„2019-es magyarországi önkormányzati választás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
215. sor: 215. sor:


A választás eredményeként felállt fővárosi közgyűlés tagjai: a huszonhárom kerület polgármesterei, kilenc kompenzációs listás jelölt, valamint a főpolgármester. A kompenzációs listánál a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatokat veszik figyelembe (a mandátumot nem kapó jelöltek szavazatait adják össze, amennyiben a párt a kerületek legalább felében – 12 – tudott jelöltet állítani), majd [[D’Hondt-módszer|d’Hondt-módszerrel]] osztják ki a mandátumokat.<ref name="ovt"/>
A választás eredményeként felállt fővárosi közgyűlés tagjai: a huszonhárom kerület polgármesterei, kilenc kompenzációs listás jelölt, valamint a főpolgármester. A kompenzációs listánál a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatokat veszik figyelembe (a mandátumot nem kapó jelöltek szavazatait adják össze, amennyiben a párt a kerületek legalább felében – 12 – tudott jelöltet állítani), majd [[D’Hondt-módszer|d’Hondt-módszerrel]] osztják ki a mandátumokat.<ref name="ovt"/>

A főpolgármester-jelöltségre pályázo prominens ellenzéki aspiránsok zöme megegyezett az [[Előválasztás 2019]] megrendezésében, [[Tarlós István]]<nowiki/>nak egy közös ellenzéki kihívójának megtalálásának céljából. A hazai politikában szinte példa nélkül állónak számít a közismert pártok közreműködésével rendezett előválasztás.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2019. június 20., 00:55-kori változata

 Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2019. június 20.

A 2019-es magyarországi önkormányzati választást várhatóan 2019 őszén tartják, Magyarországon. A képviselőket és polgármestereket 5 évre választják.[1]

Választási rendszer

Az önkormányzati választáson a megyei (fővárosi) és helyi (kerületi) önkormányzati képviselőket, a polgármestereket és a főpolgármestert, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választják meg. A megyei és helyi önkormányzati választáson azok választhatnak, akiknek az adott településen/megyében van az állandó lakcímük. A magyar állampolgárság nem feltétel, de hiányában esetben regisztrálni kellett. Nincs választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt kizárt ebből a jogból. Szintén feltétel a nagykorúság (betöltött 18. életév, illetve 16. életév feletti házas, vagy elvált személy).[1] A nemzetiségi önkormányzati választáson az szavazhat, aki megadott határidőig az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát.

A választáson mindazok választhatóak, akik választójoggal rendelkeznek, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárok is elindulhatnak a választáson; a helyben lakás nem feltétel.

A megyei közgyűlés választása

Mind a 19 megyében ugyanolyan szabályok mentén zajlanak le a választások. A választás egyfordulós, a szavazók listákra szavazhatnak .

A megyei közgyűlések képviselőinek számát a megye egészének a lakosságától függ, függetlenül attól, hogy a megyei jogú városokban élők nem szavazhattak a megyei önkormányzat összetételéről. Legkevesebb 15 fős lehetett egy közgyűlés, egyebekben pedig 400 ezer lakóig minden 20 ezer fő után egy képviselő, efölött 700 ezer lakóig minden 30 ezer fő után egy képviselő, efölött pedig minden 40 ezer fő után egy képviselő.

Az a párt(szövetség) állíthat listát, amely a megye lakosság 0,5%-ának megfelelő ajánlást össze tud gyűjteni. A mandátumkiosztás az ún. D’Hondt-módszerrel történik; de csak azok a pártok kapnak mandátumot, amelyek a szavazatok 5%-át. (Közös lista esetén 10%-15%-át) elérték.[2]

A települési önkormányzati választás

A közgyűlés választásának szabályai attól függnek, hogy a település lakossága meghaladja-e a 10 000 főt. A képviselő-testület létszáma itt is a település lakosságától függ. A polgármester, akit külön választanak meg, tagja és egyben vezetője is a közgyűlésnek, képviselő-testületnek.

Települések tízezer lakóig

Az ilyen települések mindegyike egy választókerületet alkot. Jelölt az lehet, akit a választók legalább 1%-a ajánlott. Szavazáskor az összes jelölt neve egy közös szavazólapon szerepel, a választópolgár pedig legfeljebb annyi jelöltre szavaz, mint ahány fős a képviselő-testület. Érvényesek azok a szavazólapok is, amelyeken ennél kevesebb jelölt neve mellé tettek a szavazók X-et (vagy keresztet). A képviselők a legtöbb szavazatot kapó jelöltek lesznek.[2]

Lakosság Képviselők[22]
1–100 2
101–1000 4
1001–5000 6
5001–10 000 8

Települések tízezer lakó fölött

Az ilyen településeket egyéni választókerületekre osztották fel (számukat törvény határozza meg), a körzetben – ahol a jelöltséghez a lakosság 1%-ának ajánlása szükséges – a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz a képviselő. A képviselővé nem vált jelöltek szavazatait pártonként összeadják (feltéve, hogy a párt a körzetek legalább felében állított jelöltet), és a Sainte-Laguë-módszerrel kiosztják róla a törvényben meghatározott mandátumszámot. Csak az a lista kaphat mandátumot, amelyik a kompenzációs szavazatok számának (csak a listát állító pártokét összeadva) az 5%-át elérte. Az 5%-os küszöb két jelölő szervezet közös listájánál 10%-ra, három vagy több esetén pedig 15%-ra nő.[2]

Lakosság Képviselői helyek
Egyéni Kompenzációs Összesen
10 001 – 25 000 8 3 11
25 001 – 50 000 10 4 14
51 001 – 75 000 12 5 17
75 001 – 100 000 14 6 20
100 000 felett 14, és minden további

10 000 lakó után +1

6, és minden további

25 000 lakó után +1

A polgármester-választás

A polgármesteri választás egyfordulós, jelöltté váláshoz jogszabályokban megszabott számú ajánlás kell: a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településeken a választópolgárok legalább 3%-ától, a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgártól, míg a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgártól kellett ehhez ajánlást szerezni. A polgármester a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz.[2]

Budapest

Budapesten a választók kerületi képviselő-testületet és polgármestert, valamint főpolgármestert választják. A kerületi választási rendszer azonos a településivel, beleértve a polgármesterek megválasztását is.

Főpolgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta a főpolgármester-jelöltek közül; a jelöltté váláshoz azonban 5000 ajánlás szükséges.

A választás eredményeként felállt fővárosi közgyűlés tagjai: a huszonhárom kerület polgármesterei, kilenc kompenzációs listás jelölt, valamint a főpolgármester. A kompenzációs listánál a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatokat veszik figyelembe (a mandátumot nem kapó jelöltek szavazatait adják össze, amennyiben a párt a kerületek legalább felében – 12 – tudott jelöltet állítani), majd d’Hondt-módszerrel osztják ki a mandátumokat.[2]

A főpolgármester-jelöltségre pályázo prominens ellenzéki aspiránsok zöme megegyezett az Előválasztás 2019 megrendezésében, Tarlós Istvánnak egy közös ellenzéki kihívójának megtalálásának céljából. A hazai politikában szinte példa nélkül állónak számít a közismert pártok közreműködésével rendezett előválasztás.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Magyarország Alaptörvénye
  2. ↑ a b c d e A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény
  3. ↑ 1/2019. (II.11.) TVI Vezetői Határozat. Baranya Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  4. ↑ 1/2019. (II.15.) TVI Vezetői Határozat. Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  5. ↑ 1/2019. (II.12.) TVI Vezetői Határozat. Békés Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  6. ↑ 1/2019. (II.16.) TVI Vezetői Határozat. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  7. ↑ 1/2019. (II.06.) TVI Vezetői Határozat. Csongrád Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  8. ↑ 1/2019. (II.13.) TVI Vezetői Határozat. Fejér Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  9. ↑ 1/2019. (II.05.) TVI Vezetői Határozat. Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  10. ↑ 1/2019. (II.07.) TVI Vezetői Határozat. Hajdú-Bihar Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  11. ↑ 1/2019. (II.06.) TVI Vezetői Határozat. Heves Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  12. ↑ 1/2019. (II.12.) TVI Vezetői Határozat. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  13. ↑ 1/2019. (II.15.) TVI Vezetői Határozat. Komárom-Esztergom Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  14. ↑ 1/2019. (II.15.) TVI Vezetői Határozat. Nógrád Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  15. ↑ 1/2019. (II.8.) TVI Vezetői Határozat. Pest Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  16. ↑ 1/2019. (II.11.) TVI Vezetői Határozat. Somogy Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  17. ↑ 1/2019. (II.13.) TVI Vezetői Határozat. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  18. ↑ TVI Vezetői Határozatok. Tolna Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  19. ↑ 1/2019. (II.11.) TVI Vezetői Határozat. Vas Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  20. ↑ 1/2019. (II.11.) TVI Vezetői Határozat. Veszprém Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  21. ↑ 1/2019. (II.12.) TVI Vezetői Határozat. Zala Megyei Területi Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  22. ↑ A polgármester nélkül

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2019-es_magyarországi_önkormányzati_választás&oldid=21440965”