Ugrás a tartalomhoz

Defláció (közgazdaság)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Deflációnak nevezzük az általános árszínvonal csökkenését egy bizonyos időtávon. A közgazdászok szokták a kifejezést a pénzmennyiség csökkenésére is használni, ami gyakran kiváltó oka az árszínvonal negatív változásának is. A defláció ellentéte az infláció, illetve ha az a gazdasági növekedés lelassulásával is jár, a stagfláció.

A defláció a likviditásigény növekedésével jár együtt, miközben a pénz vásárlóereje nő. A lakosság elhalasztja vásárlásait a további árcsökkenés reményében. A hitelre vásárolt áruk értéke a hitelidőszak végére csökken a pénz vásárlóerejéhez képest. A modern közgazdasági gondolkodás ezért negatív jelenségként, problémaként tekint rá, főként egy esetleges deflációs spirál kialakulásának kockázata, illetve a deflációnak az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága kialakulásában játszott szerepe miatt. Ugyanakkor a defláció nem mindig jár együtt negatív gazdasági ciklussal.

Az 1980-as, 90-es években a defláció komoly nehézséget jelentett Japánban, a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság nyomán pedig főleg az Amerikai Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Németországot nyugtalanította. 2013-ban megjelent a defláció veszélye Csehországban és Magyarországon is.[1] Magyarországot 2014 szeptemberében érte el a defláció.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Világgazdaság Online. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 28.)

További információk

[szerkesztés]
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a defláció címszót a Wikiszótárban!
  • (angol) Ben S. Bernanke, Deflation: Making Sure "It" Doesn't Happen Here, Remarks by Governor Ben S. Bernanke Before the National Economists Club, Washington, D.C., November 21., 2002
  • (angol) Michael Bordo & Andrew Filardo, Deflation and monetary policy in a historiscal perspective: remembering the past or being condemned to repeat it?, In: Economic Policy, October 2005, pp 799–844.
  • (angol) Georg Erber, The Risk of Deflation in Germany and the Monetary Policy of the ECB. In: Cesifo Forum 4 (2003), 3, pp 24–29
  • (angol) Charles Goodhart and Boris Hofmann, Deflation, credit and asset prices, In: Deflation – Current and Historical Perspectives, eds. Richard C. K. Burdekin & Pierre L. Siklos, Cambridge University Press, Cambridge.
  • (angol) International Monetary Fund, Deflation: Determinants, Risks, and Policy Options – Findings of an Independent Task Force, Washington D. C., April 30, 2003.
  • (angol) International Monetary Fund, World Economic Outlook 2006 – Globalization and Inflation, Washington D. C., April 2006.
  • (angol) Otmar Issing, The euro after four years: is there a risk of deflation?, 16th European Finance Convention, 2. December 2002, London, Europäische Zentralbank, Frankfurt am Main
  • (angol) Paul Krugman, Its Baaaaack: Japan's Slump and the Return of the Liquidity Trap, In: Brookings Papers on Economic Activity 2, (1998), pp 137–205
  • (angol) Steven B. Kamin, Mario Marazzi & John W. Schindler, Is China "Exporting Deflation"?, International Finance Discussion Papers No. 791, Board of Governors of the Federal Reserve System, Washington D. C. January 2004.
  • (angol) Cato Policy Report – A Plea for (Mild) Deflation
  • (angol) Deflation (EH.Net economic history encyclopedia)
  • (angol) What is deflation and how can it be prevented? Archiválva 2009. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (About.com)
  • (angol) Deflation, Free or Compulsory from Making Economic Sense by Murray N. Rothbard