Magyar Köztársaság (1989–)
Magyarország történelme |
---|
Korai évek |
Középkori történelem |
Kora újkori történelem |
Hosszú 19. század |
20. századi történelem |
Jelenkori történelem |
Lásd még |
A harmadik magyar köztársaság Magyarország 1989. október 23. és 2011. december 31.[forrás?] közötti államformájának nem hivatalos megnevezése. 1989. október 23-án kiáltották ki.[1]
A név eredete
A királyság intézményét első ízben 1849-ben, a szabadságharc végnapjaiban törölték el, ez azonban jelentős belpolitikai következményekkel nem járt. Első ízben 1918-ban, az őszirózsás forradalom után lett az ország államformája köztársaság (akkori nevén: „népköztársaság”), bár a hivatalos trónfosztásra csak 1921. november 6-án került sor. Az első magyar köztársaság rövid fennállása után a tanácsköztársaság időszaka következett, majd 1946-ig formálisan visszaállították a monarchiát, de az államfő már csak kormányzói tisztet viselt.
A Második Magyar Köztársaság kikiáltását a nemzetgyűlés 1946 elején szavazta meg, 1949. augusztus 20-án azonban ez is átadta a helyét egy népköztársaságnak, amit szocialista mintára építettek fel. Így lett az 1989. október 23-án kikiáltott köztársaság a harmadik a magyar történelemben.
Létrejötte
Az 1989–90-es politikai rendszerváltások következtében megszűntek a szocialista blokk országaiban a szovjet típusú diktatórikus, egypártrendszerű állami berendezkedések, melyek jórészt a második világháború befejezését és a békekötéseket követően alakultak ki, a helyenként csalással, helyenként demokratikusan hatalomra kerülő kommunisták vezetésével. Ez csatlakozási lehetőséget adott a Kelet-Közép-Európa kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országainak a nyugati demokratikus állami, politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedés fejlődéséhez, vagy megalapozásához.
A magyarországi rendszerváltás egyik legfontosabb aktusaként 1989. október 23-án került sor a (harmadik) Magyar Köztársaság kikiáltására az 1989. október 18-án megalkotott és október 23-án hatályba léptetett 1989. évi XXXI. törvény alapján a Parlament épülete előtt. Az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás kiáltotta ki. [2]
Elnökei
- Szűrös Mátyás: 1989. október 18. – 1990. május 2.
- Göncz Árpád: 1990. május 2. – 2000. augusztus 4.
- Mádl Ferenc: 2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 4.
- Sólyom László: 2005. augusztus 5. – 2010. augusztus 5.
- Schmitt Pál: 2010. augusztus 6. –
Kormányai
- Németh-kormány a Magyar Népköztársaság utolsó (1988. november 24. – 1989. október 22.) és
- az új Magyar Köztársaság első kormánya (1989. október 23. – 1990. május 23.)
- Antall-kormány (1990. május 23. – 1993. december 12.) az új Magyar Köztársaság második kormánya, az első, amelyet a rendszerváltás után választottak
- Boross-kormány (1993. december 13. – 1994. július 14.)
- Horn-kormány (1994. július 15. – 1998. július 8.)
- Első Orbán-kormány (1998. július 8. – 2002. május 26.)
- Medgyessy-kormány (2002. május 27. – 2004. október 3.)
- Első Gyurcsány-kormány (2004. október 4. – 2006. június 9.)
- Második Gyurcsány-kormány (2006. június 9. – 2009. április 14.)
- Bajnai-kormány (2009. április 14. – 2010. május 29.)
- Második Orbán-kormány (2010. május 29-étől)
Lásd még
- Magyarország kormányfőinek listája
- 1990-es magyarországi országgyűlési választás
- 1994-es magyarországi országgyűlési választás
- 1998-as magyarországi országgyűlési választás
- 2002-es magyarországi országgyűlési választás
- 2006-os magyarországi országgyűlési választás
- 2010-es magyarországi országgyűlési választás.
Jegyzetek
- ↑ Romsics Ignác: A Harmadik Magyar Köztársaság, 1989–2009, Magyarország története 23. kötet, Kossuth Kiadó, 2010, ISBN 978-963-09-5701-4
- ↑ A köztársaság kikiáltása