Kékkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. január 24., 17:35-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Kékkút
Theodora forrás Kékkúton
Theodora forrás Kékkúton
Kékkút címere
Kékkút címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásközség
PolgármesterKardosné Csaba Gyöngyi (független)[1]
Irányítószám8254
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség52 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 60″, k. h. 17° 33′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 60″, k. h. 17° 33′ 30″
Kékkút (Veszprém vármegye)
Kékkút
Kékkút
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Kékkút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kékkút témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kékkút község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

A Káli-medence a Balaton-felvidék mediterrán jellegű, méltán népszerű vidéke. A változatos formájú hegyek által körbevett központi medence tőzeges láprétjének délnyugati részén találjuk Kékkút települést.

Salföldtől ~3 kilométerre, Káptalantóti-tól ~5 kilométerre, Kővágóörstől mintegy ~4 kilométerre található. A megye legkisebb falvai közé tartozik, ma körülbelül nyolcvan lakosa van. Belterülete csak a 73 133-as számú mellékúton érhető el, amely a falu nyugati határszélén ágazik ki a 7346-os útból és Kővágóörsön ér véget, a 7314-es útba csatlakozva.

Nevének eredete

Régészeti leletek szerint erre vezetett a rómaiak Itáliából, Aquincumba vezető útja. A legenda szerint az itt feltörő savanyúvízforrás Theodóra bizánci császárné kedvenc itala volt. A Kékkút (Kőkút) elnevezés ebből ered, vagyis kővel kirakott forrásra, kútra utal. A kisközség ásványvízével vált világhírűvé, melyet az ország minden részébe és külföldre is szállítanak. Az úgynevezett földes, meszes gyógyvíz többféle betegség gyógyítására alkalmas.

Története

Már az avar korban éltek ezen a helyen emberek, erről tanúskodik az itt feltárt egykori temető gazdag leletállománya.

Kékkút területén a római korból származó villa, és a hozzá tartozó gazdasági épületek alapfalait is feltárták a régészek.

A honfoglalás korában Kál horka szállásterülete volt itt, akinek fia Bulcsú vezér volt.

A település legrégebbi ismert okleveles említése 1338-ból származik, akkor Kőkút formában került említésre, mint az Atyus nembeli Sal comes birtoka.

A településen áthaladó, Fülöptől a bácsi szőlőhegyig 4715 öl hosszan húzódó útját megemlíti Zala vármegye 1831-es útkönyve is.[3]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Pék László (független)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Pék László (független)[5]
  • 2014–2018: Pék László (független)[6]
  • 2018–2019: Kardosné Csaba Gyöngyi (független)[1]
  • 2019-től:

A településen 2018. július 1-jén azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a korábbi polgármester, egészségének megromlása miatt leköszönt posztjáról (az MTI ennél jóval eufemisztikusabb megfogalmazása szerint „a korábbi választáson győztes polgármester esetében már nem álltak fent a megválasztásához szükséges feltételek”).[7]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
81
76
72
54
55
52
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 2,7% felekezeten kívüli 5,4% (33,8% nem nyilatkozott).[8]

Nevezetességei

Falunap

  • Káli Napok kulturális rendezvény: július közepén.

Képgaléria

Jegyzetek

  1. a b A független Kardosné Csaba Gyöngyi lett Kékkút polgármestere (magyar nyelven) (html). Ma.hu, 2018. július 2. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Ikits Tamás (szerk.): Veszprém megyei közutak története. Veszprémi Közúti Igazgatóság, 1990. ISBN 963 441 197 5
  4. Kékkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  5. Kékkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)[halott link]
  6. Kékkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)[halott link]
  7. Boros Juli: Független nő lett Kékkút új polgármestere. 444.hu, 2018. július 2. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  8. Kékkút Helységnévtár

Külső hivatkozások

Sablon:Veszprém megye helységei