„Nagybocskó” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: dátumlinkek javítása |
a →Külső hivatkozások: {{Kárpátalja városai}}, {{Rahói járás}} |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
*[http://www.bychkiv.com.ua Nagybocskó honlapja (ukránul)] |
*[http://www.bychkiv.com.ua Nagybocskó honlapja (ukránul)] |
||
{{Kárpátalja városai}} |
|||
{{Rahói járás}} |
|||
{{portál|Kárpátalja|-}} |
{{portál|Kárpátalja|-}} |
||
A lap 2008. december 15., 13:24-kori változata
Nagybocskó (ukránul Великий Бичків (Velikij Bicskiv / Velykyy Bychkiv), szlovákul Bočková, románul Bocicoiu Mare) falu a mai Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban.
Fekvése
Técsőtől 36 km-re keletre, a Tisza jobb partján fekszik. A régi Nagybocskónak a Tisza jobb partján a Szopurka folyó torkolatánál fekvő, Csehszlovákiához, majd később Ukrajnához került része. A mai Nagybocskó az egykori Nagy- és Kisbocskóból áll, míg a Tisza bal partján fekvő egykori Németbocskó, ma Újbocskó (Románia).
Nevének eredete
Neve a szláv bicsok (= tinó, bika) főnévből ered.
Története
1358-ban Buchku néven említik először. 1556-tól Báthory-birtok. 1711-ben udvarházat említenek itt. A szabadságharc után, a 18. században németeket telepítettek le. 1910-ben az akkori Nagybocskónak 5955 lakosa volt, ebből 3078 ruszin, 1646 magyar és 1177 német. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott. Római katolikus egyháza 1796-ban alakult, a templom azonban Trianon után a román oldalra került. 8000 lakosából mintegy 300 magyar nemzetiségű. Vegyi-, kénsav-szódagyára, fafeldolgozó üzeme van. 1930-ban erdei vasutat építettek.
Ismert emberek
Itt született:
- 1913. február 19-én Balogh János biológus, egyetemi tanár, az MTA tagja,
- 1894. március 24-én Korvin Ottó kommunista politikus, a KMP egyik alapítója,
- 1911. április 14-én Romzsa Tódor görög katolikus püspök.