„III. Constantius római császár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor: 22. sor:
| lábjegyzet =
| lábjegyzet =
}}
}}
'''Flavius Constantius Augustus''', általánosan elterjedt néven '''III. Constantius''' ([[370]] körül – [[421]]. [[szeptember 2.]]) nyugatrómai társcsászár Honorius mellett [[421]]-ben haláláig.

'''III. Constantius''' ([[370]] körül – [[421]]. [[szeptember 2.]]) nyugatrómai társcsászár Honorius mellett [[421]]-ben haláláig.


Naissusból (ma [[Nis]]) érkezett [[Moesia]] provinciába. [[411]]-ben katonai parancsnokként (magister militum) segítette [[Flavius Honorius római császár]]t, hogy Arelát (ma [[Arles]]) városábnál legyőzze a bitorló III. Constantinust. [[415]]-ben Gallia déli területeiről Hispániába űzte a vizigótokat, de kséőbb visszahívva letelepítette őket Gallia délnyugati részén. Constantius [[417]]-ben feleségül vette a császár féltestvérét, [[Galla Placidia|Galla Placidiá]]. Honorius [[421]]. [[február 8.|február 8.]]-án Constantiust társcsászárává nevezte ki. A keletrómai uralkodó, [[II. Theodosius bizánci császár|II. Theudosius]] már nem erősíthette meg Honorius döntését, még az év folyamán Constantius elhunyt. Fia azonban Honorius után [[III. Valentinianus római császár|III. Valentinianus]] néven 30 éven át uralkodhatott.
Naissusból (ma [[Nis]]) érkezett [[Moesia]] provinciába. [[411]]-ben katonai parancsnokként (magister militum) segítette [[Flavius Honorius római császár]]t, hogy Arelát (ma [[Arles]]) városábnál legyőzze a bitorló III. Constantinust. [[415]]-ben Gallia déli területeiről Hispániába űzte a vizigótokat, de kséőbb visszahívva letelepítette őket Gallia délnyugati részén. Constantius [[417]]-ben feleségül vette a császár féltestvérét, [[Galla Placidia|Galla Placidiá]]. Honorius [[421]]. [[február 8.|február 8.]]-án Constantiust társcsászárává nevezte ki. A keletrómai uralkodó, [[II. Theodosius bizánci császár|II. Theudosius]] már nem erősíthette meg Honorius döntését, még az év folyamán Constantius elhunyt. Fia azonban Honorius után [[III. Valentinianus római császár|III. Valentinianus]] néven 30 éven át uralkodhatott.

A lap 2015. október 3., 21:15-kori változata

III. Constantius
Constantius arcképe egy római pénzérmén
Constantius arcképe egy római pénzérmén

Nyugatrómai Birodalom
Uralkodási ideje
421. február 8. szeptember 2.
ElődjeFlavius Honorius
UtódjaFlavius Honorius
Életrajzi adatok
UralkodóházTheodosius-ház
Született370 körül
Niš
Elhunyt421. szeptember 2.
Ravenna
HázastársaGalla Placidia
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Constantius témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Flavius Constantius Augustus, általánosan elterjedt néven III. Constantius (370 körül – 421. szeptember 2.) nyugatrómai társcsászár Honorius mellett 421-ben haláláig.

Naissusból (ma Nis) érkezett Moesia provinciába. 411-ben katonai parancsnokként (magister militum) segítette Flavius Honorius római császárt, hogy Arelát (ma Arles) városábnál legyőzze a bitorló III. Constantinust. 415-ben Gallia déli területeiről Hispániába űzte a vizigótokat, de kséőbb visszahívva letelepítette őket Gallia délnyugati részén. Constantius 417-ben feleségül vette a császár féltestvérét, Galla Placidiá. Honorius 421. február 8.-án Constantiust társcsászárává nevezte ki. A keletrómai uralkodó, II. Theudosius már nem erősíthette meg Honorius döntését, még az év folyamán Constantius elhunyt. Fia azonban Honorius után III. Valentinianus néven 30 éven át uralkodhatott.

Forrás


Előző uralkodó:
Honorius
Római császár
421
Hadrianus császár szobra
Következő uralkodó:
Honorius
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap