Magyar férfi kézilabda-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
magyar Magyarország
Magyar Kézilabda Szövetség
Adatok
Szövetség neve Magyar Kézilabda Szövetség
Konföderáció EHF (Európa)
Honlap Hivatalos honlap

Szövetségi kapitány spanyol Xavier Sabaté
Csapatkapitány Nagy László
Csapatmezek
Kit left arm shoulder stripes white stripes half.png
Csapatszínek
Kit body thinwhitesides.png
Csapatszínek
Kit right arm shoulder stripes white stripes half.png
Csapatszínek
Csapatszínek
Hazai
Kit left arm shoulder stripes red stripes half.png
Csapatszínek
Kit body thingreensides.png
Csapatszínek
Kit right arm shoulder stripes red stripes half.png
Csapatszínek
Csapatszínek
Idegenbeli
Nemzetközi szereplések
Világbajnokság
Részvételek 17 (Először: 1958)
Legjobb eredmény 2. hely: 1986
Európa-bajnokság
Részvételek 9 (Először: 1994)
Legjobb eredmény 6. hely: 1998
Nyári olimpiai játékok
Részvételek 8 (Először: 1936)
Legjobb eredmény 4. hely: 1936, 1980, 1988, 2004, 2012

Az infobox utoljára frissítve: 2011. január 13.

A magyar férfi kézilabda-válogatott Magyarország nemzeti férfi kézilabda-válogatottja, amelyet a Magyar Kézilabda Szövetség irányít. A csapat legjobb eredménye világbajnokságon a második hely, Európa-bajnokságon a középdöntő, olimpián pedig a negyedik hely. Ezidáig nyolc alkalommal jutott ki a válogatott olimpiai tornákra. Legutóbb 2012-ben, akkor a negyedik helyen végeztek.

Története[szerkesztés]

1950-es évek[szerkesztés]

A magyar csapat először az 1958-as férfi kézilabda-világbajnokságra jutott ki, amely a harmadik volt a vb-k történetében. Ezt 1958. február 27.–március 8. között tartották az NDK-ban. Nyolc csapat vett részt a tornán. A válogatott a C csoportba kapott besorolást. Az első mérkőzés Románia ellen volt, és döntetlen lett a vége (16–16). A második meccsen nagyot bukott a csapat Csehszlovákia ellen (11–26), de a harmadik meccset végre sikerült megnyerniük Izland ellen, így továbbjutottak a középdöntőbe. Itt először a házigazda németek ellen kellett játszani, de nem sikerült megverni őket (15–22). Utolsó középdöntős meccs Norvégia ellen volt, de itt is alulmaradt a válogatott (21–23), így a hetedik helyért játszhattak, Jugoszlávia ellen. Őket sikerült megverni (22–16), és a válogatott a hetedik helyen végzett.

1960-as évek[szerkesztés]

Egy világbajnokság kihagyása után, újra ott volt a csapat az 1964-es Csehszlovákiában rendezett vb-n. Tizenhat csapat vett részt a küzdelmekben, a magyar válogatott a B csoportban szerepelt a csoportküzdelmek során. Az első meccsen nem sikerült legyőzniük a svédeket (8–15), de aztán győztek Egyiptom (16–9) és Izland ellen is (21–12), így továbbjutottak a csoportból. Következett a középdöntő, itt azonban két meccsből csak egyet sikerült megnyerni. Ezzel a két ponttal az utolsó helyen végeztek a középdöntőben, így maradt a hetedik helyért rendezett meccsen való szereplés. A dánok ellen nagyon kikapott a válogatott, így a nyolcadik helyen fejezték be a tornát.

A következő vb-n is nyolcadik helyen végzett a válogatott. A tornát Svédországban tartották. A hetedik helyért játszott mérkőzésen ezúttal nem sikerült megverni Jugoszláviát, hiszen 24-20-as vereség lett a vége.

1970-es évek[szerkesztés]

A hetedik világbajnokságot a sportág történelmében Franciaországban tartották, 1970-ben. Ilyenkor volt először tizenkét csapat a vb-n. Ekkor már természetes volt, hogy a magyar csapat kijutott a megmérettetésre. Egymás után harmadszorra lett nyolcadik a válogatott. Ezúttal a címvédő Csehszlovákia rótta ki a magyar csapatra a vereséget. 21-14 lett a meccs végeredménye.

A következő torna az 1972-es olimpia volt, amit Münchenben rendeztek. A kézilabda harminchat év után került be újra a programba. A magyar csapat a D csoportban kapott helyet. Az első mérkőzésen sikerült legyőzni az amerikaiakat (28–15). A második csoportmeccsen a japánok ellen is összejött a győzelem (20–12). Az utolsó meccs a jugoszlávok elleni már tét nélküli volt, hiszen a magyar csapatnak már biztos volt a helye a középdöntőben. Végül két góllal győzött Jugoszlávia (16–18). A középdöntőben a II. csoportban szerepelt a válogatott. Itt viszont nem úgy sikerültek az eredmények ahogy várták. Két vereséggel, nulla ponttal zárta a középdöntőt a csapat. Sorrendben először a románoktól (14–20), majd a kelet-németektől (14–17), kapott ki a csapat, amely így a hetedik helyért játszhatott. Ezen a meccsen is elbuktak a svédek ellen (18–19), így a nyolcadik helyen fejezték be a tornát, ami mindmáig a legrosszabb magyar férfi kézilabda olimpiai szereplés.

Következett a nyolcadik világbajnokság, 1974-ben. A válogatott beállította legjobb eredményét és 1958 után újra a hetedik helyen végzett.

Az 1976-os olimpiára is kvalifikálta magát a magyar válogatott, egymás után másodszorra jutott el az olimpiára. Ezt Kanadában, Montrealban rendezték. A magyar csapatból mindenki magyarországi klubcsapatban játszott. A legtöbb játékost, szám szerint négyet, a Budapest Honvéd SE szolgáltatott a válogatott számára. A magyar csapat a B csoportban játszotta csoportmeccseit. A csoportmeccseken a románoktól (18–23), és a lengyelektől (16–18), kikapott a válogatott. Azonban a cseheket (22–20), és az amerikaiakat legyőzte (36–21). Két győzelemmel és két vereséggel a gárda, a harmadik helyen végzett a csoportjában, ezzel pedig a tornát a hatodik helyen fejezte be.

Két év telt el a következő vb-ig. Ezt Dániában tartották. A csapat eredményei nem tették lehetővé, hogy helyosztón játszhasson. Eddigi legrosszabb eredmény, kilencedik hely lett a vége. Viszont, a torna gólkirálya Kovács Péter lett holtversenyben.

1980-as évek[szerkesztés]

Az 1980-as moszkvai olimpia következett a magyar válogatott számára. A tornán, amelyen a kézilabda eseményeket július 20. és július 30. között tartottak, tizenkét csapat vett részt. A magyar csapat az A csoportban kapott helyet, egy elég nehéznek mondható csoportban. A csapat július 20-án kezdett a lengyelek ellen. A mérkőzés végeredménye döntetlen lett (20–20). A második meccsen is döntetlen született, ezúttal a kelet-németek ellen (14–14). Ezután egy Spanyolország feletti győzelem (17–20) következett. Utána egy dánok elleni siker (15–16), már biztossá tette a magyar csapat továbbjutását, de ha a kubaikat megveri a válogatott és a kelet-németek kikapnak akkor megnyerné a csoportot a gárda és a döntőben játszhatna. A magyar válogatott meg is tette a maga feladatát és legyőzte a kubaiakat (26–22), azonban a németek is begyűjtötték a két pontot a dánok ellen, így a magyarok a bronzmérkőzésen játszhattak Románia ellen. Ezt a mérkőzést már nem sikerült megnyerni (18–20). A magyar csapat negyedikként zárta a moszkvai olimpiát.

A következő, tizedik vb-n is kilencedik lett a gárda. Itt már tizenhat csapat szerepelt. Kovács Péter a góllövőlista második helyén végzett.

A következő torna viszont kiugrást jelentett. A válogatott mindmáig a legjobb eredményét érte el amikor az 1986-os vb-n a második helyezett lett, Jugoszlávia mögött. Kovács Péter itt is hozta a formáját, de "csak" a negyedik helyen végzett a góllövők versenyében.

Következő esemény amire kijutott a válogatott az az 1988-as szöuli olimpia volt. A találkozókat szeptember 20. és október 1. között rendezték. A magyar válogatott a B csoportban szerepelt. Rögtön a magyaroké volt a nyitó mérkőzés Dél Korea ellen, ahol vereséggel mutatkozott be a tornán a csapat (20–22). A második mérkőzés sem sikeredett jobban, ezúttal a csehszlovákok győzték le a magyar csapatot (16–19). Két vereség után itt volt már az ideje egy győzelemnek is, és ez sikerült is a Japán elleni meccsen (22–19). A következő mérkőzését is behúzta a csapat, ezúttal nagyon simán, tíz góllal gázolt át a spanyolokon (26–16). Az utolsó mérkőzés sorsdöntő volt a csapat számára, mert ha nyer a magyar válogatott, akkor játszhat a bronzmérkőzésen. Ez is meg is történt, sikerült a kelet-németeket megverni (18–17), így a csapat a második helyen végzett a csoportban. Következett a jugoszlávok elleni bronzmérkőzés, ahol négy góllal bizonyultak jobbnak a jugoszlávok (27–23). A magyar válogatott a negyedik helyen fejezte be a tornát.

1990-es évek[szerkesztés]

Ezután viszont hiába várta Magyarország az újabb jó szereplést, ez nem történt meg. A vb-t 1990-ben Csehszlovákiában tartották. Hatodik helyen végzett a korábbi ezüstérmes. A legjobb magyar góllövő Marosi László lett, harminchat találattal a nyolcadik helyen végzett.

Az 1992-es barcelonai olimpia következett a csapat életében. A meccseket július 25. és augusztus 9. között rendezték. A tornán a hetedik helyen zárt a magyar válogatott. Ez volt minden idők második legrosszabb férfi kézilabda helyezése Magyarország számára, hiszen 1936-ban nyolcadikak lettünk.

1993-as svédországi vb-n tizenegyedik lett a válogatott. Egyedül az kárpótolhatta a csapatot, hogy Éles József 41 góljával holtversenyben gólkirály lett.

Az 1995-ös vb-n tizenhetedik helyezett lett a válogatott. Ezen a tornán már huszonnégy csapat vett részt. E vb után döntöttek így, hogy ezentúl kétévente lesznek világbajnokságok.

Az 1997-es japáni vb-n jó eredményt ért el a válogatott az előző évekhez képest. Negyedik lett a csapat, úgy hogy a bronzmérkőzésen, egy góllal kapott csak ki Franciaország válogatottjától. A góllövőlista második helyezettje Éles József lett, 59 találattal.

Következő vb-t, az 1999-ben rendezendőt, Egyiptomban tartották. Svájc, Finnország és Izland ellenében a magyar válogatott kiharcolta a vb-szereplés jogát, Egyiptomban azonban rettentő kemény csoportba került. Nigéria és Kuvait legyőzését követően Horvátország ellen a csapat 50 percen át remekelt, a hajrában mindössze egy gólt szerzett, így az ellenfél nyert 20-19-re. Norvégia sima verése után Oroszország ellen nem sikerült jól a meccs, a 27-18-as vereség azt jelentette, a nyolcaddöntőben Franciaország következett. 24-23-ra kikapott a válogatott, így Magyarország kiesett.

2000-es évek[szerkesztés]

Pérez Carlos

2001-ben, a magyar válogatott nem jutott ki a franciaországi eseményre, miután a Norvégia elleni selejtezőt elvesztette. A hazai, szegedi összecsapást csupán egy góllal, 20-19-re nyerte meg a csapat, a visszavágón azonban 24-22-re kikapott.

Következett a 2003-as portugáliai megmérettetés. Ugyan Katzirz Dávid doppingesete beárnyékolta kissé válogatott világbajnoki szereplését, a portugáliai viadal csakis pozitívumként szolgált. Az olimpiai kvótáért harcba szálló együttes nehéz csoportba került, hiszen a franciák, a horvátok és az oroszok is legyőzték Skaliczki László tanítványait, s úgy tűnt, a szaúdiak és az argentinok elleni siker kevés lesz. A válogatott jószerével már majdnem kiesett, de végül az utolsó fordulóban Szaúd-Arábia legyőzte Argentínát, így mégis középdöntőbe csúszott a csapat. A középdöntőben újabb vereség következett Svédországtól, ám az utolsó mérkőzésen a Szlovénia elleni 28-25-ös siker azt jelentette, a gárda az 5-8.helyért folytathatja. Lisszabonban aztán megtörtént a csoda, a néhány nappal korábban még kiesőnek hitt gárda kétszeri hosszabbítás után 34-33-ra verte a vb-bronzérmes jugoszlávokat, s 12 év után kiharcolta az olimpiai részvételt. Az 5. helyért még az is belefért, hogy az oroszok 30-25-re nyerjenek. A gólkirályi címet a Fotex magyar-kubai klasszisa, Pérez Carlos érdemelte ki, aki bekerült a torna all-star csapatába is.

A 2004-es olimpiát Athénban rendezték. A férfi kézilabda mérkőzéseket, augusztus 14. és 29. között rendezték. A csapat kvalifikálta magát az eseményre és a sorsolásnál a B csoportba kerültek. Egy csoportban hat csapat szerepelt, abból négy továbbjuthatott, így a magyar csapatnak reális esélye volt kivívni a negyeddöntőbe jutást. Az első mérkőzésen sikerült is begyűjteni a kötelezőnek mondható két pontot az egyiptomiak ellen (33–28). A második mérkőzésen is sikerült győzni a brazilok ellen (20–19). Aztán következett egy vereség a franciák ellen (23–26), és egy egygólos győzelem a német csapat ellenfeleként (30–29). Az utolsó csoportmeccsen a házigazda görögöket simán verte a válogatott (26–22), így sikerült a továbblépés a csoportból, méghozzá a második helyen. Ez azt jelentette, hogy a Dél-Koreával játszanak az elődöntőbe jutásért. A mérkőzés végeredménye elég sima lett a magyarok javára, így következhetett az elődöntő (30–25). Az elődöntőben a horvátok vártak a csapatra, és túl nagy falatnak bizonyultak (31–33). A bronzmérkőzésen az oroszokat sem sikerült megverniük (26–28). A magyar válogatott, így a negyedik helyen fejezte be a tornát.

Buday Dániel

A 2005-ös vb-re nem jutott ki a válogatott.

Ellenben a 2006-os svájci rendezésű Eb-re már kijutott a válogatott. A tornát január 26. és február 5. között rendezték. A C csoportban szerepeltek a magyarok, a városok ahol játszottak Sursee, és Luzern volt. A dánok ellen kezdték meg a szereplést a tornán de vereséggel nyitottak (25–29). A mérkőzésen Buday Dániel kilenc gólt szerzett ezzel ő volt a meccs legeredményesebb játékosa. A második mérkőzésen Szerbia és Montenegró volt az ellenfél. Öt góllal kapott ki a magyar a válogatott (24–29), ezzel nagyon nehéz helyzetbe került a folytatást illetően. A csapatban a legtöbb gólt az Iváncsik fivérek szerezték. Gergő hatot, Tamás öt gólt vállalt magára. Az utolsó meccs az izlandiak ellen volt, akiket feltétlenül, és nagy gólkülönbséggel meg kellett volna verni ahhoz, hogy továbbjuthasson a válogatott. Sikerült őket megverni de nem eléggé (35–31). Négy góllal nyertek, ami azt jelentette, hogy -5-ös a gólkülönbsége a gárdának, azaz eggyel rosszabb mint a szerb és montenegróiaknak. Ezen a találkozón újra Buday szerezte a legtöbb magyar gólt, szám szerint kilencet. Végeredményként a tizenharmadik helyen fejezte be a tornát a válogatott.

2007-ben Németországban léptek pályára, s a világbajnokság csoportküzdelmeit százszázalékos teljesítménnyel abszolválták. Csodásan kezdődött a vb, hiszen Dánia ellen elképesztő hajrával, s Puljezević Nenad ámulatba ejtő parádéjának köszönhetően 30-29-re győzött a csapat, majd Norvégia (25-22) és Angola (34-31) sem okozott gondot. A középdöntőben folytatódott a parádé, hiszen a Csehország elleni 28-25-ös sikert követően kézzel fogható közelségbe került a negyeddöntő. Ehhez csupán egy pontocskára lett volna szükség a hátralévő három meccsen, ám a horvátoktól elszenvedett 25-18-as zakó, majd a spanyolok 33-31-es sikere után Oroszország ellen sem sikerült a bravúr. Noha utolsó középdöntő-találkozóján tíz másodperccel a vége előtt még továbbjutásra állt a válogatott, Koksarov találata eldöntött mindent: Oroszország 26-25-re nyert, s továbbjutott, míg a Skaliczki-csapat 34-33-ra verte Szlovéniát, s ezzel a 9. helyen zárt.

A 2008-as Eb-t Norvégiában rendezték január 17. és 27. között. A magyar válogatott beállítva addigi legjobb eredményét a középdöntőig menetelt. A válogatott Bergenben játszotta csoportbeli mérkőzéseit, míg a középdöntőbeli meccseit már Trondheimben játszotta. A csoportküzdelmekben az első helyen jutott tovább, megelőzve a spanyolokat és a németeket is. Holtverseny volt a csoport végeredménye, mert mindegyik csapat négy ponttal állt, de a magyar csapatnak volt a legjobb gólkülönbsége. A középdöntőben azonban a II. csoportból nem sikerült a továbbjutás, hiszen ahhoz az első kettő hely valamelyikén kellett volna végezni. Első mérkőzésen döntetlen született a svédek ellen, azután vereség Izlandtól végül pedig győzelem a franciák ellen. Így a magyarok a negyedikek lettek. Összességében a nyolcadik helyen fejezték be a tornát, ezzel az eredménnyel pedig a második legjobb magyar férfi kézilabda-eb szereplést érték el.

A válogatott a 2009-es vb-n

A 2009-es vb-n is ott volt a válogatott. Bosznia és Hercegovina ellen sikerrel vette a selejtezőt a csapat és a sorsolásnál a második kalapba került. A tornán az A csoportból harmadikként jutott a középdöntőbe a magyar csapat. A csoportmeccseket Eszéken játszotta a válogatott. A csoportküzdelmek során hét pontot gyűjtöttek, mint a második helyezett szlovákok. Mivel ők több gólt dobtak, ők jutottak másodikként tovább. A középdöntőbe való szerepléshez már Zágrábba kellett utaznia a gárdának. Itt azonban harmadik helyezettként kiesett az I. csoportból a magyar válogatott. Így az ötödik helyért játszhattak, de Németország jobbnak bizonyult. 16-13 volt a félidőben az eredmény, de a második félidőben nem sikerült a fordítás, így 28-25 lett a végeredmény a németek javára. A torna után a kapusok között Fazekas Nándor 41%-os védési hatékonysággal, a második helyen végzett.

Csoknyai István

A következő, 2010-es Eb-re is kijutott a magyar válogatott. A selejtező csoportban a horvátok után a második helyen jutottak ki. A sorsolásnál a harmadik kalapba kerültek, végül a D csoportban kötöttek ki, a franciák a spanyolok és a csehek társaságában. Így a csoportmeccseket Bécsújhelyen kellett játszania a csapatnak. Immár új kapitánnyal a kispadon, Csoknyai Istvánnal szerepelt a tornán a válogatott. A torna előtt két korábbi meghatározó játékos is lemondta az eb szereplést, Mocsai Tamás, és Nagy László. Az első mérkőzésen a franciák ellen rögtön nagy meglepetés született a tornán, hiszen a magyar csapat döntetlent játszott a vb- és olimpiai címvédő ellen. A meccs 16-16-os félidő után 29-29 lett. Ilyés Ferenc szerezte a csapatból a legtöbb gólt, hetet. A második csoportmeccsen a spanyolok következtek ellenfélül. A válogatott nagyon gyenge játékkal 9 gól különbségű vereséget szenvedett (25-34). A magyar csapatból, a torna előtt honosított Milorád Krivokapić és a Veszprém játékosa, Gulyás Péter szerezte a legtöbb gólt. Mindkét játékos öt-öt gólt vállalt magára. Utolsó csoportmérkőzés a csehek ellen volt. Aki ezen a mérkőzésen nyer, az továbbjut. Így álltak oda a kezdéshez a csapatok. A csehek jobban kezdtek, de félidőben csak egy góllal vezettek (13-14). A második félidőben nagyon elhúztak, a magyarok nem tudták követni a tempót, így a mérkőzés végeredménye 33–26-os cseh diadal lett. A magyar válogatott legjobbja a hat gólt elérő Császár Gábor és az öt gólt szerző Katzirz Dávid volt. A tornán csalódást keltve nem jutott be az ausztriai Európa-bajnokság középdöntőjébe, azaz a legjobb tizenkettő közé a magyar férfikézilabda-válogatott.

A 2010-es évek[szerkesztés]

A 2012-es londoni Olimpiai Játékokon nagyszerűen szerepelt a Mocsai Lajos vezette válogatott, ismét bejutott az elődöntőbe, sajnos ott a svédektől, és a horvátoktól is vereséget szenvedett, így megint a negyedik helyen zárt. A 2015-ös katari világbajnokságra nem sikerült a kijutás, miután elbukta a csapat a szlovénokkal szembeni selejtezőt. Mocsai lemondott, helyét Talant Dujsebajev vette át, a fiatalítást is célul kitűzve. A 2016-os EB-re kvalifikálta magát a csapat, kilenc fiatal játékossal, akik az első világversenyük előtt álltak. Az Európa-bajnokságon mindössze egy mérkőzést nyert a válogatott, a csoportjából ugyan továbbjutott, ám összesítésben csak a 12. helyen végzett ami azt jelentette, hogy lemaradt a 2016-os olimpiáról. A torna után Dujsebajev távozott, ideiglenesen Xavi Sabaté lett a szövetségi kapitány.[1]

A spanyol edző - aki a Telekom Veszprém csapatának is a vezetőedzője volt ezzel egy időben - április 9-én az olimpiai címvédő franciák elleni barátságos mérkőzésen ült először a válogatott kispadján. 28-25-re nyertek a gallok, de a csapatjátéka biztató volt.[2]

Sabaté több rutinos játékost - így Császár Gábort, Fazekas Nándort, és Ilyés Ferencet - is visszahívott a keretbe a szerbek elleni két világbajnoki selejtezőre.[3] Végül kiharcolta a vb-részvételt a csapat, valamint jól kezdte az őszi EB-selejtezőket is.[4]

A 2017-es világbajnokság előtt dániai felkészülési tornán vett részt a csapat, majd Sabaté kihirdette a tornára utazó 16 fős keretet.[5]

A csoportmérkőzések során az első két fordulóban vereséget szenvedett a Nagy Lászlót az első mérkőzés 18. perce után bokasérülés miatt elvesztő válogatott. A németektől négy (27–23), míg a horvátoktól három gólos vereséget (31–28)[6] két győzelem követte a gyengébb Chile és Szaúd-Arábia ellen.[7] Fehéroroszország ellen a csoport harmadik helyéért lépett pályára a csapat, azonban 27-25-ös vereségével csak a még továbbjutást jelentő negyedik helyen végzett, így a nyolcaddöntőben az olimpiai bajnok Dánia várt Xavi Sabaté együttesére.[8] Ott azonban a magyar válogatott az utóbbi évek egyik legnagyobb bravúrját bemutatva, végig vezetve verték az északi csapatot 27-25-re és jutottak be a legjobb nyolc csapat közé.[9] A Norvégia elleni negyeddöntőben nem tudta ezt a teljesítményt megismételni a válogatott, így 31-28-as vereséggel búcsúzott a tornától, amelyet a 7. helyen zárt.[10]

Mérkőzések[szerkesztés]

  • Az eredmények mindig a magyar válogatott szempontjából szerepelnek.
Jelmagyarázat
A magyar válogatott győzelmével végződött mérkőzés
Döntetlennel végződött mérkőzés
A magyar válogatott vereségével végződött mérkőzés
(o) – otthon lejátszott mérkőzés
(i) – idegenben lejátszott mérkőzés
(s) – semleges helyszínen lejátszott mérkőzés
Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Legeredményesebb magyar játékos
2017. január 5. Aalborg (i) DEN Dánia 21–24 barátságos Nagy L. és Harsányi 5 gól
2017. január 6. Skjern (s) ISL Izland 30–27 barátságos Nagy L. 6 gól
2017. január 8. Aarhus (s) Egyiptom Egyiptom 32–26 barátságos Császár 7 gól
2017. január 13. Rouen (s) GER Németország 23–27 Világbajnokság hat játékos 3 gól
2017. január 14. Rouen (s) CRO Horvátország 28–31 Világbajnokság Harsányi és Balogh 6 gól
2017. január 16. Rouen (s) CHI Chile 34–29 Világbajnokság Dzsamáli 7 gól
2017. január 18. Rouen (s) Szaúd-Arábia Szaúd-Arábia 37–24 Világbajnokság Császár 9 gól
2017. január 20. Rouen (s) BLR Fehéroroszország 25–27 Világbajnokság Császár és Juhász 7 gól
2017. január 22. Albertville (s) DEN Dánia 27–25 Világbajnokság Lékai 6 gól
2017. január 24. Albertville (s) NOR Norvégia 28–31 Világbajnokság Császár 11 gól
2017. május 3./4. (o) DEN Dánia Eb-selejtező
2017. május 6./7. (i) DEN Dánia Eb-selejtező
2017. június 13./14. (i) LVA Lettország Eb-selejtező
2017. június 17./18. (o) NED Hollandia Eb-selejtező

Jelenlegi keret[szerkesztés]

A válogatott 16 fős kerete a 2017-es világbajnokságra. [11]

# Név Kor Poszt Magasság Súly Klub Vál./Gól
2 Balogh Zsolt 1989. március 29. (27 éves) jobbátlövő 1,89 m 96 kg Magyarország MOL-Pick Szeged 32/64
5 Schuch Timuzsin 1985. június 5. (31 éves) beállós 1,97 m 106 kg Magyarország Telekom Veszprém 148/74
7 Császár Gábor 1984. június 16. (32 éves) irányító 1,86 m 86 kg Svájc Kadetten Schaffhausen 234/827
10 Harsányi Gergely 1981. május 3. (35 éves) jobbszélső 1,91 m 96 kg Magyarország Grundfos Tatabánya 179/399
11 Ligetvári Patrik 1996. február 13. (21 éves) balátlövő 2,01 m 104 kg Magyarország Telekom Veszprém 13/10
12 Fazekas Nándor 1976. október 16. (40 éves) kapus 1,92 m 92 kg Magyarország Balatonfüredi KSE 236/1
16 Mikler Roland 1984. szeptember 20. (32 éves) kapus 1,90 m 92 kg Magyarország Telekom Veszprém 173/0
19 Nagy László 1981. március 3. (35 éves) jobbátlövő 2,08 m 113 kg Magyarország Telekom Veszprém 196/727
20 Gulyás Péter * 1984. március 4. (32 éves) jobbszélső 2,00 m 100 kg Magyarország Telekom Veszprém 111/220
22 Imán Dzsamáli 1991. október 11. (25 éves) balátlövő 2,02 m 102 kg Fehéroroszország Meskov Breszt 25/59
25 Zubai Szabolcs 1984. március 31. (32 éves) beállós 1,91 m 86 kg Magyarország MOL-Pick Szeged 211/308
27 Bánhidi Bence 1995. február 9. (22 éves) beállós 2,04 m 110 kg Magyarország MOL-Pick Szeged 37/82
28 Szöllősi Szabolcs 1989. január 28. (28 éves) beállós 1,94 m 101 kg Magyarország Grundfos Tatabánya 67/96
29 Juhász Ádám 1996. június 6. (20 éves) irányító 1,88 m 81 kg Magyarország Grundfos Tatabánya 13/36
33 Ancsin Gábor 1990. november 27. (26 éves) jobbátlövő 2,02 m 97 kg Magyarország Telekom Veszprém 90/193
39 Bodó Richárd 1993. március 13. (23 éves) balátlövő 2,03 m 110 kg Magyarország MOL-Pick Szeged 36/105
66 Lékai Máté 1988. június 16. (28 éves) irányító 1,90 m 82 kg Magyarország Telekom Veszprém 107/252
Szövetségi kapitány: Spanyolország Xavier Sabaté (40 éves)
  • Az első mérkőzésen megsérülő Nagy László helyére. A nyolcaddöntő előtt Nagy László visszakerült a keretbe. [12]

Szakmai stáb[szerkesztés]

Szövetségi kapitány Spanyolország Xavier Sabaté
Edző Magyarország Debre Viktor
Kapusedző Magyarország Szathmári István
Csapatorvos Magyarország dr. Erdélyi Gábor
Technikai vezető Magyarország Szikra-Mezey Csaba
Fizioterapeuta
Masszőr Magyarország Tímár Csaba
Videoelemző Magyarország Remport Csaba

Nemzetközi versenyek[szerkesztés]

Világbajnokság[szerkesztés]

Olimpia[szerkesztés]

  • 2016nem jutott ki

Európa-bajnokság[szerkesztés]

Év Forduló M Gy D V G+ G- Helyezés
Portugál 1994 Csoportkör 6 3 0 3 128 131 7.
spanyol 1996 Csoportkör 6 1 1 4 144 158 10.
ITA 1998 Csoportkör 6 3 0 3 145 154 6.
horvát 2000 Nem jutott ki
SWE 2002 Nem jutott ki
Szlovénia 2004 Középdöntő 6 2 2 2 164 169 9.
SUI 2006 Csoportkör 3 1 0 2 84 89 13.
norvég 2008 Középdöntő 6 3 1 2 176 173 8.
AUT 2010 Csoportkör 3 0 1 2 80 96 14.
Szerbia 2012 Középdöntő 6 1 3 2 156 161 8.
Dánia 2014 Középdöntő 6 1 2 3 159 165 8.
POL 2016 Középdöntő 6 1 0 5 142 166 12.
Összesen 9/11 54 16 10 28 1378 1462

A válogatott edzői[szerkesztés]

Csoknyai István
Mocsai Lajos

A magyar férfi kézilabda-válogatott eddigi szövetségi kapitányai.

Időszak Név
1958 Magyarország Cséfay Sándor
19591961 Magyarország Hetey István
19621964 Magyarország Csicsmányi Árpád
19641973 Magyarország Albrecht Miklós
19731982 Magyarország Faludi Mihály
19821985 Magyarország Kovács László
19861988 Magyarország Mocsai Lajos
19891990 Magyarország Csík János
19911992 Magyarország Joósz Attila
19921993 Magyarország Kovács László
19931995 Magyarország Kaló Sándor
19951996 Magyarország Kővári Árpád
19971999 Magyarország Vass Sándor
19992001 Magyarország Hajdu János
20012008 Magyarország Skaliczki László
20082009 Magyarország Hajdu János
20092010 Magyarország Csoknyai István
20102014[13] Magyarország Mocsai Lajos
2014[14]2016[15] Spanyolország Talant Dujsebajev
2016[16]0000 Spanyolország Xavier Sabaté

Rekordok[szerkesztés]

  Jelenleg is aktív játékos.

Legtöbb mérkőzés[szerkesztés]

A válogatott tornákon lejátszott mérkőzések számítanak.

# Játékos Mérkőzés Gólok
1 Kovács Péter 323 1,797
2 Szathmári János 302 2
3 Bartalos Béla 288 2
4 Iváncsik Gergő 263 690
5 Kenyeres József 224 496
6 Fazekas Nándor 222 1
7 Császár Gábor 218 764
8 Pásztor István 215 830
9 Szilágyi István 214 541
10 Szabó László 211 374

Frissítve: 2016. szeptember 1.
Forrás: kezitortenelem.hu


Legtöbb gól[szerkesztés]

Csak a hivatalos válogatott mérkőzésen lőtt gólok számítanak.

# Játékos Gólok Mérkőzés Átlag
1 Kovács Péter 1,797 323 5.56
2 Pásztor István 830 215 3.86
3 Éles József 828 179 4.58
4 Császár Gábor 764 218 3.50
5 Marosi László 710 171 4.15
6 Nagy László 709 188 3.77
7 Iváncsik Gergő 690 263 2.62
8 Gyurka János 662 191 3.47
9 Iváncsik Mihály 623 169 3.69
10 Szilágyi István 541 214 2.53

Frissítve: 2016. szeptember 1.
Forrás: kezitortenelem.hu

Díjak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A VESZPRÉM MELLETT A FÉRFI KÉZIVÁLOGATOTTAT IS XAVI SABATÉ IRÁNYÍTJA (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  2. Vereséggel debütált Sabaté (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  3. Férfi kézi: megvan Sabaté kerete a vb-selejtezőkre (Hozzáférés: 2016. június 2.)
  4. Férfi kézi Eb-sel.: Sabaté büszke az egész csapatra (Hozzáférés: 2016. november 6.)
  5. Férfi kézi-vb: Sabaté szűkítette a keretet, két szélső maradt ki (Hozzáférés: 2017. január 12.)
  6. Jól kezdtünk, de kikaptunk a horvátoktól (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  7. Könnyed győzelem Szaúd-Arábia ellen (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  8. Vereséggel zártuk a csoportkört, Dánia jön a 16 között (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  9. Férfi kézi-vb: Dánia legyőzésével negyeddöntős a magyar válogatott (Hozzáférés: 2017. január 22.)
  10. Férfi kézi-vb: Szlovénia elődöntős, hetedikek lettünk (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  11. Kézi-vb: Sabaté szűkítette a keretet, két szélső maradt ki. Nemzeti Sport
  12. Kézi-vb: Nagy László sérülése miatt csere a magyar keretben
  13. Lemondott Mocsai Lajos. nepszava.hu, 2014. augusztus 31. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
  14. Férfi kézi: Dusebajev követi Mocsait a válogatott élén - hivatalos. nemzetisport.hu, 2014. október 8. (Hozzáférés: 2014. október 8.)
  15. Férfi kézi: Talant Dujsebajev távozik – hivatalos. nemzetisport.hu, 2016. február 2. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  16. Kézi: a Veszprém edzője lett férfiválogatottunk szövetségi kapitánya!. nemzetisport.hu, 2016. március 11. (Hozzáférés: 2016. március 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap