„Etán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: sq:Etani
a link
51. sor: 51. sor:
}}
}}


Az '''etán''' ([[szén|C]]<sub>2</sub>[[hidrogén|H]]<sub>6</sub>) az egyetlen két szénatomos alkán, alifás [[szénhidrogén]].
Az '''etán''' ([[szén|C]]<sub>2</sub>[[hidrogén|H]]<sub>6</sub>) az egyetlen két szénatomos [[alkánok|alkán]], alifás [[szénhidrogén]].
Szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan gáz.
Szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan gáz.



A lap 2009. május 15., 18:45-kori változata

Etán
IUPAC-név Ethane
Más nevek dimethyl, ethyl hydride
methylmethane
Kémiai azonosítók
CAS-szám 74-84-0
SMILES
CC
InChI
InChI=1/C2H6
/c1-2/h1-2H3
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C2H6
Moláris tömeg 30,07 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Sűrűség 1,212 kg/m3(gáz)
Olvadáspont –182,76 °C (90,34 K)
Forráspont –88,6 °C (184,5 K)
Oldhatóság (vízben) 4,7 g/100 ml
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon gyúlékony (F+)[1]
NFPA 704
4
1
0
 
R mondatok R12[1]
S mondatok (S2), S9, S16, S33[1]
Lobbanáspont –135 °C
Öngyulladási hőmérséklet 472 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az etán (C2H6) az egyetlen két szénatomos alkán, alifás szénhidrogén. Szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan gáz.

Ipari méretben földgázból nyerik és a kőolajfinomítás mellékterméke is. A kőolajban is található oldott etán, metánnal, propánnal és butánnal együtt. Ha a kőolajat felhozzák a felszínre, akkor a benne oldott etán (és más gáz halmazállapotú alkánok) gáz formájában felszabadulnak, mert már nem hat a földkéreg belsejében uralkodó nagy nyomás.

Fő felhasználása az etilénképzés nyersaranyagaként történik.

Külső hivatkozások

  1. a b c Az etán (ESIS)