Valens római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Flavius Valens római császár szócikkből átirányítva)
Flavius Valens
Valens egy római pénzérmén
Valens egy római pénzérmén

Római császár
Uralkodási ideje
364. március 26.378. augusztus 9.
(14 évig)
Elődje Iovianus
Utódja I. Theodosius
Életrajzi adatok
Uralkodóház Valentinianus-ház
Teljes neve

születési név: Flavius Iulius Valens
császárként:

Flavius Iulius Valens Augustus
Született 328
Cibelae, Sirmium közelében
Elhunyt 378. augusztus 9. (50 évesen)
Hadrianopolis (ma Edirne), Törökország
Házastársa Albia Dominica
Gyermekei Valentinianus Galates
Anastasia
Carosa
Édesapja Gratianus Funarius
Édesanyja nem ismert

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Flavius Valens témájú médiaállományokat.

Flavius Iulius Valens (latinul: IMPERATOR CAESAR FLAVIVS IVLIVS VALENS AVGVSTVS; 328Hadrianopolisz, 378. augusztus 9.) római császár volt 364 és 378 között.

Élete[szerkesztés]

A későbbi I. Valentinianus testvéreként született a pannoniai Cibalaeban (Vinkovce) 328-ban. Már trónralépte évében, 364-ben maga mellé vette társuralkodónak Valentinianus: Valens a keleti tartományokat kapta. 367-ben felvette a keresztséget, amelyet egyébként már régóta óhajtott. Ezután átkelt a Dunán azzal a szándékkal, hogy megtörje a gótokat hatalmát. Eleinte a mocsaras, ingoványos vidéken alig tudott az ellenséggel boldogulni, 369-ben azonban a gótokra komoly vereséget mért, és azok békéért könyörögtek.

Ekkor Valens a keleti határra fordította figyelmét, melynek érdekében 372378 között Szíriában (télen rendszerint Antiokheiában) tartózkodott. Időközben elvesztette egyetlen fiát Valentinianust, ami megkeserítette életét – hasonlóan a politikai és vallási küzdelmekhez. Súlyosbította a császár helyzetét, hogy apósa, Petronius, kapzsisága által távollétében a császárt is gyűlöletessé tette. 378-ban egy előre látható, de azért mégis váratlan esemény arra kényszerítette Valenst, hogy Konstantinápolyba siessen. A hunok összezúzták a gót birodalmat és a gótok megmaradt harcosai, közel 200.000 ember családostul Trákiába és Moesiába való betelepülésért esedeztek. Eleinte nyugodtak viselkedtek, de később a római tisztviselők kapzsisága lázadásra kényszerítette őket. Valens ellenük indult, és Gratianus társcsászár is gyors menet szintén közeledett, hogy a döntő csatában részt vehessen. Valens azonban be nem várta, hanem Drinápolynál (Hadrianopolisz) csatába bocsátkozott. A csatát elvesztették a rómaiak, és Valens a gótok még a csatatéren megölték vagy mások szerint fejére gyújtottak egy kunyhót, melyben a csata után súlyosan megsebesülve feküdt.

Valens volt az utolsó császár, akitől pannoniai érmek maradtak az utókorra.

Forrás[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Iovianus
Procopius
Római császár
364–378
Hadrianus császár szobra
Következő uralkodó:
I. Theodosius
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap