanum források:

1. (ebben nem Ajtmatové a kijelentés a Homérosz-hasonlatról, csak ő meséli el) Mukhtar Auezovot idézve ():

„A Manasz egy eposz-óceán. Vezérfonala — a kirgiz nép harca az idegen hódítók ellen. Megénekli a legendás dalia, Manasz hőstetteit, aki maga köré gyűjtötte a szétszórt kirgiz törzseket. Ez a tartalomnak csak egy töredéke, messze nem az eposz egyedüli fő témája. A Manasz művészi gazdagsága és ismeretterjesztő sokoldalúsága lenyűgöző. Ezt az eposzt szájról szájra, nemzedékről nemzedékre adta a nép. Nehezen találni a kirgizek között olyan embert, aki ne ismerné Manaszt, a hőst. A monda legjobb mesélőit a nép évszázadokon át a lelkébe zárta. Éppen ezért nem meglepő, ha ma olyan hihetetlen képességű mesemondó bukkan fel, mint Szajakbaj Karalajev. A polgárháború éveiben a vörös partizánok soraiban harcolt Szibériában, Kolcsak fehérgárdista csapatai ellen. A nyeregben, a pihenők alatt, a rőzse lángjánál Karalajev részleteket mesélt a Manaszból. Muhtar Auezov kazah író, a világhírű eposz jó ismerője Karalajevet legendás mesemondónak, „korunk Homéroszának", „а XX. század énekmondójának" nevezte. Ebben a lelkes értékelésben nincs semmi túlzás. Aligha találunk még embert, aki majd egymillió verssort tud emlékezetből felidézni. Sok év, sőt több évtized kellett ahhoz, hogy lejegyezzék a Manaszt és több kisebb eposzt Karalajev elmondásában. Egyszer úgy adódott, hogy Karalajevval együtt mehettem el a Csu völgyének egyik kolhozába. A hír, hogy jön a nagy mesemondó, rögtön elterjedt az egész ailban, sőt még a szomszédosokban is. A nép elindult mindenfelől: a mezőkről, az istállókból, traktorokon, gépkocsikon. Olyan sokan voltak rá kíváncsiak, hogy a kolhozklubba nem fértek be mindannyian. Akkor Karalajev a szabadban kezdett meséjébe. A kis dombra kitettek neki egy széket. A hallgatóság meg ott állt, illetve ült, ahol éppen tudott. Volt, aki a földre ült, teherautókra, vagy éppen nyeregbe. Aztán hirtelen megdördült az ég, és kiadós zápor kerekedett. Karalajev nem hagyta abba a történetet, és az emberek meg se mozdultak. Hallgatták a Manaszt, és közben áztak. Teljesen elbűvölte őket a mesemondó. Ezt sohasem felejtem el...” Csingiz Ajtmatov: Az én Kirgíziám. In: Szovjet Irodalom, 1985. július-szeptember 1985, 9. szám, 13–14. oldal

2. Ezek szerint az Írószövetség tagja is volt:

„Ajtmatov Szajakbaj Karalajevről beszél, erről a csodálatos és egyedülálló mesemondóról, aki írástudatlan emberként a kirgiz hőseposz egymillió verssorát tudta kívülről. Félelmetes erejű emlékezőtehetségre van szükség ehhez, hiszen nem csupán az eseményeket kellett Karalajevnek megjegyeznie, hanem a hősök bonyolult genealógiáját, az állataik nevét, sőt azoknak is a családfáját, földrajzi neveket. Ajtmatov — mint minden kirgiz — tűzbe jön, ha a Manaszról beszélhet. A Manasz — fejtegeti — a népi bölcsesség valóságos enciklopédiája: tradicionális gyógymódok, a pásztorélet millió titka, meteorológiai megfigyelések, a füvek rendeltetése — ez mind-mind megtalálható ebben az eposzban. „És micsoda előadó volt Szajakbaj!” — lelkesedik az író. Egyszer csak egy régi indulat parázslik fel benne: Karalajevet nem akarták felvenni az írószövetségbe, tekintettel arra, hogy nem ismeri a betűket. „De a fejében egy könyvtárat hordozott!” Hosszú viták után tudta elfogadtatni, hogy az énekest az írószövetségi tagságra alkalmasnak találják. Egyszer megkérdezték Szajakbaj Karalajevet, hogy mikor és hogyan sikerült megtanulnia az eposzt. A válasz méltó volt a mesemondóhoz: egy éjszaka, még gyerekként, álmot látott, valaki, akit soha életében nem látott, a szájába arany homokot tömött, amelyet ő lenyelt, és ez változott át benne a Manasz szövegévé. Persze — tette hozzá Ajtmatov — ez nekünk mese, de azt is tudjuk, hogy milyen féltve őrzött kincs volt a kirgizek számára a Manasz szövege.” Ajtmatov földjén. Népszabadság, 1984. május 12. (42. évf.) 110. szám, 13. oldal

3. ÁZSIAI HOMÉROSZ A letűnt századok hőskoráról manapság már csak könyvekből szerzünk tudomást. Kirgíziában azonban alkalmam volt megismerkedni egy valóságos élő Homérosszal. Szajakbaj Karalajevnek hívják a 74 éves öregembert. Ahogy Homérosz járta Hellász dombjait, megénekelve és összegyűjtve Iliász és Odisszeusz hőstetteit, Szajakbaj Karalajev éppen így járja ma az ország városait és falvait s énekli meg Manasze, a kirgiz nép legendás hősének tetteit. A szabadságért és igazságért küzdő Manasze hőskölteménye régen keletkezett, s eredete a századok homályába vész. De a nép regősei nemzedékről nemzedékre tovább adják, gazdagítják. Szajakbaj Karalajev híre olyan nagy Kirgíziában, hogy amikor valahová megérkezik, a falu vagy a település apraja-nagyja köréje seregül és türelemmel hallgatja akár órák hosszat regéit. Manasze regéje, amelyet Karalajev szokott előadni, 600 ezer versszakaszból áll, háromszor terjedelmesebb a híres hindu Mahabharata-nál és 16-szor hosszabb az Iliásznál. Magnetofonszalagra vették és négy kötetben nyomtatták ki kirgiz nyelven. Karalajev nemcsak kivételesen tehetséges előadó, hanem nagyszerű rögtönző is. Csupán Manasze lováról több száz szakasznyi verset költött. Nekem is alkalmam volt őt meghallgatni. Mielőtt regélni kezdett volna, fáradt, semmivel sem törődő, apatikus öregembernek néztem. De nyomban megváltozott a véleményem, mihelyt mesélni kezdett. Szokatlan élénk mozdulatokkal, szép hanglejtéssel adott elő, mintha szemtanúja lett volna a nagy népi hős harcainak, küzdelmeinek. Birodalmak omlottak porba, újak emelkedtek fel, nemzedékek haltak ki és újak születtek, de Manasze regéje túlélte a századokat s ma is él a nép nyelvében. Az öreg regős már élete alkonyán van, de regéi tovább élnek a fiatalság körében s a Manasze hőstettein lelkesülő ifjúság az új élet építése során bizonyítja be, hogy méltó hősi elődeihez. Silviu Podiná: A két Altáj lábánál. In: Romániai Magyar Szó – Előre, 1966. március 24. (20. évf.) 5720. szám.

Nem akarok beleírni a cikkbe, mert annyira idegen nekem ez az egész világ, nem szeretnék valami híbát beletenni. Ha gondolod, ezekből is vegyél be adatot. Üdv, – Bizottmány ^vita 2020. november 3., 16:37 (CET)

Nagyon-nagyon hálás vagyok ezekért. Bizonyosan gazdagítani fogom a cikket. Burumbátor ^{Súgd ide!} 2020. november 3., 17:15 (CET)

Örülök neki. Sajnos csak ennyi volt, illetve egy nagyon hosszú tanulmány is fenn van a szóbeli eposzról, de az inkább a Manasz cikkbe lenne való, és nem tudom ide idézni. Üdv, Bizottmány ^vita 2020. november 3., 17:19 (CET)

Köszi, hogy a szoborra felhívtad a figyelmemet: Csolpon-Atában van az Iszik-köl tónál: [3]. Üdv, – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2020. november 3., 17:55 (CET)

Lehet ez ugyanez a szobor? A mozdulat mindenesetre az. "Balykchy city, Kyrgyzstan - Sayakbay Karalaev Monument, a reciter of the epic Kyrgyz poem Manas. Művész: Kirill Skorobogatko." Nem tudom, hogy megnyílik-e, de ideírom a linket [4]

Az angol írásmóddal (Sayakbay Karalaev) nagyon sok minden kijön a Google-ban. Még youtube felvétel is van tőle. Üdv, Bizottmány ^vita 2020. november 3., 21:44 (CET)

egy sous-s napilap

Kedves Bizottmányǃ Ahogy szokott lenni, nem vagyok benne biztos, de szerintem egysou-s napilap. Van még pár kötőjeles, ha gondolod, kijavítom. Üdvözlettelː – 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2020. november 4., 17:18 (CET)

Kedves @Sepultura:! Teljes nyugalommal javíts a szócikkeimben (és szerintem a többiekében is, hiszen így működik a wiki), majd ha valamivel nem értek egyet, vagy nem értem, akkor kérdezek. Magam nevében minden javítást előre is nagyon köszönök! Üdv,– Bizottmány ^vita 2020. november 5., 01:43 (CET)

Szerzetesség

Szia! Köszönöm a választ a szerzetesség vs monasztikus kérdésemre, kicsit "elaludtam", és későn vettem észre, mikor már elarchiválódott. De most megcsináltam, összevontam a kettőt, igaz nem egy szakaszba csoportosítottam a monasztikus szövegét, hanem "szétosztottam". Sajnos forrás nem volt a monasztikushoz... Ez csak visszajelzés, hogy vettem a válaszod és köszönöm - kis késéssel Palotabarát ^vita 2020. november 15., 13:50 (CET)

Kedves @Palotabarát:! Még megtaláltam az archív változatot a Google-ban, nagyon jól összeolvasztottad. Az angol Szerzetességnek megfelelő szócikk en:Monasticism magyar megfelelője (részfordítása is volt) tulajdonképpen a korábbi kis cikkecske, de valójában a mostani az ikercikk. Nem kellene valahogy megteremteni a magyar oldalról az angol cikkre az interwiki kapcsolatokat? Bár a szó más, nem tudom, hogyan lehetne. Az angolról a magyarra visz, de innen úgy látszik, hogy nincs idegen nyelvű változata. Üdv, – Bizottmány ^vita 2020. november 15., 14:17 (CET)

Bocsánat, tárgytalan, úgy látom, hogy mégiscsak felelevenedett az interwiki kapcsolat.– Bizottmány ^vita 2020. november 15., 14:50 (CET)

Monasztikus

Szia. Egy jól kidolgozott cikknél az az elvárás, hogy minden szakasz után legyen egy lájegyzet, továbbá minden olyan állítás után, ami az olvasóban bizonytalanságot kelt. Szóval én pl. ebben a szakaszban ide tennék be forrásokat:

A keresztény monaszticizmus alapítójának tekintett Szent Benedek reguláját követő rendek lettek a legelterjedtebb monasztikus rendek: a bencések. A kora középkort vallási tekintetben bencés korszaknak nevezik, ugyanis a Szent Benedeki regula a 7. és a 11. század között (Anianei Szent Benedek tevékenysége és a Cluny monostorból kiinduló megújulási mozgalom hatására is) monopolhelyzetet nyert és az abban felvázolt életmód a hiteles keresztény élet és szentség egyedüli modellje lett.^[forrás?]

A Brit-szigeteken Szent Patrik missziós tevékenysége nyomán a monasztikus, sőt a fokozottan aszketikus szerzetesi ideál gyakorolt igen nagy hatást. Szent Kolumba alapításai, (Iona, Bangor monostorai), majd a Patrik halálát követő száz év alatt az egész szigetet beborították a kolostorok.^[forrás?] Az 5–6. század az ír szentek virágkora.^[forrás?] Szent Kolumbán és tanítványa Szent Gál közvetítésével Galliában is terjedt ez a szerzetesi ideál, Kolumbán később benedeki regulán alapuló, de még szigorúbb regulája (Luxeuil, Sankt-Gallen).^[forrás?]

A 10–11. században kezdődött bencés szerzetesi reformmozgalom három alapideált tűzött maga elé, s ezek eltérő hangsúlyozása újabb rendek keletkezését vonta maga után ekkor, majd részben az elkövetkezendő századokban. Az egyik szerzetesi formáció elsősorban a visszatérést hangsúlyozta az ősegyház remetei életmódjához, a sivatagi atyák eszmeiségéhez (ilyenek a kamalduliak, kartauziak, a Szent Ágostoni regulát követő pálosok, utóbbiak 1377-től jogilag monostorokként működtek, 1770-ben monasztikus renddé nyilvánították házaikat).^[forrás?] A másik az apostoli evangelizációra helyezte a hangsúlyt (ezek pl. a koldulórendek vagy egyéb apostoli feladatok: beteggondozás, prédikálás stb. felvállalói). A harmadik a benedeki regulához való szigorú visszatérést szorgalmazta (így a ciszterciek).^[forrás?]

Ha a szöveghez csak kommentárt akarsz hozzáfűzni, akkor ezt a két változatot szoktuk használni:

szó után (ld. szerk. módban):

a lap aljára (csak szerk. módban jelenik meg):

---

vagy

a szó után:

a lap aljára:

üdv. – M. V. ✉ 2020. december 12., 10:50 (CET)

Kedves @Milei.vencel:! Köszönöm szépen! Amit tudtam, megtettem, a jegyzetben egymás után következnek azonos források, de más-más oldalról származnak a hivatkozások, ezért nem tudtam ref name-mé összeolvasztani. Üdv, – Bizottmány ^vita 2020. december 12., 11:47 (CET)