Béla magyar királyi herceg (1250–1269)

Árpád-házi Béla magyar királyi herceg (Buda, 1243 – 1269. június 20. és október 3. között) magyar királyi herceg, IV. Béla és Laszkarisz Mária másodszülött fia, V. István öccse.

Béla herceg a tatárjárás után nem sokkal, szüleinek legkisebb gyermekeként született 1243-ban. 1264. október 25-én feleségül vette Kunigunda brandenburgi hercegnőt, III. Ottó brandenburgi őrgróf (1215-1267) és Beatrix cseh hercegnő (†1286) leányát, házasságuk gyermektelen maradt.

1264-től 1269-ig hercegség címén Horvátországot, Dalmáciát, továbbá Valkó, Baranya, Somogy és Zala vármegyéket kormányozta. Az apja és bátyja, V. István közötti harcokban mindvégig IV. Béla híve, az isaszegi csatában 1265-ben apja oldalán vett részt.

Béla még szüleinek életében meghalt, az esztergomi ferencesek templomában temették el, ahová később IV. Béla és felesége is temetkezett. Sírfeliratának szövege fennmaradt.

Külső hivatkozások

• Magyar életrajzi lexikon