Sanseverino Miklós Bernát bisignanói herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sanseverino Miklós Bernát
I. Miklós Bernát
San Pietro in Galatina hercege
Niccolò Bernardino
Uralkodási ideje
1565. szeptember 15. 1606. november 21./22.
Elődje I. Irén
Utódja Giovan Battista Spinola
Bisignano hercege
Niccolò Bernardino
Uralkodási ideje
1559. április 8. 1606. november 21./22.
Elődje I. Péter Antal
Utódja I. (Sanseverino) Ferdinánd
Életrajzi adatok
Uralkodóház Sanseverino-ház
Született 1541
Morano Calabro
Elhunyt 1606. november 21./22. (65 évesen)
Nápoly
Édesapja Sanseverino Péter Antal, Bisignano hercege (?–1559)
Édesanyja Kasztrióta Irén, San Pietro in Galatina hercegnője (1528–1565)
Testvérei Sanseverino Viktória termoli hercegné
Házastársa Della Rovere Izabella urbinói hercegnő (1554–1619)
Gyermekei (házasságából):
1. Ferenc Teodor (1579–1595)
(házasságon kívüli kapcsolatából):
2. Irén (?–1597)
3. Júlia
Stemma sanseverino grande.jpg
A Wikimédia Commons tartalmaz Sanseverino Miklós Bernát témájú médiaállományokat.

Sanseverino Miklós Bernát (Morano Calabro, Nápolyi Királyság, 1541Nápoly, 1606. november 21./22.), olaszul: Niccolò Bernardino Sanseverino 2° Duca di San Pietro in Galatina e 5° Principe di Bisignano, albánul Nikolla Bernardin Sanseverino, latinul: Nicolaus Bernardinus de Sancto Severino, princeps Bisinianensis et dux Sancti Petri in Galatina, a Nápolyi Királyságban fekvő San Pietro in Galatina és Bisignano hercege. II. Manuél bizánci császár és Enghieni Mária nápolyi királyné (I. László nápolyi király 3. felesége) 6. leszármazottja, V. (Nagylelkű) Alfonz aragón, szicíliai és nápolyi király szépunokája (5. leszármazott), Kasztrióta György albán fejedelem ükunokája, I. Sarolta ciprusi királynő másodfokú unokatestvérének, Brankovics Irén albán fejedelemnének a dédunokája, Aragóniai Beatrix magyar királyné másodfokú unokatestvérének, Acquaviva-Aragóniai Belizár conversanói grófnak a dédunokája, IV. Iván orosz cár másodfokú unokatestvérének, Kasztrióta Ferdinándnak az unokája és V. István magyar király 11. (generációs) leszármazottja. A Sanseverino-ház tagja.

Származása[szerkesztés]

Anyja, Kasztrióta Irén bisignanói hercegné albán és olasz nyelvű emléktáblája Civita városában, az egykori Bisignanói Hercegségbwn, 2016-ban

Apja Sanseverino Péter Antal (1500 körül–1559), Bisignano hercege, édesanyja Kasztrióta Irén (15281565), San Pietro in Galatina hercegnője, I. (Kasztrióta) Ferdinánd (?–1561) velencei patríciusnak, San Pietro in Galatina hercegének, Kasztrióta György albán fejedelem (Szkander bég) unokájának és Adriana Acquaviva d’Aragona (?–1568) hercegnőnek – Belisario (14641528), conversanói grófnak, Nardò hercegének és Aragóniai Beatrix magyar királyné másodfokú unokatestvérének, valamint Sanseverino Sveva bisiganói hercegnőnek a lányaként Sanseverino Bernát (14701516) bisignanói hercegnek, Miklós Bernát apai nagyapjának az unokahúga – a lánya .

Szkander bég fia és utóda az Albán Fejedelemség élén, Kasztrióta János (?–1514) 1468-ban a családjával,[1] és híveivel a Nápolyi Királyság területére, I. Ferdinánd nápolyi királynak, Aragóniai Beatrix magyar királyné apjának az udvarába menekült az oszmán-török megszállás miatt, és ott a San Pietro in Galatina hercegi címét nyerték el. Szkander bég dédunokája, Kasztrióta-Szkanderbég Irén mivel apjának egyetlen törvényes, házasságából született gyermeke volt,[2] San Pietro in Galatina hercegnője és az „albán királyi cím” örököse lett.

Anyja 1539-ben feleségül ment Sanseverino Péter Antalhoz (?–1559), a Nápolyi Királyságban fekvő Bisignano hercegéhez, aki az anyjának volt az elsőfokú unokatestvére, hiszen Irén anyjának az anyai nagyapja és Irén férjének az apai nagyapja Girolamo (Jeromos) (1448 körül–1487), Bisignano hercege volt.

Anyja volt az aojának a harmadik felesége, akinek még nem született fiú örököse, csak két lánya volt a korábbi házasságából és egy természetes lánya, aki később Irén egyik féltestvéréhez, apjának egyik házasságon kívül született fiához ment feleségül.

Élete[szerkesztés]

Anyja két gyermeket szült. Világra hozta férjének a várva-várt fiú örököst, Miklós Bernátot. Húga Viktória, akinek a férje II. (Capuai) Ferdinánd (?–1614), Termoli hercege a Nápolyi Királyságban, és az utódaik közül kerültek ki leányágon többek között Wittelsbach Erzsébet magyar királyné és a belga királyi ház ma élő tagjai is.

Apját Bisignano hercegeként 1559-ben követte, anyja, aki három évvel az ő anyja halála előtt hunyt el, a szintén a Nápolyi Királyságban fekvő San Pietro in Galatina hercegi címét hagyta örökül rá.

Gyermekei[szerkesztés]

  • Feleségátől, Della Rovere Izabella (15541619) urbinói hercegnőtől, 1 fiú:
  • Ismeretlen nevű és származású ágyasától vagy ágyasaitól, 2 leány:
    • Irén (?–1597), férje Bernardino Milizia, Santa Sofia bárója, gyermekei nem születtek
    • Júlia, férje N. N., 1 fiú

Ősei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kasztrióta János felesége Brankovics Irén, II. Lázár szerb despotának és Palaiologosz Ilona bizánci császári hercegnőnek, az utolsó bizánci császár, XI. Konstantin unokahúgának volt a lánya
  2. Hét féltestvére volt apjának a házasságon kívüli kapcsolataiból.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Előző
I. Irén
San Pietro in Galatina hercege COA Duke of San Pietro in Galatina (Castriota).svg
1565 – 1606
Következő
Giovan Battista Spinola
Előző
I. Péter Antal
Bisignano hercege Coa fam ITA sanseverino.jpg
1559 – 1606
Következő
I. (Sanseverino) Ferdinánd