Sissó
| Sissó (Šišov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1113 |
| Polgármester | Jaroslav Sitár |
| Irányítószám | 956 38 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 510 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 50 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 216 m |
| Terület | 9,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 39′ 22″, k. h. 18° 10′ 55″48.656047°N 18.181850°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 22″, k. h. 18° 10′ 55″48.656047°N 18.181850°E | |
| Sissó weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sissó (szlovákul Šišov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. Alsó- és Felsőrédek tartozik hozzá.
Fekvése
Bántól 12 km-re délnyugatra, a Livina-patak jobb partján fekszik.
Története
A települést 1113-ban "Sis" alakban a zoborhegyi apátság határleírásában említik először. 1247-ben "Sys", 1458-ban "Sysow" néven szerepel a korabeli forrásokban. A zobori bencés apátság birtokai közé tartozott. 1245-ben a Hont-Pázmány nembeli Becsend birtoka. A 14. századtól a nagytapolcsáni uradalomhoz tartozott. 1535-ben részben birtokosa a Burján család, később a Besnák, Balogh, Blaskovics és Bokros családok birtokolták. 1715-ben nemesi község 17 adózó portával. 1778-ban 4 kúriája, 12 nemesi, 6 gazda és 12 zsellércsaládja volt, összesen 355 lakossal. 1828-ban 41 házában 283 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és a nagybirtokokon végzett munkákkal foglalkoztak. A községben szeszfőzde is működött.
Vályi András szerint "SISÓ. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Burján, ’s több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Bodoki járásban; határja jól termő."[2]
Fényes Elek szerint "Sissó, tót falu, Nyitra vgyében, Trencsén vgye szélén, 261 kath., 28 zsidó lak. Sovány határral, de derék erdővel. Kath. paroch. templom van. F. u. többen. Ut. p. N.-Tapolcsány."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 367, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 506 lakosából 502 szlovák volt.
2011-ben 483 lakosából 474 szlovák.
Neves személyek
- Itt született 1782-ben Bokross Ferenc piarista rendi tanár.
Nevezetességei
- Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült, tornyát 1821-ben építették.
- Kastélya 1870-ben épült korábbi alapokon.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |