„III. Constantius római császár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a DEFAULTSORT |
a forrás szakasz címének javítása AWB |
||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
Naissusból (ma [[Nis]]) érkezett [[Moesia]] provinciába. [[411]]-ben katonai parancsnokként (magister militum) segítette [[Flavius Honorius római császár]]t, hogy Arelát (ma [[Arles]]) városábnál legyőzze a bitorló III. Constantinust. [[415]]-ben Gallia déli területeiről Hispániába űzte a vizigótokat, de kséőbb visszahívva letelepítette őket Gallia délnyugati részén. Constantius [[417]]-ben feleségül vette a császár féltestvérét, [[Galla Placidia|Galla Placidiá]]. Honorius [[421]]. [[február 8.]]-án Constantiust társcsászárává nevezte ki. A keletrómai uralkodó, [[II. Theodosius bizánci császár|II. Theudosius]] már nem erősíthette meg Honorius döntését, még az év folyamán Constantius elhunyt. Fia azonban Honorius után [[III. Valentinianus római császár|III. Valentinianus]] néven 30 éven át uralkodhatott. |
Naissusból (ma [[Nis]]) érkezett [[Moesia]] provinciába. [[411]]-ben katonai parancsnokként (magister militum) segítette [[Flavius Honorius római császár]]t, hogy Arelát (ma [[Arles]]) városábnál legyőzze a bitorló III. Constantinust. [[415]]-ben Gallia déli területeiről Hispániába űzte a vizigótokat, de kséőbb visszahívva letelepítette őket Gallia délnyugati részén. Constantius [[417]]-ben feleségül vette a császár féltestvérét, [[Galla Placidia|Galla Placidiá]]. Honorius [[421]]. [[február 8.]]-án Constantiust társcsászárává nevezte ki. A keletrómai uralkodó, [[II. Theodosius bizánci császár|II. Theudosius]] már nem erősíthette meg Honorius döntését, még az év folyamán Constantius elhunyt. Fia azonban Honorius után [[III. Valentinianus római császár|III. Valentinianus]] néven 30 éven át uralkodhatott. |
||
== |
== Források == |
||
* {{Uralkodók és dinasztiák}}, 121. oldal |
* {{Uralkodók és dinasztiák}}, 121. oldal |
||
| 40. sor: | 40. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Constantius 03 római császár}} |
{{DEFAULTSORT:Constantius 03 római császár}} |
||
[[Kategória:Római császárok]] |
[[Kategória:Római császárok]] |
||
[[Kategória:421-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:421-ben elhunyt személyek]] |
||
A lap 2020. április 10., 20:11-kori változata
| III. Constantius | |
 | |
| Constantius arcképe egy római pénzérmén | |
| Nyugatrómai Birodalom császára | |
| Uralkodási ideje | |
| 421. február 8. – szeptember 2. | |
| Elődje | Flavius Honorius |
| Utódja | Flavius Honorius |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Theodosius-ház |
| Született | 370 körül Niš |
| Elhunyt | 421. szeptember 2. Ravenna |
| Házastársa | Galla Placidia |
| Gyermekei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Constantius témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Flavius Constantius, általánosan elterjedt néven III. Constantius császár (370 körül – 421. szeptember 2.) nyugatrómai társcsászár Honorius mellett 421-ben haláláig.
Naissusból (ma Nis) érkezett Moesia provinciába. 411-ben katonai parancsnokként (magister militum) segítette Flavius Honorius római császárt, hogy Arelát (ma Arles) városábnál legyőzze a bitorló III. Constantinust. 415-ben Gallia déli területeiről Hispániába űzte a vizigótokat, de kséőbb visszahívva letelepítette őket Gallia délnyugati részén. Constantius 417-ben feleségül vette a császár féltestvérét, Galla Placidiá. Honorius 421. február 8.-án Constantiust társcsászárává nevezte ki. A keletrómai uralkodó, II. Theudosius már nem erősíthette meg Honorius döntését, még az év folyamán Constantius elhunyt. Fia azonban Honorius után III. Valentinianus néven 30 éven át uralkodhatott.
Források
- Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 121. oldal
| Előző uralkodó: Honorius |
|
Következő uralkodó: Honorius |
