Kárpátaljai magyarok
A kárpátaljai magyarok egyike azon kényszerkisebbségeknek, amelyek az első világháborút lezáró versailles-i békerendszer következtében alakultak ki. Sorsuk immár több mint nyolc évtizede a Csehszlovákia (ma cseh és szlovák), volt szovjet, illetve a ukrán államhoz köti őket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi őket Magyarországhoz.
Demográfiai helyzet
[szerkesztés]
A 16. század közepéig a vidék összlakosságának 2/3-a volt magyar. 1880-ban a terület 410 000 lakosa közül 105 000 vallotta magát magyarnak. Az 1910-ben, az utolsó objektív népszámlálás idején 185 000 magyart írtak össze Kárpátalján. A Trianon utáni időkben tartott népszámlálások során a helyi magyarság számát különböző módszerek és eszközök segítségével megmásították. A területen végzett utolsó 2001-es ukrán népszámlálás során 151 533 magyart írtak össze.
A magyarság száma a 20. században nem emelkedett olyan dinamikusan, mint a területen élő többi nemzetiség esetében.
Jelenleg a magyarság egy nagy tömbben Kárpátalja alföldi, sík vidéki részén, illetve a Tisza, Latorca, Borzsa felső folyásának vidékén szórványban él. A magyarok által lakott települések száma 114, melyekből 78 magyar többségű.[1]
Történelem
[szerkesztés]
Kárpátalja geopolitikai értelemben véve a Felvidék folytatása (Északkelet-Felvidék). A terület megnevezése(Kárpátalja) az első világháború végén alakult ki. Az elmúlt 150 évben Kárpátalja az egyik legtöbbször "gazdát cserélt" területté vált:
| Időszak | Ország | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1867-ig | Magyar Királyság | |
| 1867-1918 | Osztrák–Magyar Monarchia | Azon belül a Szent Korona országaiban |
| 1918-1920 | Magyarország | A Tanácsköztársaság és a Köztársaság |
| 1920-1939 | Csehszlovákia | |
| 1939-1945 | Magyar Királyság | |
| 1945-1991 | Szovjetunió | Azon belül az Ukrán SZSZK |
| 1991-től | Ukrajna |
Érdekképviselet
[szerkesztés]Kárpátalján élő magyarság érdekvédelmét több szervezet is ellátja.
1989-ben alakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amely a kárpátaljai magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete. A szervezet célkitűzései között szerepel a kárpátaljai magyarság önazonosságának, nemzeti kultúrájának és anyanyelvének megőrzése. A szövetség a rendszerváltás idején elérte a régi magyar településnevek és az utcanevek visszaállításában, valamint az 1944-ben elhurcolt kárpátaljai magyarok rehabilitációjában.
Politikai szinten a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban és a magyarlakta települések jelentős részében a párt adja az önkormányzati vezetőket.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ) 1991-ben hozta létre a KMKSZ, a Lvovi Magyar Kulturális Szövetség és a Kijevi Magyar Kulturális Egyesület. 1995-ben a KMKSZ és az UMDSZ viszonya személyi ellentétek miatt megromlott,[2] majd 1997-ben a KMKSZ felfüggesztette tagságát az UMDSZ-ben. A két szervezet viszonya azóta is konfliktusos. 1994–1998 között Tóth Mihály, 2002–2006 között Gajdos István elnök volt Kijevben parlamenti képviselő.[3] Gajdos a Régiók Pártja jelöltjeként 2012-ben ismét mandátumot szerzett.
Az UMDSZ 2005-ben hozta létre az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártot (UMDP).
További érdekvédelmi és szakmai szervezetek: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ), Ungvidéki Magyarok Szervezete (UMSZ), Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ).
Oktatás
[szerkesztés]Az elmúlt évtizedekben az alábbiak szerint alakult a magyarul tanuló általános és középiskolások száma.
| Tanév | Összesen | Magyarul tanulók | % |
|---|---|---|---|
| 1990-91 | 204 808 | 17 619 | 8.6% |
| 2000-01 | 200 081 | 20 900 | 10.3% |
| 2009-10 | 155 366 | 15 596 | 10% |
| 2016-17 | 157 414 | 16 275 | 10.3% |
| 2020-21 | 168 442 | 16 900 | 10% |
Az alábbi táblázat mutatja a nagyobb magyarok által is lakott városok oktatási statisztikáját.[4]
| Település | Összesen | Magyarul tanul | % |
|---|---|---|---|
| Ungvár | 15 921 | 739 | 4.6% |
| Munkács | 10 943 | 1 413 | 12.9% |
| Beregszász | 3 884 | 1 993 | 51.3% |
| Csap | 1 026 | 366 | 35.7% |
| Técső | 1 565 | 402 | 25.7% |
| Bátyu | 346 | 202 | 58.4% |
| Nagyszőlős | 3 899 | 306 | 7.8% |
Az alábbi táblázat mutatja a nagyobb magyarok által is lakott kistérségek oktatási statisztikáját.[4]
| Kistérség (Hromada) | Összesen | Magyarul tanul | % | Települések 100 fő feletti magyarul tanuló létszámmal |
|---|---|---|---|---|
| Csapi | 1 613 | 785 | 48,7% | Csap, Eszeny |
| Nagydobronyi | 1 469 | 1 460 | 99,4% | Nagydobrony, Csongor, Kisdobrony, Tiszaágtelek |
| Szürtei | 780 | 580 | 74,4% | Szürte, Kisgejőc, Rát |
| Kincseshomoki | 1 227 | 433 | 35,3% | Kincseshomok, Sislóc, Koncháza |
| Beregszászi | 6 010 | 3 787 | 63% | Beregszász, Mezővári, Gát, Makkosjánosi, Badaló, Nagymuzsaly |
| Bátyúi | 1 655 | 968 | 58,5% | Barkaszó, Szernye, Bátyú, Bótrágy |
| Nagyberegi | 911 | 599 | 65,8% | Nagybereg, Beregújfalu |
| Nagybégányi | 444 | 430 | 96,8% | Beregdéda, Kisbégány |
| Mezőkaszonyi | 701 | 684 | 97,6% | Mezőkaszony, Zápszony |
| Tiszepéterfalvi | 2 275 | 1 584 | 69,6% | Tiszapéterfalva, Tiszabökény, Nevetlenfalu, Nagypalád, Szőlősgyula, Fertősalmás, Aklihegy |
| Tiszaújlaki | 1 801 | 815 | 45,3% | Salánk, Tiszaújlak, Verbőc |
Egyéb magyar iskolával rendelkező települések oktatási statisztikája.
| Település | Összesen | Magyarul tanul | % |
|---|---|---|---|
| Huszt | 4 663 | 130 | 2,8% |
| Dercen | 274 | 274 | 100% |
| Fornos | 144 | 144 | 100% |
| Izsnyéte | 223 | 124 | 55,6% |
| Beregrákos | 515 | 113 | 21,9% |
| Visk | 1 252 | 358 | 28,6% |
| Aknaszlatina | 1 081 | 147 | 13,6% |
| Rahó | 2 388 | 38 | 1,6% |
| Kőrösmező | 1 344 | 56 | 4,2% |
| Szolyva | 6 314 | 55 | 0,9% |
Kultúra
[szerkesztés]Településeik
[szerkesztés]Fontosabb magyarlakta települések:
Neves személyek
[szerkesztés]Munkácsy Mihály - festőművész
Erdélyi Béla - festőművész
Ungvári Lajos - Kossuth díjas szobrászművész
Dr. Dupka György - író
Kovács Sándor - Magyar Örökség-díjas író
Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas népzenész
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://karpataljaturizmus.net/telepules.html[halott link]
- ↑ A KMKSZ és az UMDSZ „együttműködésének” történetéből – Kárpátalja, 2010. szeptember 4.
- ↑ Az UMDSZ-t nem sikerült megsemmisíteni! Archiválva 2013. november 1-i dátummal a Wayback Machine-ben – Kárpáti Igaz Szó, 2011. december 14.
- ↑ a b #Відкрита школа. #Відкрита школа. (Hozzáférés: 2022. október 30.)
További információk
[szerkesztés]- Ukrajnában él a magyarság legmostohább sorsú része – Origo, 2014. március 5.
- Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
- A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének tanulmánygyűjteménye, 2010 (MEK)
- Kárpátaljai magyarság és politika szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány. barankovics.hu (Hozzáférés: 2015. június 11.) arch
- Dupka György: Kárpátalja magyar személyi és intézmény-adattára; Intermix, Ungvár–Bp., 1993 (Kárpátaljai magyar könyvek)
- Dupka György: Kárpátalja magyarsága. Honismereti kézikönyv; A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága–Anyanyelvi Konferencia, 2000 (Nyelv és lélek könyvek)
- Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája, 1918–1944; Fórum Intézet–Lilium Aurum, Galánta–Dunaszerdahely, 2002 (Nostra tempora)
- Tanulmányok a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról; szerk. Beregszászi Anikó, Csernicskó István; PoliPrint, Ungvár, 2004
- A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba; szerk. Csernicskó István, tan. Beregszászi Anikó et al.; Poliprint, Ungvár, 2004
- Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918–1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok; Fórum Kisebbségkutató Intézet–Lilium Aurum, Somorja–Dunaszerdahely, 2004 (Fontes historiae Hungarorum)
- Orosz Ildikó: A magyar nyelvű oktatás helyzete Kárpátalján az ukrán államiság kialakulásának első évtizedében. 1989–1999; PoliPrint, Ungvár, 2005
- Kultúrakutatás Kárpátalján. Néprajzi, kulturális antropológiai konferencia tanulmánykötete; szerk. Geszti Zsófia, Pákay Viktória, G. Tar Imola; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség–Jankó János Néprajzi Egyesület, Ungvár–Bp., 2005
- Molnár József–Molnár D. István: Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében; Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa, Beregszász, 2005
- Kárpátalja. Társadalomtudományi tanulmányok; szerk. Beregszászi Anikó, Papp Richárd; MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet–II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Bp.–Beregszász, 2005
- Az "Ezeréves ruszin-magyar együttélés a történelem tükrében" című konferencia szerkesztett előadásai, leadott tanulmányai, 2004. március 19-20.; szerk. Donáth Lehel et al.; Belváros-Lipótváros Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, Bp., 2005
- Beregszászi Anikó–Csernicskó István: A kárpátaljai magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződése; PoliPrint, Ungvár, 2006 (Rákóczi-füzetek)
- "Hiába repülsz te akárhová...". Segédkönyv a kárpátaljai magyar nyelvjárások tanulmányozásához; szerk. Csernicskó István, Márku Anita; PoliPrint, Ungvár, 2007
- Orosz Ildikó: A függetlenségtől a narancsos forradalomig. A kárpátaljai magyarság helyzete a független Ukrajnában, 1991–2005; PoliPrint, Ungvár, 2007
- "Hogy a magyarság ne vesszen el nyomtalanul ezen a vidéken". A kárpátaljai magyarság 20. századi története és mai helyzete mélyinterjúk tükrében; szerk. Csernicskó István, Hires-László Kornélia, Márku Anita; PoliPrint, Ungvár, 2008
- Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés a XXI. században. Nemzetközi tudományos konferencia előadásainak gyűjteménye; szerk. Karmacsi Zoltán, Márku Anita; Pro-Print, Ungvár, 2009
- Skultéty Csaba: Kárpátalja magyarsága a viharok sodrában; Kairosz, Bp., 2009
- "Otthon a könny is édes". 1944–1955. Kényszermunkára hurcolt kárpátaljai magyarok és németek nyomában a Donyec-medencében. Tanulmányok, hatásvizsgálatok, interjúk, riportok hivatalos iratok, vallomások tükrében; tan. Bakura Sándor; Intermix, Ungvár–Bp., 2009 (Kárpátaljai magyar könyvek)
- Dupka György–Kőszeghy Elemér: Jelentés a magyar nemzeti közösség helyzetéről Ukrajnában. 2009. Tanulmány; Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, Ungvár, 2009 (KMMI-füzetek)
- Brenzovics László: Nemzetiségi politika a visszacsatolt Kárpátalján, 1939–1944; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 2010
- 15 éves a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége. Értelmiségi fórum; összeáll. Dupka György, Zubánics László; MÉKK, Beregszász, 2009
- Csernyi Gabriella: Multikulturalizmus? A kárpátaljai magyar kisebbség kulturális helyzete a multikulturalizmus tükrében; Dél-alföldi HEURégió Pont Egyesület, Szeged, 2010
- Hires-László Kornélia: "Az öreg fát már nagyon nehéz kivágni". A nemzeti és lokális identitás faktorai az ezredfordulón a kárpátaljai magyar közösségben; PoliPrint, Ungvár, 2010
- Berényi András: Kárpátalja magyarsága. Társadalmi-politikai és kulturális fejlődés, 1991–2004; Cafe Juris Könyvek, Dunakeszi, 2011
- Dupka György: Fogyó, gyarapodó nemzetiségek, érdekképviseletek Kárpátalján. Hatásvizsgálatok a regionális történelmi folyamatok és a szociológiai-demográfiai adatok, nemzetiségi politika tükrében; Intermix, Ungvár–Bp., 2011 (Kárpátaljai magyar könyvek)
- Kataszter – Kárpátalja. A Kárpát-medence magyar oktatási és tudományos intézményei. Adatbázisfrissítés, 2009. Gyorsjelentés; szerk. Kötél Emőke; Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, Bp., 2011
- Ukrán állampolgárok Magyarországon; szerk. Kincses Áron; Kincses-Kovács Kft., Bp., 2011
- Csernicskó István: Megtanulunk-e ukránul? A kárpátaljai magyarok és az ukrán nyelv; PoliPrint, Ungvár, 2012
- Dupka György: Magyar művészet Kárpátalján. Kultúr- és művészettörténeti vázlat; Intermix, Ungvár–Bp., 2012 (Kárpátaljai magyar könyvek)
- Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén. Többdimenziós nyelvföldrajzi térképlapok tanúságai; tan. P. Lakatos Ilona, T. Károlyi Margit, Iglai Edit; Tinta, Bp., 2012 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához) + CD-ROM
- "A 72-es beadvány". Nemzetiségi és oktatáspolitika a '60-'70-es években a Szovjetunióban. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének konferenciakötete; szerk. Darcsi Karolina, Dobos Sándor; PoliPrint, Ungvár, 2013
- Márku Anita: "Po zákárpátszki". Kétnyelvűség, kétnyelvűségi hatások és kétnyelvű kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar közösségben. Monográfia; Líra Poligráfcentrum, Ungvár, 2013 (Rákóczi-füzetek)
- Iljics gyermekei. A "kárpátontúli szovjet magyar" népoktatás olvasókönyve, 1945–1991; összeáll., szerk. M. Takács Lajos; MKKM, Edelény, 2013 (Edelényi füzetek)
- Csernicskó István: Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén, 1867–2010; Gondolat, Bp., 2013
- Emlékkönyv a "málenykij robot" kárpátaljai áldozatairól, 1944–2014; bev. Molnár D. Erzsébet; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 2014
- Dupka György: Halottaink, 1944–1959. A kárpátaljai szovjet népirtás eddig ismert áldozatainak névsora; Intermix, Ungvár–Bp., 2014 (Kárpátaljai magyar könyvek)
- Kárpátalja magyar nyelvű oktatásának jelene és jövője. Oktatási konferencia. Beregszász, 2013. április 17.; szerk. Diószegi László; Teleki László Alapítvány, Bp., 2014
- Nyelvi jogaink és lehetőségeink. Útmutató és tájékoztató a nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásához kárpátaljai magyaroknak; szerk. Beregszászi Anikó, Csernicskó István, Ferenc Viktória; Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Bp., 2014
- Dupka György–Fuchs Andrea: Kárpátaljai magyar képzőművészek arcképcsarnoka; Intermix, Ungvár–Bp., 2017 (Kárpátaljai magyar könyvek)
- Dupka György: Kárpátalja magyar művelődéstörténete. Kultúrtörténeti fejezetek Trianontól napjainkig. Művelődéstörténeti-szociográfiai hatásvizsgálat levéltári források, dokumentumok alapján; Intermix, Ungvár–Bp., 2017 (Kárpátaljai magyar könyvek)
- Dupka György: Magyar irodalmi élet és írásbeliség Kárpátalján. Kultúrtörténeti vázlat, az írástudókat adó táj kulturális jellegzetességei, kortárs írók, irodalmi életet generáló intézmények adattára; Intermix, Ungvár–Bp., 2017 (Kárpátaljai magyar könyvek)
- Kárpátaljai magyar nők a Gulágon. Történetek, visszaemlékezések, emlékiratok; összeáll., jegyz. Dupka György; Intermix, Ungvár–Bp., 2017 (Kárpátaljai magyar könyvek)
- Trianoni trauma Munkácson. Különös tekintettel az 1920-as évek helyi nyelvjogi küzdelmeire; összeáll. Király Zoltán, szerk. Benke György, Király Ildikó, szöveggond. Benke Ádám; Berzsenyi, Kaposvár, 2018
- Dupka György: A nagy háború emlékezete Kárpátalján, 1914–1918. Haditettek, hősök, haditemetők, emlékművek, népemlékezet és ünnepségek; Intermix, Ungvár–Bp., 2018 (Kárpátaljai magyar könyvek)
- A kárpátaljai magyarság a 21. században. Esszék, tanulmányok; szerk. Zékány Krisztina; Nap, Bp., 2018 (Magyar szemhatár)
- Nyelvek és nyelvváltozatok térben és időben; szerk. Karmacsi Zoltán, Máté Réka; RIK-U, Ungvár, 2018 (Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból)
- Molnár D. István: Perifériáról perifériára. Kárpátalja népessége 1869-től napjainkig; MTA TK Kisebbségkutató Intézet–Kalligram, Bp., 2018 (Regio könyvek)
- Balogh József: Kárpátalja nagyságai; Fővárosi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, Bp., 2019
- Csernicskó István: Fények és árnyak Kárpátalja nyelvi tájképéből; Autdor-Shark, Ungvár, 2019
- Kárpátalja. Oktatás, kultúra, hitélet és nyelvi folyamatok; összeáll., szöveggond. Székely András Bertalan, szerk. Gasparics Judit, Ruda Gábor, Székely András Bertalan; Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2019
- Dupka György: A kárpátaljai magyarság, németség elhallgatott tragédiája, 1944–1946; ford. Ortutay Péter; Intermix, Ungvár–Bp., 2020 (Kárpátaljai magyar könyvek)
- Kiss Ágnes: Magyar újságok Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaságban. Sajtótörténet; Intermix, Ungvár–Bp., 2020 (Kárpátaljai magyar könyvek)
- Fedinec Csilla–Csernicskó István: Nyelvi kirakós Kárpátaljáról. Történeti és politikai dimenziók, 1867–2019; Társadalomtudományi Kutatóközpont–Gondolat, Bp., 2020
- Dupka György: A kárpátaljai magyarság, németség elhallgatott tragédiája, 1944–1946 / A hidden tragedy: the fate of Hungarians and Germans in Subcarpathia, 1944–46; ford. Ortutay Péter; Intermix, Ungvár–Bp., 2020 (Kárpátaljai magyar könyvek)
- Kárpátalja 1920–2020. A kárpátaljai magyarság elmúlt 100 éve; tan. Csernicskó István; Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontban, Beregszász, 2020
- A magyarok és a magyar nyelv Kárpátalján; tan. Csernicskó István et al.; Termini Egyesület, Törökbálint, 2021
- Dupka György: Irodalmi élet Kárpátalján a szovjet időszakban, 1944–1991; Társadalomtudományi Kutatóközpont–Gondolat, Bp., 2021
- A kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogai. Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz; szerk. Csernicskó István, Tóth Mihály; Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Bp., 2021
|
Ez a magyar kisebbségről vagy magyarországi nemzeti kisebbségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |