„Kalinyingrád” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a /*commonskat ki, WD-ből jön |
Az 1943-as Honvédségi térképészeti ajánlás említi a magyar névhazsnálatot. |
||
19. sor: | 19. sor: | ||
| weboldal = www.klgd.ru |
| weboldal = www.klgd.ru |
||
}} |
}} |
||
'''Kalinyingrád''' ([[Orosz nyelv|oroszul]] ''Калининград'', [[német nyelv|németül]] ''Königsberg'', [[litván nyelv|litvánul]] Karaliaučius, [[lengyel nyelv|lengyelül]] Królewiec) [[balti-tenger]]i kikötőváros, [[Oroszország]] [[exklávé]]jának, a [[Lengyelország]] és [[Litvánia]] között található [[Kalinyingrádi terület]]nek a székhelye. A [[város]]t [[Mihail Ivanovics Kalinyin]] szovjet politikusról nevezték el. Königsberg néven [[Kelet-Poroszország]], korábban a [[Porosz Hercegség]], még korábban a [[Német Lovagrend|Teuton Rend]] porosz államának fővárosa volt. |
'''Kalinyingrád''' ([[Orosz nyelv|oroszul]] ''Калининград'', [[német nyelv|németül]] ''Königsberg'', [[litván nyelv|litvánul]] Karaliaučius, [[lengyel nyelv|lengyelül]] Królewiec, régi magyar neve: ''Királyhegye'') [[balti-tenger]]i kikötőváros, [[Oroszország]] [[exklávé]]jának, a [[Lengyelország]] és [[Litvánia]] között található [[Kalinyingrádi terület]]nek a székhelye. A [[város]]t [[Mihail Ivanovics Kalinyin]] szovjet politikusról nevezték el. Königsberg néven [[Kelet-Poroszország]], korábban a [[Porosz Hercegség]], még korábban a [[Német Lovagrend|Teuton Rend]] porosz államának fővárosa volt. |
||
Lakossága {{szám|431902}} fő (a 2010. évi népszámláláskor).<ref>{{cite web| url = http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf |title = A 2010. évi népszámlálás adatai |author = | format =pdf|date=|accessdate =| publisher =Oroszország statisztikai hivatala}}</ref> |
Lakossága {{szám|431902}} fő (a 2010. évi népszámláláskor).<ref>{{cite web| url = http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf |title = A 2010. évi népszámlálás adatai |author = | format =pdf|date=|accessdate =| publisher =Oroszország statisztikai hivatala}}</ref> |
A lap 2015. szeptember 16., 20:41-kori változata
Kalinyingrád (Калининград) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Kalinyingrádi terület | ||
Alapítás éve | 1255 | ||
Polgármester | Alekszandr Jarosuk | ||
Irányítószám | 236010 | ||
Körzethívószám | 7 4012 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 489 735 fő (2023)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 215,7 km² | ||
Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 54° 43′, k. h. 20° 30′54.716667°N 20.500000°EKoordináták: é. sz. 54° 43′, k. h. 20° 30′54.716667°N 20.500000°E | |||
Kalinyingrád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalinyingrád témájú médiaállományokat. |
Kalinyingrád (oroszul Калининград, németül Königsberg, litvánul Karaliaučius, lengyelül Królewiec, régi magyar neve: Királyhegye) balti-tengeri kikötőváros, Oroszország exklávéjának, a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrádi területnek a székhelye. A várost Mihail Ivanovics Kalinyin szovjet politikusról nevezték el. Königsberg néven Kelet-Poroszország, korábban a Porosz Hercegség, még korábban a Teuton Rend porosz államának fővárosa volt.
Lakossága 431 902 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Története
Königsberget („A király hegye”) 1255-ben teuton lovagok alapították, amikor meghódították Poroszországot. II. Ottokár cseh király tiszteletére nevezték el, aki segítette a rendet a kereszténység terjesztésében, melyet északi keresztes hadjáratnak neveztek. Évtizedek alatt a teuton rend, különböző nyugat-európai királyok segítségével, meghódította a balti poroszokat, és gyarmatosította a területet. A megmaradt kis népességet germanizálták és asszimilálták. Ennek ellenére a balti porosz nyelv a 18. századig fennmaradt.
Königsberg volt Szambiának, a négy egyházkerület egyikének a fővárosa, melyre Poroszországot 1243-ban felosztotta Modénai Vilmos pápai legátus. Prágai Adalbert, (aki az Esztergomi bazilikának is védőszentje) lett a fő szent patrónusa a königsbergi dómnak (székesegyház). Königsberg a Hanza-szövetség tagja lett, a történeti Poroszország, a Porosz provincia és Litvánia fontos kikötője.
A Rend és a Lengyel Korona közötti tizenhárom éves háború eredményeként a lovagok államának mérete lecsökkent 1466-ban a későbbi Poroszország méretére, és a Lengyel Korona fennhatósága alá került.
1525 óta a herceg székhelye, 1701-től pedig a porosz királyé. 1544-ben alapították az első evangélikus egyetemet, neve: „Albertina“. 1618-ban János Zsigmond brandenburgi választófejedelem örökölte a porosz hercegi címet.
1701. január 18-án III. Frigyes brandenburgi választófejedelmet megkoronázták az altstadti katedrálisban. Ekkor vette fel az I. Frigyes porosz király címet. 1724-ben egyesült Löbenicht, Altstadt, Kneiphof Königsberg néven. A város ekkor lett Kelet-Poroszország fővárosa. 1764-ben, 1769-ben, 1775-ben tűzvész pusztított a városban. 1807. június 16-án a francia fegyveres erők Nicolas-Jean de Dieu Soult Königsberg tábornok alatt megszállta a várost. 1860-ban építették meg a várost Berlinnel összekötő vasútvonalat.
1920-ban tartotta meg Friedrich Ebert birodalmi elnök az első keleti vásárt. 1919-ben Königsberg-Devauban adták át a Hans Hopp tervezte első németországi, polgári repülőteret. 1945 decemberében a második világháború előtti lakosság 12%-a maradt életben. 1946-ban nevezték át a várost Kalinyingrádra. 1947-ben aláírták a Párizsi békét, amelynek értelmében a Szovjetunió része lett a város és a vidéke. Ez év októberében kezdi el Sztálin kitelepíteni a németeket a városból, és oroszokat telepít a helyükre. 1991-ben a Szovjetunió felbomlásával a város az Orosz Föderáció része lett. A 3 balti állam függetlenségével elzáródott az út az anyaország és Kalinyingrád között. Ezt különböző egyezményekkel oldották meg.
2005-ben ünnepelték a város alapításának 750. évfordulóját.
Gazdaság
A város ipari és gazdasági központ. Bútorgyártás, vegyipar, gépgyártás fejlett Kalinyingádban. A halfeldolgozás is kiemelkedő.
A területen atomerőmű felépítését tervezik, összesen 2 db, egyenként 150 MW-os atomreaktorral – a termelt áramot európai exportra szánják.[3][4]
A város beosztása
A város 5 kerületre van osztva:
- Baltyijszkij (Balti kerület)
- Moszkovszkij (Moszkvai kerület)
- Lenyingradszkij (Leningrádi kerület)
- Oktyabrszkij (Október kerület)
- Centralnij (Központi kerület – az óvárostól kicsit északabbra)
Lakosság
|
|
|
Kultúra
Múzeum
Kalinyingrádban számtalan múzeum van:
- Immanuel Kant Múzeum
- Dómmúseum
- Történelmi múzeum
- Művészeti múzeum
- Művészeti galéria
- Óceán múzeum.
Színház
- Filmharmónia is van a városban a katolikus templom mellett épült fel 1907-ben. A második világháborúban felrobbantották, majd újjáépítették.
- Drámaszínház 1910-ben építették, a második világháborúban megrongálódott, 1960-ban építették újjá.
Látnivalók
- Katedrális – A régi Königsberg főkatedrálisa
- Brandenburgi kapu
- Sackheimi kapu
- Királyi kapu
- Szovjetek Háza
- A megváltó Jézus katedrálisa, ortodox katedrális.
- Állatkert
- Egyetem
- Koszmonavt Viktor Pacajev múzeumhajó
Galéria
-
A kalinyingrádi Városháza a Győzelem terén
-
Üzletközpont a Győzelem terén
-
A tengerészek kultúrpalotája (eredetileg a helyi tőzsde épülete volt)
-
A Szovjetek Háza
-
A Moszkvai sugárút a Szovjetek Háza mellett
-
A Béke sugárút
-
Oroszlánszobor a volt tőzsde épülete előtt
-
A helyi Déli pályaudvar
-
Az 1200 szovjet gárdista emlékműve
-
Győzelmi szobor
Testvértelepülések
Híres emberek Königsbergből illetve Kalinyingrádból
Születési évszám szerint:
- Regiomontanus (1436–1476) matematikus
- Brandenburgi Katalin (1604–1644) erdélyi kormányzó
- Christian Goldbach (1690–1764), matematikus
- Leonhard Euler (1707–1783), matematikus
- Immanuel Kant (1724–1804), filozófus
- Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (1776–1822), író
- Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen (1797–1884), fizikus
- Fanny Lewald (1811–1889), feminista és író
- Gustav Robert Kirchhoff (1824–1887), fizikus
- Karl Rudolf König (1832–1901), fizikus
- Otto Wallach (1847–1931), kémikus
- David Hilbert (1862-1943, Wehlau), matematikus
- Erich von Drygalski (1865–1949), felfedező
- Arnold Sommerfeld (1868–1951), fizikus
- Agnes Miegel (1879–1964), író
- Fritz Rumey (1891–1918) első világháborús német pilóta
- Lea Rabin (1928–2000), író Jichak Rabin felesége
- Alekszej Leonov, űrhajós (1934–), az első űrséta a nevéhez fűződik
- Heinrich August Winkler (1938–), történész
- Ljudmila Putyin, Vlagyimir Putyin orosz elnök felesége
Lásd még
Hivatkozások
- ↑ Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2023 года (с учётом итогов Всероссийской переписи населения 2020 г.). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2023. augusztus 18. (Hozzáférés: 2023. augusztus 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
- ↑ Magyar Televízió, Árak és energia, 2008. szeptember 12.
- ↑ banktrack.org: Baltic nuclear power plant- Kaliningrad (angol nyelven) (html), 2013. június 24. (Hozzáférés: 2013. december 11.)