„Egyiptomi font” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
98. sor: | 98. sor: | ||
|- |
|- |
||
|} |
|} |
||
== Külső hivatkozások == |
|||
* [http://www.bis-ans-ende-der-welt.net/Aegypten-B.htm Jelenlegi és történelmi bankjegyek Egyiptom] {{de}} {{en}} |
|||
== További információk == |
== További információk == |
A lap 2015. december 11., 11:26-kori változata
Egyiptomi font (الجنيه المصرى (arabul)) | |
5 font | |
ISO 4217 kód | EGP |
Devizajel | £, L.E., LE |
Ország | Egyiptom |
Infláció | |
Mértéke | 9,1% [1] |
Árfolyam | |
Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
Váltópénz | |
piaszter | 1/100 |
Érmék | |
Használatban | 25, 50 piaszter, 1 font |
Bankjegyek | |
Használatban | 5, 10, 20, 50, 100, 200 font |
Kibocsátó | |
Központi bank | Central Bank of Egypt Weboldala |
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptomi font témájú médiaállományokat. |
Az egyiptomi font Egyiptom hivatalos pénzneme. Arabul gunaihként ismerik és gininek ejtik(el-Gunaih el-Maṣrī الجنيه المصرى), ez a név valószínűleg az angol guinea szóból származik. Váltópénze a qirsh (قرش; piaszter vagy kurus) és a malleem (مليم; millieme); 1 font = 100 piaszter = 1000 millieme.
Története
Egy 1834-es angol királyi rendelet elrendelte egy bimetallizmuson alapuló egyiptomi pénznem bevezetését. 1836-ban egyiptomi fontokat vertek és hoztak forgalomba.
A font eredetileg 100 piaszterre, a piaszter pedig 40 parára oszlott. 1885-től parát már nem hoztak forgalomba, helyette a piasztert tizedekre (عشرالقرش oshr al-qirsh) osztották. A tizedet 1916-ban millieme-re (ezredre) nevezték át.
1885-1914 között a font árfolyamát törvényben rögzítették a fontosabb valutákéhoz, így a fontot gyakorlatilag az aranystandardhoz rögzítették (akkoriban a legtöbb jelentős valuta árfolyama az aranystandardhoz volt rögzítve).
A National Bank of Egypt 1899. április 3-án bocsátotta ki az első egyiptomi bankjegyeket.[2]
1960. július 19-én a Central Bank of Egypt lett Egyiptom központi bankja. 1968-ban kezdték el itt kibocsátani a bankjegyeket. Az egyre nagyobb igény miatt nagy címletű bankjegyeket bocsátottak ki: 1977 májusában a 20 fontos, 1979-ben az 50 fontos, 1993-ban a 100 fontos bankjegyet.
2004-ben az alábbiak szerint oszlott meg a bankjegyek száma: 30,9%-a 100 fontos, 38%-a 50 fontos, 18,4%-a 20 fontos, 9,2%-a 10 fontos, 2,1%-a 5 fontos, 0,9%-a 1 fontos, 0,3%-a 50 piaszteres, 0,2%-a 25 piaszteres volt.[2]
Érmék
Az érmék szerepe Egyiptomban még a kis címletek esetében is másodlagos a papírpénzekéhez képest. A legutóbbi időkig csak 5, 10, 20 és 25 piaszter címletű érmék voltak forgalomban (a legújabb 25 piaszteres érmék lyukasak). 2005-ben új ötvenpiaszteres, illetve egyfontos érme (ez utóbbi bicolor kivitelben) forgalombahozatalát jelentették be, amit a font több évtizedes leértékelődése indokol. 2006. június 1-jén kerültek a forgalomba az ötvenpiaszteres és egyfontos érmék, az előbbin VII. Kleopátra, az utóbbin Tutanhamon látható. A fém pénzek helyett inkább a papírpénzeket használják.
Bankjegyek
Az öt- és tízpiaszteres papírpénzek államjegyek (kibocsátójuk az egyiptomi állam), míg a 25 piaszter feletti papírpénzek egyiptomi bankjegyek kibocsátójuk az egyiptomi jegybank, a Central Bank of Egypt). A bankjegyek kétnyelvűek: egyik oldalukon arab-, a másikon angol nyelvű feliratok szerepelnek. Az előlapon az egyiptomi iszlám kultúrához kapcsolódó építmények, míg a hátoldalon az óegyiptomi építészet emlékei szerepelnek. 2006 decemberében új, 500 font címletű bankjegyek forgalombahozatalát jelentették be, de a bevezetés pontos dátumát még nem hozták nyilvánosságra.
Kép | Érték | méret | szín | leírás | Dátumok | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
előlap | hátlap | előlap | hátlap | Első kibocsátás | Legutóbbi kibocsátás | visszavonás | |||
25 piaszter | 130 x 70 mm | kék, rózsaszín | Al-Szajida Ajsa-mecset | pamut, kukorica, búza, Egyiptom címere | 1981. június 7. | 2001. május 12.[3] | 2012 | ||
50 piaszter | 135 x 70 mm | zöld | Al Azhar-mecset | II. Ramszesz szobra | 1981. május 16. | 1996. július 15.[4] | |||
1 font | 140 x 70 mm | barna | Kvajtbaj szultán mecsete | Abu Simbel-templom bejárata | 1979. május 15.[5] | ||||
5 font | 145 x 70 mm | szürke | Ibn Touloun-mecset | hieroglifák a Királyok völgyében | 2002. szeptember 15.[6] | forgalomban | |||
10 font | 150 x 70 mm | Refáje-mecset Kairóban | Kefrén szfinxe | 2003. január 10.[7] | |||||
20 font | 155 x 70 mm | ibolya | Mohammed Ali-mecset | I. Sesotris templomának a belseje | 1980. július 22. | 2001. május 23.[8] | |||
50 font | 160 x 70 mm | Abu Hariba-mecset | Edfu temploma | 2001. november 29.[9] | |||||
100 font | 165 x 70 mm | barna | Hasszán szultán mecsete | szfinx | 2000. november 13.[10] | ||||
200 font | 175 x 80 mm | sárga | Qani-bai-mecset | írnok, hieroglifa | 2009 augusztus[11] |
Történelmi valutaárfolyamok
Font sterling
A következő táblázat az angol font árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:
Időszak | Hivatalos árfolyam |
---|---|
1885-1949 | EGP 0,97 |
Amerikai dollár
A következő táblázat az amerikai dollár árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:
Időszak | Hivatalos árfolyam | Időszak | Hivatalos árfolyam | Időszak | Hivatalos árfolyam |
---|---|---|---|---|---|
1885-1939 | EGP 0,20 | 1940-1949 | EGP 0,25 | 1950-1967 | EGP 0,36 |
1968-1978 | EGP 0,40 | 1979-1988 | EGP 0,60 | 1989 | EGP 0,83 |
1990 | EGP 1,50 | 1991 | EGP 3,00 | 1992 | EGP 3,33 |
1993-1998 | EGP 3,39 | 1999 | EGP 3,40 | 2000 | EGP 3,42 – 3,75 |
2001 | EGP 3,75 – 4,50 | 2002 | EGP 4,50 – 4,62 | 2003 | EGP 4,82 – 6,13 |
2004 | EGP 6,13 – 6,28 | 2005 | EGP 6,28 – 5,75 | 2006 | EGP 5,75 |
Külső hivatkozások
- Jelenlegi és történelmi bankjegyek Egyiptom (németül) (angolul)