Savoyai Hugó ciprusi királyi herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Savoyai Hugó (Henrik)
Ciprusi Hugó (Henrik)
Ciprusi Királyság trónörököse
Ούγος (Ερρίκος) της Κύπρου/Hugues (Henri) de Chypre
Uralkodási ideje
1464 1464. július 4. előtt
Elődje Lusignan Sarolta
Utódja Aragóniai Alfonz
Életrajzi adatok
Uralkodóház Savoyai-ház
Született 1464
Rodosz
Elhunyt 1464. július 4. előtt
Rodosz
NyughelyeRodosz
1464. július 4.
Édesapja Lajos savoyai herceg, Genf grófja, iure uxoris ciprusi király (1436–1482)
Édesanyja I. Sarolta ciprusi királynő (1442–1487)
A Wikimédia Commons tartalmaz Savoyai Hugó (Henrik) témájú médiaállományokat.

Savoyai Hugó (Henrik) (Rodosz, 1464Rodosz, 1464. július 4. előtt), franciául: Hugues (Henri) de Chypre/de Savoie, olaszul: Ugo (Enrico) di Cipro/di Savoia, görögül: Ούγος (Ερρίκος) της Σαβοΐας/της Κύπρου, latinul: Hugo (Henricus) Cypri/Sabaudiensis, örményül: Հուգո (Հենրիկ) Կիպրոսի. Ciprusi, örmény és jeruzsálemi királyi herceg, ciprusi trónörökös, valamint savoyai herceg. V. István magyar király 9. (generációs) leszármazottja. A Savoyai-ház tagja.

Élete[szerkesztés]

Apja Lajos savoyai herceg, Genf grófja, iure uxoris ciprusi király, édesanyja I. Sarolta ciprusi királynő.[1]

Születésének körülményei[szerkesztés]

Sarolta királynő az apja, II. János ciprusi király halála után minden nehézség nélkül foglalta el a trónt, és az ország lakosainak, nemeseinek közös egyetértésével és a legmagasabb egyházi méltóságok közreműködésével 1458. október 15-én Nicosiában Ciprus, Örményország és a Jeruzsálemi Királyság koronáival királlyá kenték és megkoronázták a három ország együttes királyává.

Jacques de Milly johannita nagymester és Hugó (Henrik) herceg közös sírja

Sarolta másodszorra első unokatestvérét, Savoyai Lajost választotta férjéül. A házasság annak ellenére, hogy az új férj Sarolta nagynénjének, Lusignan Anna ciprusi királyi hercegnőnek, I. Janus ciprusi király lányának volt a fia, Lajos nyugati származása miatt nem volt népszerű az országban, és nem volt jó döntés a királynő jövője szempontjából. Sarolta kezdeti népszerűsége a mélypontra zuhant. Sarolta féltestvérét, Fattyú Jakabot arra kényszerítették, hogy elhagyja az országot, aki az egyiptomi szultánhoz menekült, aki Ciprus hűbérura volt ebben az időben. Al-Asraf Ínál szultán támogatásáról biztosította Sarolta bátyját, és egyiptomi katonai segítséggel 1460. szeptember 18-án kikötött Famagustában, és 1460. szeptember 26-án elfoglalta Nicosiát. A királynő és támogatói Kyreniába szorultak vissza. Sarolta 1461 szeptemberében végleg elhagyta Ciprust, ahova soha többet nem térhetett már vissza. Először Rodoszra menekült, ahova 1461. október 14-én érkezett meg.[2] Hívei még 1464-ig kitartottak Kyreniában. Sarolta továbbra sem adta fel a reményt, hogy visszatérhet a trónra.

Születése[szerkesztés]

Sarolta királynő 1464-ben Rodoszon szülte meg egyetlen gyermekét, egy kisfiút, akit Hugónak vagy Henriknek kereszteltek. Sarolta királynő a levelében a fiát csak annak monogramjával, egy H betűvel nevezte meg, így a neve találgatásra adhat okot, de a ciprusi királyi házban szokásos nevek közül a Hugó és a Henrik jöhet számításba.[3] A kis herceg azonban a születése után nemsokkal meghalt. A királynő Rodoszról címzett 1464. szeptember 3-ai levelében tudósította a férjét a fiuk haláláról.[4] Sarolta ebben a levélben úgy fogalmazott, hogy ő „a legelhagyatottabb nő a világon, megfosztva a férje társaságától, a törvényes fiú reményében csalódva”.[5] A kis herceg holttestét a három évvel korábban elhunyt nagymester, Jacques de Milly (–1461) sírjában temették el 1464. július 4-én.[3]

Halálának a következmenyei[szerkesztés]

Mivel Saroltának több gyermeke nem született, így elég kis reménye maradt a visszatérésre a trónöröklés megoldatlansága miatt. Éppen ezért 1473-ban örökbe fogadta támogatás fejében I. Ferdinánd nápolyi királynak, Aragóniai Beatrix magyar királyné apjának számos házasságon kívül született gyermekei közül Aragóniai Alfonzot (14601510), és eljegyezte trónbitorló bátyjának, II. Jakabnak egyik házasságon kívül született lányával, Lusignan Karolával (Charlotte) (14681480), hogy a dinasztia folytonossága fennmaradjon.

Ősei[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. L. Rudt de Collenberg (1980: 192).
  2. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 194).
  3. a b Lásd Dillon Bussi (1977).
  4. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 199).
  5. Lásd Hill (1948: 619).

Források[szerkesztés]

  • Dillon Bussi, Angela. Carlotta di Lusignano, regina di Cipro, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 20 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (1977). Hozzáférés ideje: 2015. március 24. 
  • Gullino, Giuseppe. Ludovico di Savoia, re di Cipro, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 66 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (2006). Hozzáférés ideje: 2015. március 24. 
  • Hill, George. A History of Cyprus (angol nyelven). Cambridge, England: Cambridge University Press (1948). Hozzáférés ideje: 2015. március 24. 
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.

További információk[szerkesztés]


Előző
Lusignan Sarolta
Ciprus trónörököse Armoiries Chypre 1393.svg
1464 – 1464
Következő
Aragóniai Alfonz