Kovács Péter (kézilabdázó)

Kovács Péter
Személyes adatok
Születési dátum	1955. április 8. (71 éves)
Születési hely	Budapest, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Magasság	190 cm
Poszt	balátlövő
Junior klubok
Időszak Klub 1970–1973 Bp. Honvéd
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)* 1973–1984 Bp. Honvéd 1984–1988 OSC Dortmund 1988–1990 TV Grosswallstadt 1990–1991 TUSEM Essen 1995–1996 Tököl KSK
Válogatottság
1973–1995 Magyarország 323 (1797)
Edzőség
Időszak Klub 1991–1992 Vfl Hameln 1992–1993 Union 73 Bad Salzuflen 1993–1994 Klagenfurt 1994–1995 Százhalombattai KE 1998–2003 Magyarország junior 2003–2006 Pick Szeged 2006–2007 Dunaferr 2007 Óbudai Goldberger SE 2007–2010 Törökország női 2010–2011 Oltchim Vâlcea 2011–2012 Békéscsabai Előre NKSE 2016 Kisvárdai KC 2017-2018 Vasas 2018–2020 Szent István SE utánpótlás
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. * Mérkőzések (gólok száma)

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Kézilabda Kézilabda-világbajnokság ezüst 1986, Svájc

Kovács Péter (Budapest, 1955. április 8. –) magyar válogatott kézilabdázó, kézilabdaedző. Ő a magyar férfi kézilabda-válogatott történetének legeredményesebb játékosa címeres mezben elért 1797 góljával.

Pályafutásának legnagyobb sikerei a Budapesti Honvéddal 1982-ben elért Bajnokcsapatok Európa-kupája-győzelem és a válogatottal az 1986-os világbajnokságon elért ezüstérem.

Játékosként Nyugat-Németországban is nagy népszerűségnek örvendett, a Dortmund szurkolói az év sportolójának is megválasztották. Öt alkalommal választották meg az év kézilabdázójának Magyarországon.

Pályafutása

Klubcsapatokban

Pályafutását a Budapesti Honvédban kezdte, és Magyarországon csak ennek a klubnak a színeiben kézilabdázott. Az 1970-es évek végére meghatározó tagja lett a csapatnak, amellyel hat alkalommal nyert magyar bajnoki címet. A Honvéd ebben az időszakban az európai kupasorozatokban is meghatározó csapatnak számított és azok után, hogy 1978-ban és 1979-ben kiesett a Bajnokcsapatok Európa-kupája elődöntőjében, 1982-ben elhódította a legrangosabb kupasorozat első helyét.

Kovács Péter pályafutása során hatszor volt a magyar bajnokság legeredményesebb játékosa, ezenkívül ötször választották meg Magyarországon az év férfi kézilabdázójának.

1984-ben az akkor a Bundesliga 2-ben szereplő Dortmundhoz igazolt és első szezonja végén feljutáshoz segítette csapatát. További három évig volt az Észak-Rajna-Vesztfáliai csapat játékosa, majd a TV Grosswallstadt játékosa lett. Bajnoki címet és Német Kupát nyert a csapattal, majd 1990-ben, 35 évesen egy idényre aláírt a TUSEM Essenhez, akikkel negyedik helyen végzett a bajnokságban és újabb kupaelsőséget ünnepelhetett, ez alkalommal a Niederwürzbach ellenében.

A válogatottban

A magyar válogatott tagjaként öt világbajnokságon vett részt, első alkalommal 1974-ben. Négy évvel később, annak ellenére, hogy Magyarország csak a hetedik helyen végzett, Kovács 47 góljával a torna legeredményesebb játékosa volt. 1982-ben 56 lőtt találatával a góllövőlista második helyén zárt. Az 1986-os férfi kézilabda-világbajnokságon a magyar válogatott bejutott a döntőbe, ott Jugoszláviától kapott ki 24–22-re és szerzett ezüstérmet. Kovács Péter 45 góljával a torna negyedik legeredményesebb játékosa volt.

Bár korábban visszavonult már a válogatott szerepléstől, az 1995-ös izlandi világbajnokságon negyvenévesen vállalta a szereplést, de a magyar csapat csalódást keltő produkciót nyújtva egy győzelemmel és négy vereséggel nem jutott tovább csoportjából.

Pályafutása során három alkalommal szerepelt az olimpiai játékokon, legelőször 1976-ban, amikor öt mérkőzésen tizenöt gólt szerzett. Négy évvel később Magyarország negyedik lett az ötkarikás játékokon, Kovács pedig hat mérkőzésen huszonötször volt eredményes.

1984-ben a szocialista tömbbe tartozó országok bojkottja miatt a magyar válogatott nem vett részt a Los Angelesben rendezett olimpián, helyette a barátság tornán játszott, ahol negyedik helyen végzett, Kovács Péter pedig a torna gólkirálya lett 26 góllal. Az 1988-as olimpián hat találkozón lépett pályára és huszonhárom gólt szerzett.

1978 és 1985 között négyszer szerepelt a világválogatottban.

Edzőként

Edzői pályafutását alacsonyabb osztályú német csapatoknál kezdte, majd hazatért Magyarországra és a Százhalombattai KE szakmai vezetője lett. 1998-tól irányította a női junior válogatottat, amellyel 2001-ben és 2003-ban a korosztályos világbajnokságon, 2002-ben pedig a korosztályos Európa-bajnokságon szerzett ezüstérmet.

2003 és 2006 között a Pick Szeged vezetőedzője volt, amellyel sorozatban háromszor végzett második helyen a magyar bajnokságban, miközben a 2006-os Magyar Kupa-döntőben sikerre vezette csapatát a rivális Veszprém együttese ellenében.

2006 nyarán átvette a Dunaferr női csapatának irányítását. A 2006-2007-es idény végén harmadikként zárt a dunaújvárosi csapat, Kovács pedig az Óbudai Goldberger vezetőedzője lett. Rövid idővel később a Török Kézilabda-szövetség megkeresésének eleget téve 2007 októberétől elvállalta a török női válogatott irányítását, amellett, hogy az ország kézilabdaéletében az utánpótlásképzés és az edzőképzés is az ő felügyelete alá tartozott.

A török válogatott a 2008-as Európa-bajnoki selejtezők utolsó fordulójában minimális különbséggel maradt alul Szerbiával szemben. A mindent eldöntő találkozón a törököknek két góllal kellett volna nyerniük, azonban kiélezett küzdelemben, félidei döntetlent követően a szerbek egy góllal nyerni tudtak.

Miután nem sikerült egy nagy tornára sem kivezetni a csapatot, a elhagyta Törökországot és elfogadta a román Oltchim Vâlcea ajánlatát, majd 2010 nyarától átvette a csapat irányítását, miután a klub kivásárolta a Török Kézilabda-szövetséggel kötött szerződéséből. A román csapat, bár elérte a Bajnokok Ligája nyolcaddöntős csoportfázisát, a vezetőségben egyet nem értés mutatkozott Kovács személyét, illetve néhány játékos magatartását illetően, majd három nappal a ŽRK Budućnost Podgorica elleni, kulcsfontosságú találkozót megelőzően felmentették a magyar edzőt a posztjáról. Kovács négy év alatt a negyedik vezetőedző volt a csapat élén, őt Anja Andersen váltotta, akit egy hónappal később szintén menesztettek a klub elöljárói. Az Oltchim végül nem jutott be a sorozat elődöntőjébe.

Ezt követően jelölt volt a magyar női válogatott szövetségi kapitányi posztjára, de végül a norvég Karl Erik Bøhn lett Mátéfi Eszter utóda. Kovács ezt követően dolgozott a Békéscsabai Előre NKSE és a Vasas női csapatának edzőjeként, 2018-ban pedig a Szent István SE csapatánál kapott edzői és utánpótlás-koordinátori feladatokat.

Sportvezetőként

1995 és 2003 között a Magyar Kézilabda Szövetség technikai igazgatója volt, 1996-tól 2005-ig pedig a Nemzetközi Kézilabda-szövetség Edzői és Módszertani Bizottságának tagja. A 2012-es Európa-bajnokság alatt az európai szövetség technikai bizottságának volt a tagja.

Sikerei, díjai

Játékosként

• Magyar bajnok: 1976, 1977, 1980, 1981, 1982, 1983
• Magyar Kupa-győztes: 1983
• Német bajnok: 1990
• Német Kupa-győztes: 1989, 1991

Edzőként

• Magyar bajnokság, 2. hely: 2004, 2005, 2006
• Magyar Kupa–győztes: 2006

Egyéni elismerései

• Az év magyar kézilabdázója: 1977, 1980, 1981, 1982, 1983
• A magyar bajnokság legeredményesebb játékosa: 1977, 1981, 1982, 1983
• Az 1978-as férfi kézilabda-világbajnokság legeredményesebb játékosa
• Az 1986-os férfi kézilabda-világbajnokság All Star-csapatának tagja
• A 20. század legjobb magyar férfi kézilabdázója
• Török Bódog Életműdíj (2020)

Családja

Nős, két gyermeke van, András és Márton.