„Dunaszeg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Fekvése: bővebben |
|||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
[[Magyarország]] északnyugati részén, a [[Mosoni-Duna]] egyik kanyarulatában, [[Győr]]től 12 |
[[Magyarország]] északnyugati részén, a [[Mosoni-Duna]] egyik kanyarulatában, [[Győr]]től 12 kilométerre helyezkedik el. A [[Szigetköz]] keleti harmadában fekszik az [[1401-es közút|1401-es út]] mentén, a Mosoni-Duna bal partján, néhány kilométerre a Dunától. |
||
== Közlekedése == |
== Közlekedése == |
||
A lap 2019. október 18., 21:20-kori változata
| Dunaszeg | |||
 | |||
| Millenniumi Emlékpark | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Győri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Babos Attila[1] | ||
| Irányítószám | 9174 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Testvértelepülései | Lista Nádszeg | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2309 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 119,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 46′ 06″, k. h. 17° 32′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 06″, k. h. 17° 32′ 29″ | |||
 Dunaszeg
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Dunaszeg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaszeg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Dunaszeg község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.
Fekvése
Magyarország északnyugati részén, a Mosoni-Duna egyik kanyarulatában, Győrtől 12 kilométerre helyezkedik el. A Szigetköz keleti harmadában fekszik az 1401-es út mentén, a Mosoni-Duna bal partján, néhány kilométerre a Dunától.
Közlekedése
A település főútja az országos közútnak számító 1401-es út, amely az egész Szigetköz talán legfontosabb útja. Dunaszeg közigazgatási területének nyugati részén ágazik ki az előbbi útból, körülbelül annak 11,200-as kilométerszelvényénél a rövidke, nagyjából két kilométeres hosszúságú 14 102-es közút, amely a zsákfalunak számító Dunaszentpál község központjáig vezet.[3]
Története és mai élete
A terület régebbi korokban is lakott volt. A hagyomány szerint a falu lakossága Huba vezér törzséből származik, első letelepedője egy Pata nevű személy volt, aki a mai Pataháza utca környékén épített kunyhót. A falu mai területén volt a középkorban elpusztult Csanád – emlékét a „Csinád” dűlő őrzi. Dunaszeg nevét 1418-ban említik először a Hédervári család birtokaként; majd száz év alatt 12 oklevélben is előfordul: „Dunazegh”, Dwnazegh”, „Dunazeg”, „Dwnasegh” alakokban. 1521-ben a Bakics-családé; az ezt követő időkben viszont többször is gazdát cserél. 1612-ben a „dunazöghi” nemesek Győr vármegye közgyűlésén panaszt emelnek Forgách érsek tizedszedése ellen, 1637-ben pedig Héderváry Istvánnak tagadják meg nyíltan a tizedet! 1658-ban mindössze 3 egész, 16 fél 4 fertályhelyes jobbágytelket írnak össze Dunaszegen, melynek birtokosai ekkor a Héderváry, a Pázmány és a Tarnovszky családok. A 17. század végén a gr. Viczay családra száll a falu; tőlük örökli és birtokolja a gr. Khuen-Héderváry család egészen 1945-ig.
Az első világháború 24 áldozatot követelt a közösségtől: közülük 17 a harctéren esett el, 7 pedig otthon halt bele sérüléseibe. A községben Önkéntes Tűzoltó, illetve Levente Egyesület, valamint Hangya Szövetkezet működik. Az iparosok száma másfél tucatnyi. 1938-as adatok szerint Dunaszegen, valamint a hozzá tartozó Gyulamajorban 1220 fő él.
A feljegyzések szerint 1791-ben már volt iskola a faluban. 1844-ben újat építettek, mely 1872-ben leégett; az ekkor épített egy teremhez 1896-ban épült meg a második. 1929-ben Búza Gáspár és Baranyay Lajos tanítók 2 teremben 6 osztály 138 tanulóját oktatták.
A második világháborúban 39 dunaszegi személy vesztette életét – köztük polgári áldozatok. 1954-ben az árvíz a falu jelentős részét elpusztította; az újjáépítés a településszerkezetet jelentősen módosította: a párhuzamos, egyenes vonalvezetésű utcák mentén kialakított, szabályos téglalap alakú telkek szervezett házhelyosztás eredményei.
A falu 1925-ig a győrzámolyi körjegyzőség része volt; akkor Dunaszegen körjegyzőség alakult, ahová Dunaszentpál is tartozott. 1950-ben a községben önálló tanács alakult. 1968-1990 között Dunaszeg, Dunaszentpál és Győrladamér egységes tanácsi közigazgatás alá került, 1990 óta mindhárom községben önálló polgármesteri hivatal működik. Dunaszeget 1946-ban villamosították. Önálló postahivatala 1946, művelődési otthona 1962 óta működik. Az első termelőszövetkezet 1952-ben alakult, melyet feloszlattak, majd 1959-ben újjászerveztek. 1969-től Dunaszentpállal, 1970-től Győrladamérral is egyesülve működött. Az önálló Szigetközi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1993-ban kezdte meg működését. A lakosság túlnyomó része – főként Győrbe ingázva – az iparban dolgozik. Helyben a 60 főt foglalkoztató szövetkezet mellett szövöde, varroda, valamint műanyag- ill. fafeldolgozóüzem ad munkát. A település közüzemi vízhálózata, a szennyvízcsatorna-hálózata kiépült. Dunaszeg 1991-ben 400 vonalas telefonalközpontot kapott, amely a környező falvak ellátását is segíti. 1996 végén a faluban 330 előfizető rendelkezett távbeszélő fővonallal. A községben háziorvosi, házi gyermekorvosi, védőnői, valamint állatorvosi és házigondozói ellátás biztosított. Az önkormányzat gondoskodik az idősek szervezett étkeztetéséről. Korszerű, új épületben található a gyógyszertár. A faluban 4 élelmiszerbolt, 3 vendéglátóhely – közülük egy melegkonyhás –, 1 TÜZÉP-telep és 2 gázcseretelep üzemel.
1990-től működik a Dunaszegi Községfejlesztő Egyesület. Az egyesület üzemelteti a helyi kábeltelevíziót, ezen belül működik a „Falutévé”, melynek szerkesztője Nagy Attila. Az önkormányzat újságja, a „Tallózó” negyedévente jelenik meg Babos Attila polgármester szerkesztésében. A község külterületén két mezőgazdasági major található: egy kisebb a Bolgányi út mentén, valamint Gyulamajor, a szigetközi út két oldalán. Ez utóbbi 18 házában 50 fő él. Gyulamajorban működik a termelőszövetkezet karbantartó és javítóműhelye, gabonaszárítója, illetve a műanyag- és a fafeldolgozó üzem.
A dunaszegi rk. egyházközség II. József koráig Győrzámoly, azután Dunaszentpál leányegyházaként működött; csak 1926-ban lett önálló plébánia. Dunaszeg régi templomát 1658-ban teljesen elpusztultként említik; ma álló „új” templomát 1720-ban a gróf Viczay-család építtette. A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt, 129 m² alapterületű templom műemlék jellegű. A 18. századi barokk főoltár figyelmet érdemel. A templom külső falán találhatók a két világháború áldozatainak emléktáblái. A falu másik látnivalója az ún. homokgödri „kis kép”, mely a község négy védőszentjének – Flórián, Vendel, Borbála és a Havas Boldogasszony – emlékoszlopa.
Nevének eredete
„Fekszik a Holt Dunához közel e nagy folyó víznek szeglet forma fordulásánál, mely miatt Dunaszegnek nevezik.”
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1985 | 1979 | 2000 | 2368 | 2339 | 2309 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,9%, református 1,9%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 9,8% (19,4% nem nyilatkozott).[4]
Látnivalók
- Római katolikus templom (műemlék jellegű)
- Falumúzeum
- Millenniumi Emlékpark
- Stabilmotor gyűjtemény
- Kisvasúti emlékhely
Forrás
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből dr. Horváth József cikkének átdolgozása
Hivatkozások
- ↑ Dunaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2019. április 12.
- ↑ Dunaszeg Helységnévtár
