„Me 210” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
33. sor: | 33. sor: | ||
==A magyar változat== |
==A magyar változat== |
||
A Messerschmitt Me 210-et [[Magyarország]]on is gyártották az [[1941]]. június 6-i német–magyar államközi egyezmény alapján, a Dunai Repülőgépgyár Rt. Horthy-ligeti ([[szigetszentmiklósi]]i) üzemében. Az első magyar gyártású Messerschmitt 210Ca-1 teszt repülésére 1942 december 21-én került sor Eszenyi Dénes repülőszázados vezetésével.<ref>[http://www.csepel-sziget.hu/wordpress/?p=174 Tóth János Budapesti Na 2003</ref> |
A Messerschmitt Me 210-et [[Magyarország]]on is gyártották az [[1941]]. június 6-i német–magyar államközi egyezmény alapján, a Dunai Repülőgépgyár Rt. Horthy-ligeti ([[szigetszentmiklósi]]i) üzemében. Az első magyar gyártású Messerschmitt 210Ca-1 teszt repülésére 1942 december 21-én került sor Eszenyi Dénes repülőszázados vezetésével.<ref>[http://www.csepel-sziget.hu/wordpress/?p=174 Tóth János Budapesti Na 2003</ref> |
||
A Honvéd légierő az első két gépet 1943 júliusában állította hadrendbe. [[1944]] április 1-ig 270 Me–210Ca–1 készült a Dunai Repülőgépgyárban és 160 db került a Magyar Királyi Honvéd Légierő birtokába 110 pedig a [[Luftwaffe]] állományába. A gép alapfegyverzetét a magyar tervezők megváltoztatták, így a törzsbe építettek egy M 36 mintájú, 40mm-es gépágyút, valamint a szárnyak alá függesztettek egy-egy 152 mm-es űrméretű füstvető rakéta indító blokkot. A korszerű, nagy tűzerejű gépekkel a 102/1-es '''Sas''' a 102/2-es '''Tigris''' és a '''Villám''' gyorsbombázó századokat és az 5/1-es '''Bagoly''' éjszakai vadászszázadot szerelték fel. A Sas és a Tigris gyorsbombázó századok 1944 nyarán több eredményes támadást hajtottak végre a Szovjetunió területén található vasúti célpontok ellen. 1944 márciusától részt vettek a Magyarországot bombázó [[amerikai]] légikötelékek elleni harcokban is. Majd alacsonytámadó feladatkörben pusztították a Magyarországon harcoló [[szovjet]] és [[Románia|román]] csapatok utánpótlási útvonalait, akadályozva az ellenséges felvonulást a [[torda]]i és [[tiszántúl]]i csatákban, majd a [[Budapest]] környéki és [[dunántúl]]i harcokban. A még 1945 márciusában is aktívan harcoló alakulatot az ausztriai [[Parndorf]] repülőterére költöztették ahol a német hadsereg a még használható gépeket a földön megsemmísítette, hogy azok ne kerüljenek szovjet kezekbe.<ref>Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008.</ref> |
A Honvéd légierő az első két gépet 1943 júliusában állította hadrendbe. [[1944]] április 1-ig 270 Me–210Ca–1 készült a Dunai Repülőgépgyárban és 160 db került a Magyar Királyi Honvéd Légierő birtokába 110 pedig a [[Luftwaffe]] állományába. A gép alapfegyverzetét a magyar tervezők megváltoztatták, így a törzsbe építettek egy M 36 mintájú, 40mm-es gépágyút, valamint a szárnyak alá függesztettek egy-egy 152 mm-es űrméretű füstvető rakéta indító blokkot. A korszerű, nagy tűzerejű gépekkel a 102/1-es '''Sas''' a 102/2-es '''Tigris''' és a '''Villám''' gyorsbombázó századokat és az 5/1-es '''Bagoly''' éjszakai vadászszázadot szerelték fel. A Sas és a Tigris gyorsbombázó századok 1944 nyarán több eredményes támadást hajtottak végre a Szovjetunió területén található vasúti célpontok ellen. 1944 márciusától részt vettek a Magyarországot bombázó [[amerikai]] légikötelékek elleni harcokban is. Majd alacsonytámadó feladatkörben pusztították a Magyarországon harcoló [[szovjet]] és [[Románia|román]] csapatok utánpótlási útvonalait, akadályozva az ellenséges felvonulást a [[torda]]i és [[tiszántúl]]i csatákban, majd a [[Budapest]] környéki és [[dunántúl]]i harcokban. A még 1945 márciusában is aktívan harcoló alakulatot az ausztriai [[Parndorf]] repülőterére költöztették ahol a német hadsereg a még használható gépeket a földön megsemmísítette, hogy azok ne kerüljenek szovjet kezekbe.<ref>Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008.</ref> |
A lap 2010. október 27., 07:39-kori változata
Messerschmitt Me 210 | |
Funkció | nehézvadász, gyorsbombázó |
Gyártó | Messerschmitt, Dunai Repülőgépgyár Rt. |
Fő üzemeltetők | Luftwaffe, Magyar Királyi Honvéd Légierő |
Személyzet | 2 fő |
Első felszállás | 1939 |
Szolgálatba állítás | 1942 |
Méretek | |
Hossz | 12,96 m m |
Fesztáv | 16,4 m m |
Magasság | 4.3 m m |
Szárnyfelület | 36,2 m² m² |
Tömegadatok | |
Szerkezeti tömeg | 5440 kg kg |
Max. felszállótömeg | 8400 kg kg |
Hajtómű | |
Hajtómű | 2 db Daimler-Benz DB–605 B (magyar változat) |
Teljesítmény | 1100 kW (1475 LE), német gyártás DB601F 1025 kW (1395 LE) kW |
Repülési jellemzők | |
Max. sebesség | 560 km/h |
Hatótávolság | 2000 km km |
Legnagyobb repülési magasság | 10 500 m |
Emelkedőképesség | m/min |
Fegyverzet | |
Beépített fegyverzet | 2 db 20 mm-es MG 151/20 gépágyú, 2 db 7,92 mm-es MG 17 géppuska, 2 db 13 mm-es MG 131 géppuska |
Bombák | 1000 kg bomba |
Háromnézeti rajz | |
A Messerschmitt Me 210 1A háromnézeti rajza | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Me 210 témájú médiaállományokat. |
A Messerschmitt Me 210 egy második világháborús, kétmotoros, alsószárnyas, fémépítésű német romboló (Zerstörer) és gyorsbombombázó repülőgép volt. 1943-tól Magyaroszágon is készültek Me 210-esek, a típust rendszeresítette a Magyar Királyi Honvéd Légierő is.
Története
A Messerschmitt Bf 110 utódaként tervezték 1937-ben. Bár az első felszállására már 1939-ben sor került, a sorozatgyártás a gép rossz repülőtulajdonságai miatt csak 1941-ben kezdődött, de a sok baleset miatt a 325. gép átadása után leállították. A gyártás újraindítását csak hosszas tesztelés és a számos szerkezeti elem újjátervezése után engedélyezték a légügyi hatóságok. A már elkészült példányok egy részét hosszabb törzsrésszel látták el és a DB 605-ös motorral építették meg. A gépeket a keleti fronton főleg gyorsbombombázó és felderítő feladatokra alkalmazták. Gépágyúkkal, rakétákkal és radarral felszerelt nappali és éjszakai nehézvadász változatait a Németországot támadó szövetséges stratégiai bombázó kötelékek rombolására használták. A típus egyik sajátossága a hátsó támadások elhárítására alkalmazott távirányítású géppuska pár volt. A teljes áttervezés eredményeként létrejött, 1900 LE-s DB-603 motorokkal felszerelt géptípust utolsó változatát már Me 410 jelzéssel állították hadrendbe.
A magyar változat
A Messerschmitt Me 210-et Magyarországon is gyártották az 1941. június 6-i német–magyar államközi egyezmény alapján, a Dunai Repülőgépgyár Rt. Horthy-ligeti (szigetszentmiklósii) üzemében. Az első magyar gyártású Messerschmitt 210Ca-1 teszt repülésére 1942 december 21-én került sor Eszenyi Dénes repülőszázados vezetésével.[1]
A Honvéd légierő az első két gépet 1943 júliusában állította hadrendbe. 1944 április 1-ig 270 Me–210Ca–1 készült a Dunai Repülőgépgyárban és 160 db került a Magyar Királyi Honvéd Légierő birtokába 110 pedig a Luftwaffe állományába. A gép alapfegyverzetét a magyar tervezők megváltoztatták, így a törzsbe építettek egy M 36 mintájú, 40mm-es gépágyút, valamint a szárnyak alá függesztettek egy-egy 152 mm-es űrméretű füstvető rakéta indító blokkot. A korszerű, nagy tűzerejű gépekkel a 102/1-es Sas a 102/2-es Tigris és a Villám gyorsbombázó századokat és az 5/1-es Bagoly éjszakai vadászszázadot szerelték fel. A Sas és a Tigris gyorsbombázó századok 1944 nyarán több eredményes támadást hajtottak végre a Szovjetunió területén található vasúti célpontok ellen. 1944 márciusától részt vettek a Magyarországot bombázó amerikai légikötelékek elleni harcokban is. Majd alacsonytámadó feladatkörben pusztították a Magyarországon harcoló szovjet és román csapatok utánpótlási útvonalait, akadályozva az ellenséges felvonulást a tordai és tiszántúli csatákban, majd a Budapest környéki és dunántúli harcokban. A még 1945 márciusában is aktívan harcoló alakulatot az ausztriai Parndorf repülőterére költöztették ahol a német hadsereg a még használható gépeket a földön megsemmísítette, hogy azok ne kerüljenek szovjet kezekbe.[2]
Jegyzetek
- ↑ [http://www.csepel-sziget.hu/wordpress/?p=174 Tóth János Budapesti Na 2003
- ↑ Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008.
Források
- Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008.
- Magyarország a második világháborúban. Lexikon A–Zs. Főszerkesztő: Sipos Péter. Szerkesztő: Ravasz István, Budapest, 1998.
- Pataki Iván, Rozsos László, Sárhidai Gyula: Légi Háború Magyarország felett I–II. Zrínyi Kiadó, 1993.
- M. Szabó Miklós: A Magyar Királyi Honvéd Légierő elméleti–technikai–szervezeti fejlődése és háborús alkalmazása 1938–1945. Zrínyi, Budapest, 1999.
Külső hivatkozások
- Sárhidai Gyula: Messerschmitt Me-210 Ca-1 romboló repülőgép. Haditechnika, 1992/3.
- Winkler László: A Me-210 Ca-1 romboló festési utasítása. Haditechnika, 1993/4.
- Bf 110 és Me 210 a jetfly.hu-n
- Filmek