Geli Ali Beg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Geli Ali Beg
Kurd 2012 (4).JPG
Országok Irak
Folyó Ravendúz
Elhelyezkedése
Geli Ali Beg (Irak)
Geli Ali Beg
Geli Ali Beg
Pozíció Irak térképén
é. sz. 36° 37′ 54″, k. h. 44° 26′ 39″Koordináták: é. sz. 36° 37′ 54″, k. h. 44° 26′ 39″
A Wikimédia Commons tartalmaz Geli Ali Beg témájú médiaállományokat.

A Geli Ali Beg vízesés (kurdul: Geliyê Elî Beg, arabul: گەلیی عەلی بەگ vagy شلال كلي علي بيك)[1][2] Irak északi részén, az Iraki Kurdisztán területén, Erbíl városától mintegy 130 km-re észak-északkeletre, a Jezidi nemzetiség által lakott területen található, ahol a Ravendúz folyó völgye a Korek és a Bradaszt (Bradaszot) hegycsoportok közé szorul.[3][4] Békeidőben népszerű kirándulóhely.

Fekvése[szerkesztés]

Irak észak-északkeleti csücskében, Kurdisztán autonóm tartományban, az Erbíl kormányzóság Ravendúzi körzetében található, Ravendúz városától 6 km-re északnyugatra található. Khelifán és Szorán települések között a Ravendúz folyó beszorul északon a Korek és délről a Bradaszt (Bradaszot) hegycsoportok közé, itt meredek falú, látványos kanyont vágott magának, és több vízlépcsőt is képez. Ezek legnagyobbika a Geli Ali Beg. Tőle keletre, mintegy 10 m távolságra folyón felfelé található a Bekhál vízesés, amely több kisebb zúgó és kaszkád együttese. Tengerszint feletti magassága 800 m, a levegő hőmérséklete nyáron 35°C-ig emelkedhet, télen -10°C-ig süllyedhet.[5]

A hegyszoros 12 km hosszú. A Geli Ali Beg vízesés magas sziklafalakkal szegélyezett medence oldalából tör elő. Vize általában tiszta és átlátszó, de hóolvadáskor, és az őszi-tavaszi esőzések esetén több méterrel magasabb, zúgó árhullámot képez, amely sziklákat, földet, fatörzseket sodor magával. A vízesés alatt a folyó enyhe hajlású völgyben folyik tovább, ahol további hegyi patakokat gyűjt magába.[5]

Megközelíthető Ravendúz vagy Erbíl felől. Bármelyik irányból érkezünk, látványos hegyvidéken haladunk át, az út magas, kopár hegycsúcsok alatt meredek szakadékokban, sziklahátak oldalában kanyarog. A Geli Ali Beg vízesés az ország legmagasabb vízesése, Kurdisztán egyik legszebb természeti képződménye.[3][4]

A vízesés panorámaképe

Közlekedése[szerkesztés]

Road 3-IRQ.png

A folyó völgyében halad az iraki 3. országos főútvonal(wd) északi szakasza nyugat-keleti irányban, Erbíltől az államhatár, és az iráni Piranshahr városa (Nyugat-Azerbajdzsán tartomány) felé. Régi, brit gyarmati időkből örökölt neve „Hamilton International Road”, a vízesések körzete Khelifán és Szorán települések közé esik. Az út kiépített déli végpontja jelenleg Kirkuknál van. A 3. főút déli szakasza Bagdadtól Baakúbáig van kiépítve, onnan tovább Kirkuk felé folyamatosan épül). A főút északról megkerüli a hegyeket, a folyópartot, a vízeséseket és környező üdülőszállodákat a főútról letérve, helyi jellegű aszfaltozott utakon lehet elérni.

Történelme[szerkesztés]

Az Oszmán Birodalom idején autonóm kurd helytartók kormányozták a vidéket. Gyakran folytattak irtóhadjáratot a helybéli jezidi etnikum ellen. A vízesés egy 19. századi jezídi törzsi és vallási vezető, Ali bég nevét viseli, akit 1832-ben e hely közelében gyilkoltatott meg Ravendúz Mohammed pasa (Mohammed Pasha Rawanduz) kurd helytartó.[6]

Az első világháború elején a britek szállták meg, 1916-ban orosz cári csapatok prédálták fel. A brit gyarmati időktől kezdve kedvelt kirándulóhely volt. Az 1970-es évek közepén a Szaddám Huszein kormánycsapatai és az autonóm Kurdisztánért küzdő Pesmergák közötti rendszeres háborúkban az Erbíl és Ravendúz közötti terület is hadműveleti területté változott, a kurd állásokat súlyos légitámadások érték, a kurd lakosságot harcigáz bevetésével irtották, a természeti képződmények is megsérültek, az infrastruktúra tönkrement. Békés években a vízeséseket sok helybéli és külföldi turista kereste fel. Az autonóm Kurdisztán létrejötte óta a környék idegenforgalmát erőteljesen felfejlesztették.

A vízesés képe az 1978–1990 között kiadott 5-dináros bankjegy hátoldalán látható.[7]

Turizmus[szerkesztés]

Az iraki háború lezárása óta a kurd autonóm kormányzat igyekszik fejleszteni a helyi idegenforgalmat. A turisták számára bazárokat, teraszos kávézókat és üdülőszállodákat építettek. Más hasonló természeti és kulturális látványossághoz hasonlóan Gali Ali Beg környékét is lebetonozták, beépítették, stílusidegen műanyag és beton díszítőelemekkel zsúfolták tele, nem a legszerencsésebb módon. A környék természeti jellege, amely az 1970-es években még érintetlen volt, részben áldozatul esett a „turistaipar” igényeinek. Az alsó, széles sziklamedencében gumicsónakokat is lehet bérelni, a vízesés ezekkel ezekkel (biztonságos távolságig) megközelíthető és szemlélhető.[3][8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. بۆ گرنگە برادۆست بناسین و بزانین چۆن کراوەتە دیارى بۆ تورکیا؟”, ANF News (anfsorani.com) (Hozzáférés ideje: 2019. december 19.) (kurd nyelvű) 
  2. Rêya Geliyê Elî Beg bo demekê tê daxistin!”, 2019. szeptember 28. (Hozzáférés ideje: 2019. december 19.) (kurd nyelvű) 
  3. a b c Geli Ali Beg. Explore Kurdistan.com. (Hozzáférés: 2020. szeptember 7.)
  4. a b Gali Ali Bag waterfalls. Erbil Lifestyle (erbillifestyle.com), 2011. december 19. (Hozzáférés: 2020. szeptember 7.)
  5. a b Geli Ali Beg Summer Resort. Erbil Governorate (hawlergov.org). (Hozzáférés: 2020. szeptember 7.)
  6. Explainer: Who are the Yazidis? (angol nyelven). SBS News . (Hozzáférés: 2019. június 15.)
  7. Geli Eli Beg Waterfall (Gully Ali Beg) in northern Erbil, Iraqi Kurdistan. Portrait from Iraq 5000 Dinars 2003 Banknotes.. shutterstock.com. (Hozzáférés: 2020. szeptember 7.)
  8. Ellison48 (nick): Gali Ali Beg. Tripadvisor.com, 2016. június 6. (Hozzáférés: 2020. szeptember 7.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Gali Ali Beg Waterfall
A Wikimédia Commons tartalmaz Geli Ali Beg témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]