Férfi

A férfi a biológiai értelemben vett hímnemű felnőtt ember elnevezése, szemben a nőnemű felnőtt emberrel, a nővel.

Jogi értelemben férfi az, akit a külső nemi jellege alapján, születésekor fiúnak (férfinek) anyakönyveztek.

Az ivart meghatározó XY rendszer egy elég jól ismert ivart meghatározó rendszer, a férfi tipikusan az X kromoszómát az anyjától az Y kromoszómát pedig az apjától örököli.

A férfi magzat rendszerint több tesztoszteront és kevesebb ösztrogént termel mint egy női magzat. Ez a két magzat közötti különbség nagyban felelős a pszichológiai különbségekért ami megkülönbözteti a nőt és a férfit.

A pubertás alatt, a hormonok amik a tesztoszteron szint serkentéséért felelnek okozzák a másodlagos nemi tulajdonságok kifejlődését ami tovább növeli a két nem közötti különbséget.

A pubertáskorban kialakuló másodlagos nemi jegyek közül kifejezetten a férfiakra jellemző széles váll, keskeny csípő, a mélyebb beszédhang és az arcszőrzet (szakáll). A férfiak átlagos testmagassága 160–180 cm körül van. A férfiak általában nagyobb izomtömeggel rendelkeznek a nőknél. A születendő gyermek nemét egyetlen kromoszómapár határozza meg a 23-ból.

Biológia

Az embereknél a születendő ember neme a megtermékenyítéstől el van döntve ugyanis ha egy spermium sejt X kromoszómát tartalmaz akkor a születendő ember neme lány (XX), viszont ha Y kromoszómát tartalmaz akkor nagy valószínűséggel fiú (XY). Azokat akiknek ettől eltérő anatómiájuk vagy kromoszóma felépítésük van interszexuálisnak nevezzük.

Az elsődleges nemi tulajdonságok a születéstől kezdve megjelennek és lényegesek a szaporodáshoz. Ez férfiaknál a péniszt és a heréket foglalja magába.

A másodlagos nemi tulajdonságok a következők:

Arcszőrzet
Mellszőrzet
Szélesebb vállak
Megduzzadt ádámcsutka
Hang ami lényegesebben mélyebb mint egy gyerek vagy egy nő hangja.

Szaporodási szerv

Egy férfi szaporodási szerve magában foglalja a férfi külső és egy belső nemi szerveit. Külső nemi szerv a pénisz, a férfi húgycső és a herezacskó. Belső nemi szerv a here, a prosztata, a mellékherék, az ondóüreg, az ejakulációs csatorna és a Cowper mirigyek.

A férfi szaporodási szerv feladata az ondó termelés ami spermasejtet tartalmaz hogy tudjon egyesülni egy női petesejttel.

A tudományágat ami a férfi szaporodást vizsgálja andropológiának hívják

Férfiasság

A férfiasság vagy más néven maszkulinitás olyan tulajdonságok és szerepek összessége, amelyeket tipikusnak, helyénvalónak vagy elvárandónak tartanak a fiúkra és férfiakra nézve. 3–6 éves kor közötti időszak „az epigenetikai, fejlődéslélektani tudományos bizonyítékok szerint a saját nemmel való azonosulás szenzitív időszaka”. Az egészséges gyermeknevelés ebben az időszakban a biológiai nemmel való pszichikai azonosulást segíti. A férfiasság fogalma történetileg és kulturálisan változó: bár a XIX. század férfiideálja a dandy volt, modern elképzelések szerint nőiesnek mondanánk.^[1] A maszkulin normák Ronald F. Levant leírása szerint a "nőiesség elkerülése, visszafogott érzelmek, a szex leválasztása az intimitásról, a teljesítmény és státusz hajszolása, az egyén önmagára támaszkodása, erő, agresszió és homofóbia".^[2] Ezek a normák megerősítik a nemi szerepeket azáltal, hogy ezeket a tulajdonságokat csak egy nemhez kötik.^[3]

A férfiak és a nők is rendelkezhetnek férfias tulajdonságokkal, illetve viselkedhetnek férfiasan. Androgünnek hívjuk azokat, akik egyszerre rendelkeznek férfias és nőies jegyekkel. Feminista filozófusok szerint ez a nemi kettősség elmoshatja a nemi kategóriákat.^[4]^[5]

Híres férfiak a történelem során

Ámbár a történelem során általában a férfiak rendelkeztek több hatalommal, magasabb pozíciókkal a társadalmakban (még ha ezt kultúránként sokféle hatás ellensúlyozta is), ma a legtöbb kultúrában a férfi és a nő jogilag egyenrangú. Mindazonáltal a nemi szerepek miatt a történelem meghatározó személyiségeinek túlnyomó része férfi, ideértve elsősorban a különféle uralkodókat és vezetőket, mint például Julius Caesar, Napóleon Bonaparte, George Washington, Winston Churchill, vagy Vlagyimir Putyin.

Jegyzetek

↑ Reeser, Todd W.. Masculinities in theory: an introduction. Malden, Massachusetts: Wiley-Blackwell (2010). ISBN 978-1-4051-6859-5
↑ Masculinity reconstructed: changing the rules of manhood—at work, in relationships, and in family life. New York: Dutton (1995). ISBN 978-0452275416
↑ * Dornan, Jennifer (2004. augusztus 1.). „Blood from the moon: gender ideology and the rise of ancient Maya social complexity”. Gender & History 16 (2), 459–475. o. DOI:10.1111/j.0953-5233.2004.00348.x.
↑ Butler, Judith. Gender trouble: feminism and the subversion of identity. New York London: Routledge [1990] (2006). ISBN 9780415389556
↑ Laurie, Timothy (2014. október 16.). „The ethics of nobody I know: gender and the politics of description”. Qualitative Research Journal 14 (1), 64–78. o. DOI:10.1108/QRJ-03-2014-0011. Pdf.

Irodalom

Hadas Miklós: A modern férfi születése (Helikon, 2003) ISBN 9632088093
Férfikutatások PDF Szöveggyűjtemény (2011)
Andrew Perchuk, Simon Watney, Bell Hooks: The Masculine Masquerade: Masculinity and Representation (MIT Press, 1995) ISBN 978 0262161541
Pierre Bourdieu: Férfiuralom (Napvilág, 2000) ISBN 963 908281 3
Robert W. Connell: Masculinities (Polity Press, Cambridge, 1995) ISBN 978 0520246980

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Férfi témájú médiaállományokat.

[Reeser-1] Reeser, Todd W.. Masculinities in theory: an introduction. Malden, Massachusetts: Wiley-Blackwell (2010). ISBN 978-1-4051-6859-5

[2] Masculinity reconstructed: changing the rules of manhood—at work, in relationships, and in family life. New York: Dutton (1995). ISBN 978-0452275416

[3] * Dornan, Jennifer (2004. augusztus 1.). „Blood from the moon: gender ideology and the rise of ancient Maya social complexity”. Gender & History 16 (2), 459–475. o. DOI:10.1111/j.0953-5233.2004.00348.x.

[4] Butler, Judith. Gender trouble: feminism and the subversion of identity. New York London: Routledge [1990] (2006). ISBN 9780415389556

[5] Laurie, Timothy (2014. október 16.). „The ethics of nobody I know: gender and the politics of description”. Qualitative Research Journal 14 (1), 64–78. o. DOI:10.1108/QRJ-03-2014-0011. Pdf.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]