„1990-es magyarországi országgyűlési választás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Rendszerváltás –> Rendszerváltás Magyarországon |
a →Eredmények: 1990–1994 közötti magyar országgyűlési képviselők listája |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
{{csonk-szakasz}} |
{{csonk-szakasz}} |
||
== Eredmények == |
== Eredmények == |
||
{{lásd még|1990–1994 közötti magyar országgyűlési képviselők listája}} |
|||
{| class="wikitable" |
{| class="wikitable" |
||
!style="background:#CCDDEE; width: 22em" | Szervezet |
!style="background:#CCDDEE; width: 22em" | Szervezet |
A lap 2011. november 6., 18:24-kori változata
Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon. Azóta az Alkotmány alapján a választást – ha annak időpontját nem hozzák előre – az előző országgyűlés megválasztása utáni negyedik év áprilisában vagy májusában tartják (a konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki),[1] akkor azonban még március is szóba jött, úgyhogy az első fordulót március 25-én, a másodikat április 8-án tartották. A részvételi arány országosan 65,11% volt. A listás szavazáson hat párt lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges, akkor még 4%-os küszöböt (amit még abban a parlamenti ciklusban 5%-ra emeltek fel).
Választási rendszer
A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.
A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.
Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.[1]
Előzmények
Kampány
A kampány már lényegében akkor elkezdődött amikor a szabad választások lehetősége először felmerült. A pártok különböző programokkal álltak elő az átalakulás fontosságát hangsúlyozva, még az MSZMP-ből átalakult MSZP sem igényelte a korábbi, állami tulajdonra alapozott berendezkedés fenntartását. Országos listát 12 pártnak sikerült állítania. A kampányban megjelentek különböző szellemesnek szánt rigmusok, mint például a „tudjuk, merjük, tesszük" (SZDSZ), „Bort, búzát, békességet" (FKGP), „Hallgass a szívedre, szavazz a Fideszre" (Fidesz), „Hit, remény, szeretet" (KDNP), vagy a nyugodt erő, biztos kéz jelszavának hangoztatása az MDF-nél.[2]
Jelöltek és listák
Eredmények
Szervezet | Szavazatok száma (I. forduló) |
Szavazatok aránya (I. forduló) |
Szavazatok száma (II. forduló) |
Szavazatok aránya (II. forduló) |
Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Magyar Demokrata Fórum (MDF) | 1 213 825 | 24,72% | 1 406 269 | 41,24% | 164 | 42,49% | kormánypárt |
Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) | 1 050 452 | 21,40% | 1 045 920 | 30,68% | 93 | 24,09% | ellenzék |
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) | 576 256 | 11,74% | 355 112 | 10,42% | 44 | 11,40% | kormánypárt, majd ellenzék |
Magyar Szocialista Párt (MSZP) | 534 898 | 10,89% | 216 496 | 6,35% | 33 | 8,55% | ellenzék |
Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) | 439 481 | 8,95% | 63 064 | 1,85% | 21 | 5,44% | ellenzék |
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) | 317 183 | 6,46% | 126 636 | 3,71% | 21 | 5,44% | kormánypárt |
Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) | 180 899 | 3,68% | 8 640 | 0,25% | — | — | — |
Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) | 174 410 | 3,55% | 922 | 0,03% | — | — | — |
Agrárszövetség – Nemzeti Agrár Párt (ASZ) | 154 004 | 3,14% | 21 923 | 0,64% | 1 [3] | 0,26% | ellenzék |
Vállalkozók Pártja (VP) | 92 689 | 1,89% | 5 292 | 0,16% | — | — | — |
Hazafias Választási Koalíció (HVK) | 91 910 | 1,87% | 31 526 | 0,92% | — | — | — |
Más pártok | 83 764 [4] | 1,70% | 28 190 | 0,83% | 9 [5] | 2,33% | — |
Összesen | 4 909 771 | 100% | 3 424 800 | 100,44% | 386 | 100% | — |
A szavazatok és a mandátumok megoszlása
A pártok által elért szavazatok száma a baloldali skálán. Pirossal a végül elnyert mandátumok.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ a b Országgyűlési választások 2006 (magyar nyelven). Országos Választási Bizottság, 2009. február 20. (Hozzáférés: 2009. november 10.)
- ↑ Figyelőnet Az 1990-es választások
- ↑ Egyéni választókerületben szerzett mandátum. A párt nem érte el a listás mandátum szerzéséhez szükséges 4%-os küszöböt.
- ↑ A következő pártok, zárójelben a szavazatok száma Magyar Néppárt (37047), Magyarországi Zöld Párt (17951), Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt (9944), Somogyi Keresztény Koalíció (5966), Mo.-i Szövetkezeti Agrárpárt (4945), Függetl. Magyar Demokrata Párt (2954), Szabadságpárt (2814), Magyar Függetlenségi Párt (2143),
- ↑ Függetlenként (5) és többpárti támogatással (4) mandátumot szerzett egyéni jelöltek