„Etán” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Bővítettem a szócikket. |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
Szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan gáz. |
Szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan gáz. |
||
Ipari méretben földgázból nyerik és a kőolajfinomítás mellékterméke is. |
Ipari méretben földgázból nyerik és a kőolajfinomítás mellékterméke is. A kőolajban is található oldott etán, [[metán]]nal, [[propán]]nal és [[bután]]nal együtt. Ha a kőolajat felhozzák a felszínre, akkor a benne oldott etán (és más gáz halamazállapotú alkánok) gáz formájában felszabadunak, mert már nem hat a [[földkéreg]] belsejében uralkodó nagy [[nyomás]]. |
||
Fő felhasználása az [[etilén]]képzés nyersananyagaként történik. |
Fő felhasználása az [[etilén]]képzés nyersananyagaként történik. |
||
A lap 2008. május 27., 17:04-kori változata
Etán | |||
IUPAC-név | Ethane | ||
Más nevek | dimethyl, ethyl hydride methylmethane | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 74-84-0 | ||
| |||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C2H6 | ||
Moláris tömeg | 30,07 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen gáz | ||
Sűrűség | 1,212 kg/m3(gáz) | ||
Olvadáspont | –182,76 °C (90,34 K) | ||
Forráspont | –88,6 °C (184,5 K) | ||
Oldhatóság (vízben) | 4,7 g/100 ml | ||
Veszélyek | |||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R12 | ||
S mondatok | (S2), S9, S16, S33 | ||
Lobbanáspont | –135 °C | ||
Öngyulladási hőmérséklet | 472 °C | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az etán (
[1]) az egyetlen két szénatomos alkán, alifás szénhidrogén.
Szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan gáz.
Ipari méretben földgázból nyerik és a kőolajfinomítás mellékterméke is. A kőolajban is található oldott etán, metánnal, propánnal és butánnal együtt. Ha a kőolajat felhozzák a felszínre, akkor a benne oldott etán (és más gáz halamazállapotú alkánok) gáz formájában felszabadunak, mert már nem hat a földkéreg belsejében uralkodó nagy nyomás.
Fő felhasználása az etilénképzés nyersananyagaként történik.