Iraki dinár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iraki dinár
(دينار عراقي (arabul))
ISO 4217 kód IQD
Devizajel ع.د
Ország Irak

Infláció
Mértéke 2,5% (2016 május)[1]
Árfolyam
Aktuális árfolyam XE Currency Converter
Váltópénz
fil 1/1000
(nincs forgalomban)
Bankjegyek
Használatban 250, 500, 1000, 5000, 10 000, 25 000, 50 000 dinár
Kibocsátó
Központi bank Central Bank of Iraq
Weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Iraki dinár témájú médiaállományokat.

A dinár Irak hivatalos pénzneme.

Történelem[szerkesztés]

Az ország pénzneme az első világháború idején bekövetkezett brit megszállás óta az indiai rúpia volt. A dinárt 1932-ben vezették be az rúpia helyébe 1 dinár = 13⅓ rúpia átváltási aránnyal. A dinár árfolyamát 1959-ig 1:1 arányban az angol fonthoz kötötték, ezután pedig – értékének megváltoztatása nélkül – az amerikai dollárhoz, 1:2,8 arányban. Mivel a dinár nem követte a dollár 1971-es és 1973-as leértékelését, az arány 1:3,3778-ra erősödött, ami a dinár 5%-os leértékelése után 1:3,2169-ra változott. Ez a hivatalos rögzített árfolyam egészen az öbölháborúig fennállt, habár beszámolók szerint 1989-ben a feketepiaci árfolyam ennek öt-hatszorosa körül mozgott (3 dinár = 1 dollár). A legnagyobb címlet a háború kitörésekor a 25 dináros volt. (Ezen évtizedekben használatos címletek: 5; 10; 25, 50, 100 filszes érmék, 250 filsz (negyed dináros); 500 filsz (fél dináros); 1; 2; 5; 10 és 25 dináros bankjegyek).

Az öbölháborút (1991.) követő embargó következtében sajátos helyzet alakult ki. A bankjegyeket a háború előtt (svájci nyomólemezekkel) Angliában gyártották, a háború utáni embargó miatt azonban ez a lehetőség megszűnt, így helyileg, illetve Kínában készültek a bankjegyek. Az új bankjegyek silány minőségűek voltak: síknyomásos eljárással készültek hagyományos (nem pedig biztonsági) papírra. A bankjegyhamisítás elharapódzott, a hamisítványok nem ritkán jobb kivitelűek voltak, mint az eredetiek. Az öbölháború következtében az ország északi részén elterülő, autonóm Iraki Kurdisztán a háborút követően gyakorlatilag (de facto) függetlenné vált, habár függetlenségét sosem kiáltotta ki. Itt az új, gyenge minőségű bankjegyeket nem fogadták el, hanem az addigra Irak többi részében forgalomból kivont régi papírpénzeket használták tovább. A két pénzrendszer árfolyama hamarosan eltávolodott egymástól, ezzel lényegében új pénznem jött létre, melyet iraki svájci dinár néven emlegettek a gyártás helyére utalva. Ennek a valutának se központi bankja, se hivatalos árfolyama, se bármiféle garancia az értékére (arany- vagy valutatartalék) nem volt; mivel azonban új pénzeket se nyomtattak, értékéből nem vesztett, sőt a bankjegyek kopása miatt inkább enyhe defláció volt jellemző.

Eközben a központi hatalom által irányított nemkurd területeken fokozódott a bankjegykibocsátás és ezzel együtt az infláció, de a címletek mindezzel nem tartottak lépést. A második öbölháború idejére az iraki dinár értéke az 1990 előtti ezredére zsugorodott, a legnagyobb címlet azonban csak 250 dináros volt. Kibocsátottak ugyan 2002-ben egy tízezres címletet „nagyobb összegek kifizetésére és bankközi tranzakciók” céljából, azonban a fosztogatások veszélye miatt nem fogadta szívesen a lakosság. A 250 dinár alatti címletek viszont annyira csekély értékűek voltak, hogy teljesen kiestek a használatból. A háborút megelőző időkben a mindennapi készpénzforgalmat lényegében egyetlen címlettel, 250 dinárosok kötegeivel bonyolították le.

A második öbölháború és a Szaddám Huszein-vezette hatalom félreállítása után az amerikai és vele szövetséges megszállók támogatta átmeneti kormány új, korszerű iraki dinár érméket és bankjegyeket hozott forgalomba. Az új pénzt a központi területeken forgalomban lévő dinár értékén vezették be, a kurd területeken 1 iraki svájci dinárt 150 iraki dinárra váltottak. Az új pénz bevezetése gyors felértékelődéshez vezetett, a korábbi 1 dollár = 4000 dinár körüliről 1 dollár = 980 dinárra, végül 1 dollár = 1170 dinár arányban rögzítették azt. Ettől a feketepiaci árfolyam sem tért el lényegesen (1 dollár = kb. 1200 dinár). A bevezetett legnagyobb címlet a huszonötezer dináros volt, amely mintegy 21 amerikai dollárt ért. A nagy címletek miatt szóba került az iraki dinár redenominációja (újracímletezése) is.[2] A magas infláció miatt elértéktelenedett pénznemet végül 2013 júliusában címletezték újra.[3]

Bankjegyek[szerkesztés]

2003-as sorozat[szerkesztés]

Érték Szín Leírás Dátumok
Előlap Hátlap kibocsátás visszavonás
50 dinár bíbor gabonasiló Bászrában Pálma 2003 2015. április 30.
250 dinár Kék Csillagmagasságmérő Szamarra minaretje forgalomban
500 dinár zöld Ducan Dam on the Al Zab river Assyrian carving of a winged bull
1000 dinár Barna Aranydénár Mustansiriya University, Bagdad
5 000 dinár sötétkék Gully Ali bég Al-Ukhether sivatagi erőd
10 000 dinár zöld Abu Ali Hasan Ibn al-Haitham Hadba Minaret és a Nagy Nurid Mecset, Moszul
25 000 dinár vörös kurd paraszt Hammurapi törvénye

2013-as sorozat[szerkesztés]

névérték méret Szín Leírás Dátumok
Előlap Hátlap kibocsátás visszavonás
10 000 dinár 170 x 78 mm zöld Dzsavad Szalim bagdadi Szabadság-emlékműve al-Hadba minaretje, a moszuli Nur al-Din-mecset 2014. augusztus 7. forgalomban
50 000 dinár 156 x 65 mm barna, zöld pálmafák, Gali Ali Beg-vízesés halász, a Tigris és az Eufrátesz folyók térképe 2015. november 11.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]