Szakáll

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem gondozott, természetes szakáll és bajusz

A szakáll a férfiak arcának alsó felén növő szőrzet. Az ajkak felett növő szőrzet a bajusz.
Bizonyos állatok alsó pofaszőrzetére is használják a szakáll elnevezést (például kecske, egyes kutyafajták stb.)

Különböző történetek, mesék és művészi ábrázolások alapján a szakállt általában a bölcsességhez, szexuális teljesítőképességhez vagy magas pozícióhoz kapcsolták.

Jellege[szerkesztés]

A szakáll a bajuszhoz hasonlóan először borostaként, apró végű szőrkezdeményekként jelenik meg, amit ha nem borotválnak pár héten belül elérheti a néhány centis hosszt, vagy vastagságot, ekkor, amikor a bőr már nem, csak a szőr látható már szakállról beszélhetünk. A szakáll is folyamatos növésben van, így időnként az is ápolásra, vágásra, igazításra szorul.

A szakáll kultúrtörténete[szerkesztés]

Istenalakot jelző hieroglifa
A40

Az ókori Egyiptom korai időszakában[1] a férfiak bodorították és vörösesbarnára festették szakállukat.[2] Később, a dinasztiák uralkodásának idején az egyiptomi férfi szépségideál csupaszarcú lett. Az uralkodók (köztük Hatsepszut fáraónő is) bodorított és illatosított álszakállt használtak, vagy ennek fémből készült megfelelőjét. A szakáll az egyiptomiak számára a magas pozíció jele volt, ez abból is látszik, hogy minden antropomorf ábrázolású férfi istent szakállal ábrázoltak.

Az ókori Kínában a vörös szakáll bátorságot és erőt jelent.

Számos hit szerint a hosszú szakáll a hitben való kitartást és hűséget jelképezte. A Bibliában például a fej szőrzetének ápolásával kapcsolatban ezt olvashatjuk: A ti hajatokat kerekdedre ne nyírjátok, a szakállad végét se csúfítsd el. (3Móz 19,27). Az ortodox zsidó vallásúak és a rasztafarik ma is tartják magukat az előző mondathoz, mindkét vallás hívei a saját tolmácsolásukban.

Az amerikai amisok házas férfiai a szakállat a világi kultúrától való elkülönülésük jeleként viselik. Itt a szakáll, mint a remetéknél is, a világi hívságoktól való elfordulást és az ezzel járó életmódot jelképezi.

A fenti, lényegében pozitív jelentések ellentéteként megemlíthetjük az angolszász országokban elterjedt szólást, miszerint: „Ha a szakáll jelentene mindent, a kecskék prédikálnának” (If beards were all, then goats would preach). Vagyis a bölcsesség nem a szakáll hosszától függ.

A szakáll sokáig különböző radikális mozgalmak és szervezetek tagjainak külső ismertetőjele volt, ennek köszönhetően sok esetben a megszokottól, hagyományostól való eltérni akarást fejezte ki különösen a 20. század közepétől. Ennek jó példája az úgynevezett hippimozgalom, a Pokol angyalai és az Al-Qaida, melyeknek képviselői általában szakállasak.

Szakállfajták[szerkesztés]

Különböző szakáll- és bajuszformák 1. Borosta 2. Bajusz 3. Kecskeszakáll 4. Körszakáll 5. Barkó (sokan tévesen pajesznak nevezik) 6. Ferencjózsef-szakáll 7. Van Dyke 8. Szakáll
  • Oldalszakáll
  • Kecskeszakáll
  • Körszakáll
  • Császárszakáll
  • Pofaszakáll (pakompart vagy barkó)

Érdekességek[szerkesztés]

Magyarországon a 16. században, az úri viseletben a házasemberek előjoga volt szakállt növeszteni.

A parasztságot a 18. század elején szakállbírsággal szorították a borotválkozásra.

A 19. században a világon széles körben divat volt a szakállviselés, mint például Magyarországon a Reformkorban.

Politikai hovatartozás jeleként hordtak Kossuth-szakállt, illetve Garibaldi hívei hegyes kecskeszakállt. „Szakállas vicc”-nek mondjuk az öreg, mindenki által ismert vicceket és „szakállas történet”-nek az ilyen történeteket.

Sokan azt hiszik, főleg fiatal korban, hogyha borotválják az arcukat, amikor még csak pelyhes, akkor jobban fog nőni, ám ez nem igaz, csak városi legenda.

Néhány ismert szakállas személy a történelemből[szerkesztés]

A magyar reformkor és szabadságharc nagyjai:

Szakállas mesebeli és mitológiai lények[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakáll témájú médiaállományokat.