„Liüntika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: ISBN formázása |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
[[894]]-ben Liüntika a [[kabarok]] élén harcolt a [[dunai bolgárok]] ellen, miközben Árpád a fősereggel a [[ |
[[894]]-ben Liüntika a [[kabarok]] élén harcolt a [[dunai bolgárok]] ellen, miközben Árpád a fősereggel a [[morvák|morvákkal]] szövetségben Pannónia és az alföldi bolgár végvidék ellen indult.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref> |
||
A honfoglalás után Morvaország ura lehetett, mert egy nagy morva vár a Thaya torkolata közelében, Bretslav (Lundenburg) 1054-ben ''Laventenburch'' néven fordul elő egy forrásban.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref> |
A honfoglalás után Morvaország ura lehetett, mert egy nagy morva vár a Thaya torkolata közelében, Bretslav (Lundenburg) 1054-ben ''Laventenburch'' néven fordul elő egy forrásban.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref> |
||
A személye körüli bizonytalanságot növeli, hogy [[Bíborbanszületett Konstantin]] a bolgárok elleni hadjárat idején Árpád fiaként említi, Árpád leszármazottainak felsorolásakor viszont nem szerepel a négy fiú között. Ezt próbálták azzal is magyarázni, hogy a hadjárat során életét vesztette és nem maradt leszármazottja. Ennek ellentmondani látszik a már említett Laventenburch helységnév. Mások szerint azonos lehet a négy fiú egyikével, többnyire a legidősebbként említett [[Tarkacsu]]ra gondolnak.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref> [[Földes Péter (író)|Földes Péter]] sajátos magyarázattal próbálta áthidalni az ellentmondást: szerinte az ''árpád'' szó tisztségnevet is jelölt, amit elsőként [[Álmos magyar fejedelem|Álmos]] viselt, de személynévként is ezt adta elsőszülött fiának, mint leendő örökösnek. Szerinte a két értelmezés később keveredhetett, Liüntika „''Álmos árpád''” fia, ezáltal Árpád öccse lehetett.<ref>Földes Péter: Ha az ősi krónikák igazat mondanak, Bp., 1982 ISBN 963-11-2731-1</ref> |
A személye körüli bizonytalanságot növeli, hogy [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] a bolgárok elleni hadjárat idején Árpád fiaként említi, Árpád leszármazottainak felsorolásakor viszont nem szerepel a négy fiú között. Ezt próbálták azzal is magyarázni, hogy a hadjárat során életét vesztette és nem maradt leszármazottja. Ennek ellentmondani látszik a már említett Laventenburch helységnév. Mások szerint azonos lehet a négy fiú egyikével, többnyire a legidősebbként említett [[Tarhacsi|Tarkacsu]]ra gondolnak.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref> [[Földes Péter (író)|Földes Péter]] sajátos magyarázattal próbálta áthidalni az ellentmondást: szerinte az ''árpád'' szó tisztségnevet is jelölt, amit elsőként [[Álmos magyar fejedelem|Álmos]] viselt, de személynévként is ezt adta elsőszülött fiának, mint leendő örökösnek. Szerinte a két értelmezés később keveredhetett, Liüntika „''Álmos árpád''” fia, ezáltal Árpád öccse lehetett.<ref>Földes Péter: Ha az ősi krónikák igazat mondanak, Bp., 1982 ISBN 963-11-2731-1</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2012. május 27., 17:11-kori változata
Liüntika vagy mai névalakban Levente Árpád fejedelem legidősebb fia volt, aki hadvezérként vett részt a magyar honfoglalásban.
Tisztsége
A türkök és kazárok államberendezkedése szerint a trónörökös a csatlakozott népek felett uralkodott. Ezzel áll összhangban az, hogy Liüntika a forrásokban, mint a kabarok vezére jelenik. A kabarok voltak a magyarsághoz legkésőbb csatlakozott néprész, akiknek három törzse felett Bíborbanszületett Konstantin szerint – Bulcsú harka személyes elbeszélése nyomán – egy vezér (arkhón) volt, még a császár idején is. A honfoglalás idején szerinte ez Liüntika volt.[1]
Élete
894-ben Liüntika a kabarok élén harcolt a dunai bolgárok ellen, miközben Árpád a fősereggel a morvákkal szövetségben Pannónia és az alföldi bolgár végvidék ellen indult.[1] A honfoglalás után Morvaország ura lehetett, mert egy nagy morva vár a Thaya torkolata közelében, Bretslav (Lundenburg) 1054-ben Laventenburch néven fordul elő egy forrásban.[1]
A személye körüli bizonytalanságot növeli, hogy Bíborbanszületett Konstantin a bolgárok elleni hadjárat idején Árpád fiaként említi, Árpád leszármazottainak felsorolásakor viszont nem szerepel a négy fiú között. Ezt próbálták azzal is magyarázni, hogy a hadjárat során életét vesztette és nem maradt leszármazottja. Ennek ellentmondani látszik a már említett Laventenburch helységnév. Mások szerint azonos lehet a négy fiú egyikével, többnyire a legidősebbként említett Tarkacsura gondolnak.[2] Földes Péter sajátos magyarázattal próbálta áthidalni az ellentmondást: szerinte az árpád szó tisztségnevet is jelölt, amit elsőként Álmos viselt, de személynévként is ezt adta elsőszülött fiának, mint leendő örökösnek. Szerinte a két értelmezés később keveredhetett, Liüntika „Álmos árpád” fia, ezáltal Árpád öccse lehetett.[3]
Jegyzetek
- ↑ a b c Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 963 281 221 2
- ↑ szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o.. ISBN 963-05-6722-9 (1994)
- ↑ Földes Péter: Ha az ősi krónikák igazat mondanak, Bp., 1982 ISBN 963-11-2731-1
