Irina Fjodorovna Godunova orosz cárné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Irina Godunova
Irina (Alekszandra) Fjodorovna Godunova
Irina godunova01 reconstruction.jpg

Moszkva és minden oroszok cárnéja
Ирина Фёдоровна Годунова
Uralkodási ideje
1584. március 18. 1598. január 7.[1]/17.[2]
Elődje Marija Nagaja
Utódja Marija Szkuratova-Belszkaja
Moszkva és minden oroszok régense
Ирина Фёдоровна Годунова
Uralkodási ideje
1598. január 7/17. 1598. február 21.
Elődje I. Fjodor
Utódja I. Borisz
Életrajzi adatok
Uralkodóház Godunov-ház
Született 1557
Moszkva
Elhunyt 1603. október 29. (45-46 évesen)
Novogyevicsij-kolostor
Nyughelye1. Voznyeszenszkij- (Mennybemenetel-) kolostor, Kreml (Moszkva)
1603
2. Arhangelszkij-székesegyház
1929
Édesapja Fjodor Ivanovics Godunov (–1568/70)
Édesanyja Sztyepanyida Ivanovna
Testvérei Borisz orosz cár
Házastársa I. Fjodor orosz cár (1557–1598)
Gyermekei Feodoszija (1592–1594)
A Wikimédia Commons tartalmaz Irina Godunova témájú médiaállományokat.

Irina Fjodorovna Godunova (1557Moszkva, 1603. október 29./november 8.[3]/17.[4]), kolostori neve: Alekszandra, oroszul: Ирина (Александра) Фёдоровна Годунова, tatárul: Ирина Фёдор кызы Годунова, a házassága révén orosz cárné. Borisz Godunov orosz cár húga.

Élete[szerkesztés]

Apja Fjodor Ivanovics Godunov „Krivoj” (a Görbe), édesanyja Sztyepanyida Ivanovna. Bátyja Borisz Godunov orosz cár. A családja feltehetőleg tatár felmenőkkel (is) rendelkezett.

1580-ban feleségül ment Fjodor Ivanovics orosz nagyherceghez, aki 1582-ben a bátyja, Iván Ivanovics nagyherceg halála után lépett elő trónörökössé. Apósa, IV. (Rettegett) Iván gyilkolta meg a saját fiát egy családi vita hevében. Férje az apja halála (1584) után lett orosz cár I. Fjodor néven. Házasságuk sokáig gyermektelen maradt, amiért a korban általánosan a feleséget, azaz Irina cárnét tették felelőssé. Főleg akkor vált égető kérdéssé a trónöröklés kérdése, amikor rejtélyes körülmények között meghalt a sógora, I. Fjodor nyolcéves öccse, Dmitrij cárevics 1591. május 25 (május 15)-én. Irina cárnéra elég nagy nyomás nehezedett ekkor, hiszen a Rurik-dinasztia moszkvai ágának a sorsa függött a cárné termékenységén, ugyanis ha a férje gyermek hátrahagyása nélkül halna meg, az uralkodóház feje, valamint a trón várható örököse ezáltal a sujszkiji ágból származó (IV.) Vaszilij, Sujszkij hercege lenne.[5]

A cárné végül Dmitrij halálát követően megfogant, és a következő évben világra hozta a Rurik-ház új reménységét, és bár a várva-várt fiú helyett lány született, de így is nagy öröm volt a nagyhercegnő születése. Feodoszija 1592. június 8 (május 29)-án született meg. Az utódlást azonban csak rövid ideig sikerült megoldani, mert a cárevna 1594. február 4 (január 25)-én elhunyt. Irina több gyermeket nem szült, így amikor a férje 1598. január 17 (január 7)-én meghalt, a trónöröklést rendezetlenül hagyta. A férje halála után Irina rögtön átvette az uralkodói jogok gyakorlását, de az orosz duma nem hagyta ezt jóvá, és új cár megválasztása céljából első alkalommal összehívott országos gyűlés, a zemszkij szobor a Rurik-dinasztia mellékágainak mellőzésével az elhunyt I. Fjodor cár sógorát és az özvegy cárné bátyját, Borisz Godunovot választotta cárrá. Irina ekkor a Novogyevicsij-kolostorba vonult be, és felvette az Alekszandra nevet. A családja bukását már nem érte meg, mert 1603. október 29./november 8.-án elhunyt.

Földi maradványait a moszkvai Kreml Voznyeszenszkij- (Mennybemenetel-) kolostorában temették el 1603-ban, majd azokat a bolsevikok az Arhangelszkij-székesegyházba szállították többek között a lánya, Feodoszija cárevna csontjaival együtt 1929-ben.

Gyermeke[szerkesztés]

Családfa[szerkesztés]

Ivan Grigorjevics Godunov   Agrippina N.   Ivan N.   ?
         
     
  Fjodor Ivanovics Godunov   Sztyepanida Ivanovna N.  
     
   
   Irina
* 1557
† 1603. X. 29./XI. 8.
 
I. Fjodor orosz cár
* 1557. V. 31.
† 1598. I. 7.
 OO    1580
                   
                   
Feodoszija
* 1592. V. 29./VI. 8.
† 1594. I. 25./II. 4.
 

Ősei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Julianus naptár szerinti dátum, ahogy az oroszok számolták az időt 1918-ig
  2. A Gergely-naptár szerinti dátum, ahogy az akkori Európa nagy részén számolták az időt 1582-től.
  3. A Julianus naptár szerinti dátum, ahogy az oroszok számolták az időt 1918-ig
  4. A Gergely-naptár szerinti dátum, ahogy az akkori Európa nagy részén számolták az időt 1582-től.
  5. Vaszilij Sujszkij herceg 1606-ban I. Ál-Dmitrij orosz cár meggyilkolása után mint a Rurik-ház feje el is foglalta az orosz trónt, de 1610-ben lemondásra kényszerült. Ő volt az utolsó orosz uralkodó a Rurik-házból.

Források[szerkesztés]

  • Seremetyev, Szergej Dmitrijevics: Carevna Feodoszija Fjodorovna (Царевна Феодосия Феодоровна) 1592–1594, Szentpétervár, 1902

További információk[szerkesztés]


Előző
Marija Nagaja
Orosz cárné COA by Ivan IV of Russia 1577.png
1584 – 1598
Következő
Marija Szkuratova-Belszkaja
Előző uralkodó:
I. Fjodor
Orosz cár
1598 – 1598 (Régens)
Az Orosz Birodalom kiscímere
Következő uralkodó:
I. Borisz