„Breznay Béla” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor: | 3. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Gimnáziumi tanulmányait [[Kassa|Kassán]], [[Eger]]ben és [[Rozsnyó]]n és 1860-tól mint esztergom-főegyházmegyei növendékpap [[Nagyszombat (település)|Nagyszombatban]] végezte; a hittudományt 1863-tól a [[bécs]]i egyetemen hallgatta. 1866. július 25-én misés pappá szentelték. Ugyanezen év vége felé a bécsi [[ |
Gimnáziumi tanulmányait [[Kassa|Kassán]], [[Eger]]ben és [[Rozsnyó]]n és 1860-tól mint esztergom-főegyházmegyei növendékpap [[Nagyszombat (település)|Nagyszombatban]] végezte; a hittudományt 1863-tól a [[bécs]]i egyetemen hallgatta. 1866. július 25-én misés pappá szentelték. Ugyanezen év vége felé a bécsi [[Augustineum]]ba küldetett és 1870-ben az egyetemen hittudori oklevelet nyert. Ugyanazon évben a budapesti központi papnevelő intézethez tanfelügyelővé és az egyetem hittudományi karához tanárhelyettessé nevezték ki. 1875-ben tudományos célból hosszabb utazást tett Dél-Németországban, [[Svájc]]ban és Dél-Franciaországban. 1876. augusztus 4-től a budapesti tudományegyetemhez a keresztény erkölcstan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1879-ben a hittani kar dékánjává választatott, 1893-94-ben az egyetem rektora volt. 1914. szeptember 1-jén vonult nyugdíjba, 1915-ben pápai prelátus és a [[Szent István Akadémia]] I. osztályú tagja lett. A párizsi Société bibliographique levelező tagja volt. |
||
Magyar és latin költeményt, értekezést, életrajzot és számos cikket írt az általa szerkesztett és más hírlapokba és folyóiratokba; Magyar Államnak 1878-ig egyházpolitikai munkatársa volt. |
Magyar és latin költeményt, értekezést, életrajzot és számos cikket írt az általa szerkesztett és más hírlapokba és folyóiratokba; Magyar Államnak 1878-ig egyházpolitikai munkatársa volt. |
A lap 2015. október 25., 10:42-kori változata
Breznay Béla (Barka, 1844. február 10. – Balatonlelle, 1928. április 29.) hittudor, pápai prelátus, egyetemi rendes tanár.
Élete
Gimnáziumi tanulmányait Kassán, Egerben és Rozsnyón és 1860-tól mint esztergom-főegyházmegyei növendékpap Nagyszombatban végezte; a hittudományt 1863-tól a bécsi egyetemen hallgatta. 1866. július 25-én misés pappá szentelték. Ugyanezen év vége felé a bécsi Augustineumba küldetett és 1870-ben az egyetemen hittudori oklevelet nyert. Ugyanazon évben a budapesti központi papnevelő intézethez tanfelügyelővé és az egyetem hittudományi karához tanárhelyettessé nevezték ki. 1875-ben tudományos célból hosszabb utazást tett Dél-Németországban, Svájcban és Dél-Franciaországban. 1876. augusztus 4-től a budapesti tudományegyetemhez a keresztény erkölcstan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1879-ben a hittani kar dékánjává választatott, 1893-94-ben az egyetem rektora volt. 1914. szeptember 1-jén vonult nyugdíjba, 1915-ben pápai prelátus és a Szent István Akadémia I. osztályú tagja lett. A párizsi Société bibliographique levelező tagja volt.
Magyar és latin költeményt, értekezést, életrajzot és számos cikket írt az általa szerkesztett és más hírlapokba és folyóiratokba; Magyar Államnak 1878-ig egyházpolitikai munkatársa volt.
Munkái
- Világos jog, kétes törvény. Mi itt a teendő? Budapest, 1880. (Különnyomat a Religióból.)
- Anecdotorum Petri cardinalis Pázmány specimina duo Ad diem solennem a condita reg. scient. universitate semisaecularem quintum e codd. MSS. excerpta recensuit et praefatus est. U. ott, 1885. (Ism. M. Állam 134.)
- Keresztény hitegység, nemzetiség és hazafiság Magyarországban. Polemikus czikkek a Religióból. U. ott, 1885.
- «Keresztény karddal kereszténységet a töröknek» a magyar ifjúsághoz. U. ott.... (Röpirat.)
- Készüljünk XIII. Leo pápa aranymiséjének jubilaeumára. U. ott, 1886.
- De philosophicis, historicis atque literarum studiis per Leonem XIII. pontificem maximum in Hungaria provectis oratio habita... die 30. Dec 1887 in aula academiae religionis catholicae. Bpest.
- Paulai szent Vincze élete. Szent beszéd. Bpest, év n.
Szerkesztette a Kath. Theol. Folyóiratot dr. Aschenbrier és dr. Kanyurszky egyetemi tanárok közreműködésével 1883-84-ben és 1878. aug. 17.-től a Religiót.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
- PIM
További információk
- Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
- Katolikus lexikon. Szerk. Bangha Béla. Bp., Magyar Kultúra, 1931-1933.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Puskás Béla: Temetők üzenete. [Kaposvár, Szerző], 2001.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.