„Ménhárd” változatai közötti eltérés

	Ménhárd (Vrbov)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Késmárki
Rang	község
Első írásos említés	1251
Polgármester	Tatiana Faltinová
Irányítószám	059 72
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	KK
	Népesség
Teljes népesség	1534 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	72 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	654 m
Terület	19,30 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 20° 25′ 25″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 20° 25′ 25″
	Ménhárd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ménhárd témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2022. január 21., 21:35-kori változata

Ménhárd (szlovákul Vrbov, németül Menhardsdorf, latinul Menhardi Villa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése

Késmárktól 7 km-re délre, a Ménhárd-patak völgyében, a Poprád mellett fekszik.

Története

A község területén már a kőkorszak óta laktak emberek. Ezt bizonyítják azok a cserépmaradványok, melyek az újkőkorból, hozzávetőlegesen az i. e. 4. évezredből származnak. A falutól délkeletre, a Horné-patak jobb partján emelkedő Dubovy-háton mintegy 3000 m² területen a 3.-4. századból származó késő római kori település nyomaira bukkantak. A leletekből látható, hogy már ebben az időben vaskohók, vasfeldolgozó műhelyek működtek ezen a vidéken. Szlovák történészek feltételezik, hogy a települést már a tatárjárás előtt is szlávok lakhatták.

A 12.-13. században jelentős német betelepítések történtek, ekkor alakult ki a település német jellege. Először 1251-ben IV. Béla király oklevele említi „Webrew” néven. Az ezt követő időszakban „Werbew”, „Verben”, „Berben”, „Virbo” alakban fordul elő írott forrásokban. 1268-ban említik először „villa Menardi” néven, mely a község magyar és német nevének alapja lett. 1271-ben, amikor a szepességi németség széleskörű kiváltságokat kapott, Ménhárd is részesült ezekben és szabad városi rangra emelkedett. 1317-ben „Vila Meynhardi quae Virbo appelatur” néven említi oklevél. Templomának védőszentje Szent Szerváciusz volt. 1412-ben a Lengyelországnak elzálogosított városok közé került, csak 1772-ben került vissza Magyarországhoz. 1556 március 31-én súlyos tűzvész pusztított, melyben – mivel a házak zömmel fából épültek – az egész város leégett. A pusztításnak 14 polgár esett áldozatul. 1580-ban újabb tűzvész tört ki. A 16. században itt is hódított a reformáció, mely gyökeret vert a német lakosság körében. Az evangélikusok csak 1694-ben építették fel első templomukat, ekkor még fából. A 17. század második felében kibontakozó ellenreformáció hatása ellenére még 1700-ban is mindössze 10 katolikus volt a településen 468 evangélikussal szemben. A lakosság száma 6-700 körül mozgott. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1747-ben a családok száma 105 volt. 1784-ben felépült az új evangélikus templom, 1792-től már két evangélikus iskola is működött Ménhárdon. 1772-ben a katolikus templomot is barokk stílusban építették át.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MENYHÁRDT. Menharsdorf. Verbo. Egy a’ Szepességi 16 Városok közzűl, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Kézsmárkhoz nem meszsze, Ispotállya is van, határja szoross, földgyének 3/4 része tsupán zabot terem, réttyének fele termékeny, de az áradások járják.”^[2]

1828-ban 1380 lakosa volt, akik a mezőgazdaságon kívül főként gyümölcstermesztéssel, szeszfőzéssel, kézművességgel, ezen belül főként szűcsmesterséggel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Menyhárd Menhardi Villa, Menhardsdorf, város, Szepes vmegyében, ut. posta Késmárktól délre 1 órányira: 208 kath., 1178 evang. német lak. Kath. és evang. anyaszentegyház. Gyolcs-szövés. Pálinkafőzés. Erdejében jó izű szarvasgomba találtatik.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 803, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 1193 lakosából 1108 szlovák volt.^[4]

2011-ben 1390 lakosából 1229 szlovák.

Neves személyek

Itt született 1656-ban Pater Pál evangélikus gimnáziumi tanár.
Itt született 1851-ben Róth Samu tanár, a Magas-Tátra kutatója, turista, író.

Nevezetességei

Szent Szervác temploma 1222-ben épült, barokk formáját a 18. században kapta. 1644-ben reneszánsz harangtornyot építettek mellé.
Az evangélikus templom 1784-ben épült.
A településtől délre 1941-ben bővizű hőforrásokra bukkantak, melyre csakhamar kiépült fürdője és üdülőtelepe. Hét, 25-38 °C hőmérsékletű termálvizű medencéjének vize különösen mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségek, valamint asztma gyógyítására ajánlott.
A közeli halastavak horgászásra alkalmasak.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 26.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 |weboldal            =
 }}
-'''Ménhárd''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Vrbov,'' [[német nyelv|németül]] ''Menhardsdorf,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Menhardi Villa'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]] az [[Eperjesi kerület]] [[Késmárki járás]]ában.
+'''Ménhárd''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Vrbov,'' [[német nyelv|németül]] ''Menhardsdorf,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Menhardi Villa'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Késmárki járás]]ában.
 == Fekvése ==
-[[Késmárk]]tól 7&nbsp;km-re délre a Ménhárd-patak völgyében fekszik.
+[[Késmárk]]tól 7&nbsp;km-re délre, a Ménhárd-patak völgyében, a [[Poprád (folyó)|Poprád]] mellett fekszik.
 == Története ==
-A község területén már a [[kőkorszak]] óta laktak emberek. Ezt bizonyítják azok a cserépmaradványok, melyek az [[újkőkorszak|újkőkor]]ból, hozzávetőlegesen az [[i. e. 4. évezred]]ből származnak. A falutól délkeletre a Horné-patak jobb partján emelkedő Dubovy-háton mintegy 3000 m² területen a [[3. század|3]]. – [[4. század]]ból származó késő római kori település nyomaira bukkantak. A leletekből látható, hogy már ebben az időben vaskohók, vasfeldolgozó műhelyek működtek ezen a vidéken.
+A község területén már a [[kőkorszak]] óta laktak emberek. Ezt bizonyítják azok a cserépmaradványok, melyek az [[újkőkorszak|újkőkor]]ból, hozzávetőlegesen az [[i. e. 4. évezred]]ből származnak. A falutól délkeletre, a Horné-patak jobb partján emelkedő Dubovy-háton mintegy 3000 m² területen a [[3. század|3]].-[[4. század]]ból származó késő római kori település nyomaira bukkantak. A leletekből látható, hogy már ebben az időben vaskohók, vasfeldolgozó műhelyek működtek ezen a vidéken. Szlovák történészek feltételezik, hogy a települést már a [[tatárjárás]] előtt is [[Szláv népek|szlávok]] lakhatták.
-Szlovák történészek feltételezik, hogy a települést már [[tatárjárás]] előtt is [[Szláv népek|szlávok]] lakhatták. A [[12. század|12]]. – [[13. század]]ban jelentős német betelepítések történtek, ekkor alakult ki a település német jellege. Először 1251-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király oklevele említi ''"Webrew"'' néven. Az ezt követő időszakban ''"Werbew, Verben, Berben, Virbo"'' alakban fordul elő írott forrásokban. [[1268]]-ban említik először ''"villa Menardi"'' néven, mely a község magyar és német nevének alapja lett. [[1271]]-ben, amikor a szepességi németség széleskörű kiváltságokat kapott Ménhárd is részesült ezekben és szabad városi rangra emelkedett. [[1317]]-ben ''"Vila Meynhardi quae Virbo appelatur"'' néven említi oklevél. A templom védőszentje [[Szent Szerváciusz]] volt. [[1412]]-ben a [[Lengyelország]]nak elzálogosított városok közé került, csak [[1772]]-ben került vissza [[Magyarország]]hoz. [[1556]], [[március 31.|március 31-én]] súlyos tűzvész pusztított, melyben mivel a házak zömmel fából épültek az egész város leégett. A pusztításnak 14 polgár esett áldozatul. [[1580]]-ban újabb tűzvész tört ki. A [[16. század]]ban itt is hódított a reformáció, mely gyökeret vert a német lakosság körében. A [[17. század]] második felében kibontakozó ellenreformáció hatása ellenére még [[1700]]-ban is mindössze 10 katolikus volt a településen 468 evangélikussal szemben.
-Az evangélikusok csak [[1694]]-ben építették fel első templomukat, ekkor még fából. A lakosság száma 6-700 körül mozgott. Lakói mezőgazdaságggal, állattartással foglalkoztak. [[1747]]-ben a családok száma 105 volt. [[1784]]-ben felépült az új evangélikus templom, [[1792]]-től már két evangélikus iskola is működött Ménhárdon. 1772-ben a katolikus templomot is barokk stílusban építették át.
-[[1828]]-ban 1380 lakosa volt, akik a mezőgazdaságon kívül főként gyümölcstermesztéssel, [[égetett szesz|szeszfőzéssel]], kézművességgel, ezen belül főként szűcsmesterséggel foglalkoztak.
+A [[12. század|12]].-[[13. század]]ban jelentős német betelepítések történtek, ekkor alakult ki a település német jellege. Először 1251-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király oklevele említi „''Webrew''” néven. Az ezt követő időszakban „''Werbew''”, „''Verben''”, „''Berben''”, „''Virbo''” alakban fordul elő írott forrásokban. [[1268]]-ban említik először „''villa Menardi''” néven, mely a község magyar és német nevének alapja lett. [[1271]]-ben, amikor a szepességi németség széleskörű kiváltságokat kapott, Ménhárd is részesült ezekben és szabad városi rangra emelkedett. [[1317]]-ben „''Vila Meynhardi quae Virbo appelatur''” néven említi oklevél. Templomának védőszentje [[Szent Szerváciusz]] volt. [[1412]]-ben a [[Lengyelország]]nak elzálogosított városok közé került, csak [[1772]]-ben került vissza [[Magyarország]]hoz. [[1556]] [[március 31.|március 31-én]] súlyos tűzvész pusztított, melyben – mivel a házak zömmel fából épültek – az egész város leégett. A pusztításnak 14 polgár esett áldozatul. [[1580]]-ban újabb tűzvész tört ki. A [[16. század]]ban itt is hódított a reformáció, mely gyökeret vert a német lakosság körében. Az evangélikusok csak [[1694]]-ben építették fel első templomukat, ekkor még fából. A [[17. század]] második felében kibontakozó ellenreformáció hatása ellenére még [[1700]]-ban is mindössze 10 katolikus volt a településen 468 evangélikussal szemben. A lakosság száma 6-700 körül mozgott. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. [[1747]]-ben a családok száma 105 volt. [[1784]]-ben felépült az új evangélikus templom, [[1792]]-től már két evangélikus iskola is működött Ménhárdon. 1772-ben a katolikus templomot is barokk stílusban építették át.
-Vályi András szerint ''"MENYHÁRDT. Menharsdorf. Verbo. Egy a’ Szepességi 16 Városok közzűl, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Kézsmárkhoz nem meszsze, Ispotállya is van, határja szoross, földgyének 3/4 része tsupán zabot terem, réttyének fele termékeny, de az áradások járják."''<ref>{{Vályi}}</ref>
+A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''MENYHÁRDT. Menharsdorf. Verbo. Egy a’ Szepességi 16 Városok közzűl, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Kézsmárkhoz nem meszsze, Ispotállya is van, határja szoross, földgyének 3/4 része tsupán zabot terem, réttyének fele termékeny, de az áradások járják.''”<ref>{{Vályi}}</ref>
+[[1828]]-ban 1380 lakosa volt, akik a mezőgazdaságon kívül főként gyümölcstermesztéssel, [[égetett szesz|szeszfőzéssel]], kézművességgel, ezen belül főként szűcsmesterséggel foglalkoztak.
-Fényes Elek szerint ''"Menyhárd Menhardi Villa, Menhardsdorf, város, Szepes vmegyében, ut. posta Késmárktól délre 1 órányira: 208 kath., 1178 evang. német lak. Kath. és evang. anyaszentegyház. Gyolcs-szövés. Pálinkafőzés. Erdejében jó izű szarvasgomba találtatik."''<ref>{{Fényes}}</ref>
+[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „''Menyhárd Menhardi Villa, Menhardsdorf, város, Szepes vmegyében, ut. posta Késmárktól délre 1 órányira: 208 kath., 1178 evang. német lak. Kath. és evang. anyaszentegyház. Gyolcs-szövés. Pálinkafőzés. Erdejében jó izű szarvasgomba találtatik.''”<ref>{{Fényes}}</ref>
-A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Késmárki járás]]ához tartozott.
+A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Szepes vármegye]] Késmárki járásához tartozott.
 ==Népessége==
@@ 47. sor: / 48. sor: @@
 -ben 1193 lakosából 1108 szlovák volt.<ref>{{Cite web |url=http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=104040&settlement_name= |title=Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis |accessdate=2007-08-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070927195546/http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=104040&settlement_name= |archivedate=2007-09-27 }}</ref>
--ben 1390 lakosából 1229 szlovák volt.
+-ben 1390 lakosából 1229 szlovák.
 ==Neves személyek==
@@ 56. sor: / 57. sor: @@
 * Szent Szervác temploma [[1222]]-ben épült, [[barokk stílus|barokk]] formáját a [[18. század]]ban kapta. [[1644]]-ben [[reneszánsz stílus|reneszánsz]] harangtornyot építettek mellé.
 * Az [[evangélikusok|evangélikus]] templom [[1784]]-ben épült.
-* A településtől délre [[1941]]-ben bővizű hőforrásokra bukkantak, melyre csakhamar kiépült fürdője és üdülőtelepe. Hét, 25-38&nbsp;°C hőmérsékletű termálvizű medencéjének víze különösen mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségek, valamint asztma gyógyítására ajánlott.
+* A településtől délre [[1941]]-ben bővizű hőforrásokra bukkantak, melyre csakhamar kiépült fürdője és üdülőtelepe. Hét, 25-38&nbsp;°C hőmérsékletű termálvizű medencéjének vize különösen mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségek, valamint asztma gyógyítására ajánlott.
 * A közeli halastavak horgászásra alkalmasak.
 == További információk ==
+* [https://www.obce.info/slovensko/presovsky-kraj/okres-kezmarok/vrbov/profile Községinfó]
-* [http://www.menhard.sk] - '''Hotel Menhard  -  Szállás'''
-* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=7&obec=1612 Községinfó]
 * [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-321496&pos_y=-1195620&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Vrbov%2C%20Ke%9Emarok Ménhárd Szlovákia térképén]
 * [http://www.slovenskyraj.sk/vylety/vrbov/hu.html Ménhárd a Szlovák Paradicsom honlapján]
 * [https://web.archive.org/web/20070824222125/http://www.salmotherm.sk/ A termálfürdő honlapja]
-* [http://www.e-obce.sk/obec/vrbov/2-historia.html E-obce.sk]
+* [https://www.e-obce.sk/obec/vrbov/vrbov.html E-obce.sk]
 == Jegyzetek ==

Ménhárd (Vrbov)

Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Késmárki
Rang	község
Első írásos említés	1251
Polgármester	Tatiana Faltinová
Irányítószám	059 72
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	KK
Népesség
Teljes népesség	1534 fő (2021. jan. 1.)^[1]
Népsűrűség	72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	654 m
Terület	19,30 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 20° 25′ 25″49.08888889, 20.4236111149.088889°N 20.423611°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 20° 25′ 25″49.08888889, 20.4236111149.088889°N 20.423611°E
Ménhárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ménhárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sablon:Késmárki járás m v sz A Késmárki járás települései
Késmárk (Kežmarok)
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec)