Egy asszony illata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy asszony illata
(Scent of a Woman)
1992-es amerikai film

Al Pacino, mint Frank Slade alezredes
Al Pacino, mint Frank Slade alezredes
Rendező Martin Brest
Producer Ovidio G. Assonitis
Martin Brest
G.Mac Brown
Vezető producer Ronald L. Schwary
AlapműGiovanni Arpino
Műfaj
  • filmdráma
  • felnövéstörténet
  • regény alapján készült film
Forgatókönyvíró Bo Goldman
Főszerepben Al Pacino
Chris O’Donnell
James Rebhorn
Zene Thomas Newman
Operatőr Donald E. Thorin
Vágó Harvey Rosenstock
William Steinkamp
Michael Tronick
Díszlettervező Angelo P. Graham
Gyártás
Gyártó Universal Pictures
Ország USA
Nyelv angol
+ magyar (szinkron)
Forgatási helyszín
Játékidő 157 perc
Költségvetés 31 000 000 $
Forgalmazás
Forgalmazó amerikai Universal Pictures
Bemutatóamerikai 1992. december 23.
magyar 1993. március 26.
Díj(ak) 5 díj (többek közt Oscar), 8 jelölés
Korhatáramerikai R
magyar 14 év
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Egy asszony illata témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Egy asszony illata (eredeti cím: Scent of a Woman) 1992-es amerikai film, mely Giovanni Arpino regénye alapján készült, és Dino Risi A nő illata című 1974-es filmjének remake-je. A Martin Brest rendezte filmben egy pénzre szoruló főiskolás diák beleegyezik, hogy vigyázzon egy vak emberre egy hétvége erejéig de a munka egyáltalán nem olyan, mint amire számított. A főszerepben Al Pacino és Chris O'Donnell láthatóak, James Rebhorn, Philip Seymour Hoffman, Gabrielle Anwar, és Bradley Whitford pedig mellékszerepekben láthatóak.

A film kritikai és közönségsiker lett, Pacino Oscar-díjat kapott az alakításáért, de három másik jelölést is kapott[1]. Emellett három Golden Globe-díjat is elnyert[2].

Cselekmény[szerkesztés]

Alább a cselekmény részletei következnek!

Charlie Simms egy kiemelkedő New England-i felsőoktatási intézmény ösztöndíjas tanulója, aki karácsonyra haza szeretne utazni szegény családjához, ezért a Hálaadás hétvégéjén munkát kénytelen vállalni: egy vak katonatiszt ellátását. Ám amikor a magas fizetség reményében elvállalja a munkát, Simms még nem tudja, mire is vállalkozik. Frank Slade alezredes makacs, szókimondó alkoholista, ám valahol belül mégis jószívű ember. Megkéri Simmst, kísérje el New Yorkba, aki azzal a feltétellel mond igent, ha megérkezése után azonnal vissza is jöhet. Hazautazása mellett szól egy igen kellemetlen esemény az iskolában, mely akár a jövőjébe is kerülhet. Ugyanis ő és diáktársa, George Willis Jr. szemtanúi lettek annak, hogy három diák hogyan kivitelezett egy igen durva tréfát az igazgató, Mr. Trask ellen. Trask megtudja ezt, és megpróbálja belőlük kiszedni az elkövetők neveit, sikertelenül. Később aztán négyszemközt megvesztegeti Charlie-t: azt mondja neki, hogy segít bejuttatni a Harvard Egyetemre, együttműködése fejében. A Hálaadás utáni hétfőre tűzték ki a fegyelmi tárgyalást, akkorra várja a válaszait.

A Waldorf-Astoria hotelben szállnak meg, vacsora közben pedig Frank elmondja, mi a célja: egy négycsillagos szállodában lakni, élvezni a jó ételeket és a jó borokat, lefeküdni egy nővel, és aztán öngyilkosságot elkövetni. Hálaadás estéjén meglátogatják Frank bátyját White Plainsben, ahol nem várták őket. Itt kiderül Frank vakságának valódi oka: részegen gránátokkal zsonglőrködött fiatalabb tisztek előtt, és az egyik felrobbant. Frank szándékosan provokálni kezdi a családtagjait, minek végeztével nekimegy a saját unokaöccsének, Randynek is.

Mikor visszatérnek New Yorkba, Charlie elmondja Franknek az iskolai problémáit. Frank azt tanácsolja, hogy bár előzetesen azt beszélték meg George-dzsal, hogy egyikük sem mond semmit, mégis vallja be, mit látott, és menjen a Harvardra. Ugyanis véleménye szerint George már csak az apja miatt is meg fog törni, és ezzel ő nyeri majd el a vallomással járó előnyöket. Míg egy étteremben vannak, Frank észrevesz egy fiatal nőt, Donnát, aki épp a randevújára vár. A táncparkettre hívja és tangózik vele. Ezt követően felkeres egy luxusprostituáltat, beteljesítve ezzel a bakancslistáját.

Másnap délután ébred depressziósan, és nem érdekli semmilyen program, amit Charlie javasol neki, kivéve amikor arra utal, hogy vezethetnének egy vadonatúj Ferrarit. Elmennek a szalonba, ahol Frank sikeresen győzi meg az eladót, hogy adja kölcsön az egyiket tesztvezetésre. Charlie megengedi neki, hogy vezessen, és amikor egy rendőr lekapcsolja őket, sikeresen kibeszéli magát úgy, hogy a rendőrnek fel sem tűnik, hogy vak.

Miután visszaadják az autót, megint depressziós lesz. Leküldi Charlie-t szivarért, de a fiúnak gyanús lesz a dolog, és ezért visszamegy. Franket a díszegyenruhájában találja, és arra készül, hogy öngyilkos legyen a szolgálati pisztolyával. Charlie sikeresen győzi meg arról, hogy érdemes miért élni és hogy bátran kell szembenézni az élet dolgaival.

Hétfőn a fegyelmi tárgyaláson George az apjával jelenik meg, Charlie viszont egyedül. Az eseményt szemmel kíséri majd minden diák. Váratlanul beállít Frank és közli, hogy ő képviseli Charlie érdekeit. George-ot rábírja az apja, hogy mondja el, ki volt az a három diák, de csak nagyon ködösen, homályosan fogalmaz, és azt állítja, hogy nem volt rajta a kontaktlencséje, ezért nem látott jól, de kérdezzék inkább Charlie-t. Charlie továbbra sem hajlandó elárulni a neveket, ezért Trask a kicsapását javasolja. Frank hirtelen megszólal, és egy szenvedélyes beszédet tart. Felhívja a figyelmet Charlie erényeire és felfedi a megvesztegetési kísérletet is. A fegyelmi bizottság ezt hallva arra a döntésre jut, hogy a csíny elkövetőit felfüggesztett büntetésre ítéli, George nem kap semmilyen előnyt a vallomásáért, Charlie-val szemben pedig ejtik az ügyet és nem csapják ki.

Miközben Charlie visszakíséri a limuzinjához Franket, Christine Downes, a politikai tudományok professzora, aki az iskolán tanít, és a fegyelmi bizottság tagja, megdicséri Franket a beszédéért. Frank flörtölni kezd vele, felismeri a parfümje illatát, majd megbeszélik, hogy később találkoznak. Frank, hazaérvén, boldogan üdvözli az unokahúga gyermekeit.

Szereplők[szerkesztés]

Színész Szerep Magyar hang
Al Pacino Frank Slade alezredes Végvári Tamás
Chris O’Donnell Charlie Simms Zsótér Sándor
James Rebhorn Mr. Trask Blaskó Péter
Philip Seymour Hoffman George Willis, Jr. Görög László
Gabrielle Anwar Donna Györgyi Anna
Richard Venture W.R. Slade Tolnai Miklós
Bradley Whitford Randy Szacsvay László
Rochelle Oliver Gretchen Dallos Szilvia
Tom Riis Farrell Garry Reisenbüchler Sándor
Nicholas Sadler Harry Havemeyer Rajkai Zoltán
Todd Louiso Trent Potter Bede-Fazekas Szabolcs
Ron Eldard Gore őrmester Háda János

Díjak és jelölések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Oscar's night started at noon in Hollywood”, The Orlando Sentinel, 1993. március 30., 9. oldal (Hozzáférés ideje: 2024. február 4.) 
  2. Fox, David J.: Pacino Gives Oscar Derby a New Twist : Awards: Actor wins Golden Globe for role in 'Scent of a Woman,' which also wins as best dramatic picture, surprising Academy Awards competitors. (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 1993. január 25. (Hozzáférés: 2024. február 4.)

Források[szerkesztés]