Ugrás a tartalomhoz

Diego Simeone

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Diego Pablo Simeone szócikkből átirányítva)
Diego Simeone
Diego Simeone 2019-ben
Diego Simeone 2019-ben
Személyes adatok
Teljes névDiego Pablo Simeone
Születési dátum1970. április 28. (54 éves)
Születési helyBuenos Aires, Argentína
Állampolgárságargentin
Magasság177 cm
Testtömeg70 kg
BecenévEl Cholo
PosztEdző (korábban középpályás)
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1987–1990Argentína Vélez Sarsfield76(14)
1990–1992Olaszország Pisa55(6)
1992–1994Spanyolország Sevilla64(12)
1994–1997Spanyolország Atlético Madrid98(21)
1997–1999Olaszország Internazionale57(11)
1999–2003Olaszország Lazio90(15)
2003–2005Spanyolország Atlético Madrid36(2)
2005–2006Argentína Racing Club37(3)
1987–2006
Összesen513(84)
Válogatottság
1988–2002Argentína Argentína106(11)
Edzőség
IdőszakKlub
2006Argentína Racing Club
2006–2007Argentína Estudiantes
2008Argentína River Plate
2009–2010Argentína San Lorenzo
2011Olaszország Catania
2011–Spanyolország Atlético Madrid
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Diego Simeone témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Diego Simeone vagy Diego Pablo Simeone (Buenos Aires, 1970. április 28. –) argentin labdarúgó, középpályás, edző. A harmadik legtöbb válogatottsággal rendelkezik Argentínában. 2011-től a spanyol Atlético Madrid vezetőedzője.

Amikor Simeone 14 éves volt, az ifjúsági edzője, Victorio Spinetto a Cholo becenevet adta neki, mivel az energikus játéka emlékeztette őt egy korábbi argentin válogatott és Boca Juniors-játékosra, Carmelo Simeone-ra.[1]

Játékos karrierje

[szerkesztés]

Klubcsapatokban

[szerkesztés]

A játékos pályafutását 1987-ben kezdte Argentínában a Vélez Sarsfield csapatában ahol komolyabb sikereket nem ért el, viszont megbízható játékának köszönhetően bemutatkozhatott az argentin nemzeti válogatottban. Ezután 1990-ben Európába igazolt, méghozzá az akkor olasz első ligás Pisa csapatához, ahol két szezont húzott le, majd Spanyolország felé vette az irányt a Sevilla csapatához szerződött. Itt is két szezont töltött és játékával felhívta magára az Atlético Madrid vezetőinek figyelmét, akik akkoriban nagy csapat építésébe kezdtek, így Simeone nagy reményekkel érkezett a Vicente Calderón-ba. Nem okozott csalódást a szurkolóknak és óriási szerepet vállalt a klub legutóbbi sikerkorszakában, ennek köszönhetően a Manzanares partján máig Istenként tisztelik Simeonét. Az Atlético története során először duplázott miután megnyerte a La Ligát és a Copa del Rey-t is. A csapat azonban többre nem volt képes, így Simeone 1997 nyarán hat millió euróért az Internazionaléhoz igazolt Milánóba, ahol szintén alapembernek számított és jelentős részt vállalt a lombard klub 1998-as UEFA-kupa győzelmében. 1999-ben azonban tovább állt és az akkor szintén nagy álmokat szövögető KEK-győztes Lazio csapatához igazolt, ahol négy szezont húzott le és 2000-ben egyeduralkodók voltak Olaszországban, miután megnyerték a bajnokságot, kupát és a szuperkupát is. 2003-ban 33 évesen visszatért Spanyolországba korábbi sikerei színhelyére az Atlético Madridhoz. Másfél szezon után 2005 januárjában megegyezett a klub vezetőivel és hazatérhetett Argentínába a Racing Clubhoz levezetni, itt egy szezont vállalt még, végül 2006. február 17-én szögre akasztotta a stoplist és ő lett a csapat edzője.

A válogatottban

[szerkesztés]

Az argentin válogatottban Simeone 106-szor szerepelt, először 1988-ban. Részt vett a válogatottal három világbajnokságon (1994, 1998, 2002). Középpályásként Simeone 11-szer volt eredményes a nemzeti csapatban. A válogatottal nem tudott olyan sikeres lenni, mint klub szinten, az áhított vb győzelem nem jöhetett össze neki, azonban nyert két Copa América-t (1991 Chile, 1993 Ecuador) és az 1996-os atlantai olimpiáról egy ezüsttel tért haza a válogatottal.

Az 1998-as vb során David Beckhamet kiállították a Diego Simeonéval szemben elkövetett törlesztésért. Simeone később elismerte, hogy ez a rúgás okozta azt a sérülést, amivel a következő hollandok elleni meccsen végig küszködött. A 2002-es távol-keleti vb jelentette Simeone utolsó világbajnokságát ahol Argentína korán, már a csoportmérkőzések végezetével távozott a viadalról.

Néha félelmet keltő alak volt a pályán, (az argentin sajtó gyakran jellemezte úgy, mint aki „egy kést hord a fogai közt”) aki rengeteg alázattal bírt a játék iránt és később ő adta át Oscar Ruggeri argentin válogatottsági csúcsát a múltnak (azóta Roberto Ayala és Javier Zanetti is megelőzte).

Edzői karrierje

[szerkesztés]

Simeone játékos pályafutását az argentin Racing Club tagjaként fejezte be, az utolsó mérkőzését 2006. február 17-én játszotta és utána ő lett a csapat edzője. Egy viharos kezdet után a csapat egy lenyűgöző befejezést produkált a 2006-os Clausurá-ban. Ennek ellenére, miután tulajdonos váltás következett be a csapatnál és így 2006 májusában Simeone-t Reinaldo Merlo váltotta a Racing Club vezetőedzői posztján.

Május 18-án ő lett az Estudiantes de La Plata vezetőedzője és 23 év után bajnoki címnek örülhettek miután az utolsó fordulóban 2-1-re legyőzték a Boca Juniors-t. 2006. december 13-án. 2006 októberében az Ole sportnapilap szavazásán Simeone lett az év argentin edzője. A korábbi válogatott Roberto Perfumo szerint egy "született edző" Diego Simeone. 2011-ben rövid ideig volt a Catania edzője, majd december 23-án kinevezték az Atlético Madrid élére. A szerződése eredetileg 2013-ig szólt.[2]

2011-12

Első (fél)szezonjában megnyerte csapatával az Európa-ligát, 3-0-ra legyőzve a baszk Athletic Bilbao csapatát a bukaresti döntőben.[3]

2012-13

A szezon elején az Atleti magabiztosan nyerte meg az Európai Szuperkupát, három gólos különbséggel legyőzve a Chelsea-t. A bajnokságban a harmadik helyen végzett az együttes, a kupában viszont győzedelmeskedett - a Real Madridot sikerült felülmúlni 2-1-re.[4][5]

2013-14

Simeone talán legsikeresebb szezonja volt ez a matracosoknál. A csapat a bajnokság felénél már vezette a táblázatot, az utolsó, harmincnyolcadik fordulóban pedig egy döntetlen már elég volt ahhoz, hogy 1996 óta először elhódítsák a La Liga trófeáját. A Barcelona ellen vívott bajnoki döntő döntetlennel zárult, így a szezon végén az Atleti örülhetett, amely összesen 90 egységet gyűjtött a pontvadászatban.[6] Mindemellett a BL döntőbe is sikerült bejutni, többek között kiejtve az AC Milant és a Chelsea-t is. A döntőben a Real Madrid volt az ellenfél, és ugyan sokáig úgy nézett ki, hogy a matracosoknak meglesz a győzelem, a királyi gárda az utolsó percekben egyenlített, a hosszabbításban pedig már a maga javára fordította a találkozót.[7]

2014-15

Az Atletico a nyáron kénytelen volt megújulni, ugyanis a Chelsea három kulcsjátékosukat - Thibaut Courtois, Filipe Luís, Diego Costa - is megvette. Az új arcok - Mario Mandžukić, Jan Oblak, Antoine Griezmann - sikeresen beilleszkedtek, a szezont rögtön egy Spanyol Szuperkupa győzelemmel kezdte a csapat. A bajnokságban viszont nem sikerült a címvédés, a harmadik helyen végeztek a matracosok, a BL-ben pedig a Real Madrid jelentette a végállomást a negyeddöntőben.  

2015-16

Hiába szerzett 88 pontot Simeone csapata a bajnokságban, ez végül csak egy harmadik helyre volt elég, a BL-ben viszont ismét sikerült eljutni a döntőig, többek között a címvédő Barcelonát és a Guardiola vezette Bayernt is kiejtve. A döntőben aztán 1-1-es rendes játékidőt és hosszabbítást követően ezúttal is a Real Madrid diadalmaskodott, 5-4-re megnyerve a tizenegyespárbajt.[8]

2016-17

A bajnokságban újabb bronzérem következett, a BL-ben pedig az elődöntő volt a végállomás, ahol is a Real Madrid bizonyult jobbnak. Zsinórban ez volt a negyedik szezon, mikor a városi rivális vetett véget a matracosok és Simeone BL-ről szőtt álmainak.

2017-18

Az Atletico javított a bajnoki szereplésén és ezúttal a második helyen végzett, megelőzve a városi rivális Real Madridot. A BL-ben nem sikerült továbbjutni egy nagyon erős csoportból, azonban az Európa Ligában összejött a végső diadal, igaz, az sem volt könnyű - a Sportingot, az Arsenalt és a Marseille-t is felül kellett múlni a trófea megszerzéséért.[9]

2018-19

A szezont egy Európai Szuperkupa győzelemmel indította a csapat - ezúttal sikerült felül kerekedni a Real Madridon.[10] A bajnokságban ugyanez volt a helyzet, a matracosok a második helyen végeztek, újfent megelőzve a városi riválist. A BL-ben sikerült továbbjutni a csoportkörből és a nyolcaddöntőben hiába nyerte meg Simeone csapata a hazai mérkőzését 2-0-ra a Juventus ellen, a visszavágón az olasz együttes diadalmaskodott 3-0-ra.[11]

Család

[szerkesztés]

Fia, Giovanni Simeone szintén labdarúgó, és az olasz S.S.C. Napoli játékosa.[12]

Sikerei, díjai

[szerkesztés]

Játékosként

[szerkesztés]

Klub

[szerkesztés]

Válogatott

[szerkesztés]

Edzőként

[szerkesztés]

Játékos statisztikái

[szerkesztés]

Klub

[szerkesztés]

[13]

Klub Liga Kupa Szuperkupa Nemzetközi Összesen
Szezon Klub Bajnokság Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok
Argentína Liga Argentin Kupa Argentin Szuperkupa Dél-amerikai Összesen
1987–1988 Vélez Sársfield Primera División 28 4
1988–1989 16 2
1989–1990 32 8
Olasz Liga Olasz Kupa Olasz szuperkupa Európai Összesen
1990–1991 Pisa Serie A 31 4 1 0 — — 32 4
1991–1992 Serie B 24 2 1 0 — — 25 2
Spanyolország Liga Copa del Rey Supercopa de España Európai Összesen
1992–1993 Sevilla La Liga 33 4 0 0 — — 33 4
1993–1994 31 8 0 0 — — 31 8
1994–1895 Atlético Madrid La Liga 29 6 8 2 — — 37 8
1995–1996 37 12 8 0 — — 45 12
1996–1997 32 3 3 0 2 0 7 4 44 7
Olasz Liga Olasz Kupa Olasz szuperkupa Európai Összesen
1997–1998 Internazionale Serie A 30 6 2 0 — 9 1 41 7
1998–1999 27 5 7 0 — 9 2 43 7
1999–2000 Lazio Serie A 28 5 7 2 — 12 0 47 7
2000–2001 30 2 2 0 1 0 8 1 41 3
2001–2002 8 1 0 0 — 5 0 13 1
2002–2003 24 7 3 0 — 7 0 34 7
Spanyolország Liga Copa del Rey Supercopa de España Európai Összesen
2003–2004 Atlético Madrid La Liga 28 2 4 0 — — 32 2
2004–2005 8 0 1 0 — 6 1 15 1
Argentína Liga Argentin kupa Argentin szuperkupa Dél-amerika Összesen
2004–2005 Racing Primera División 17 2
2005–2006 20 1
Összesen Argentína 113 20
Olaszország 202 32
Spanyolország 198 35
Karrier összesen 513 84

A válogatottban

[szerkesztés]

[14]

Argentína
Év Pályára lépések Gólok
1988 2 1
1989 3 0
1990 1 0
1991 9 2
1992 3 1
1993 13 1
1994 10 0
1995 8 2
1996 6 2
1997 9 1
1998 12 0
1999 11 1
2000 11 0
2001 6 0
2002 2 0
összesen 106 11

Góljai a válogatottban

[szerkesztés]
Diego Simeone  Argentína
# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Verseny
1 1988. július 16. Canberra, Ausztrália  Szaúd-Arábia 2 – 0 Barátságos mérkőzés
2 1991. július 12. Concepción, Chile  Paraguay 4 – 1 1991-es Copa América
3 1991. július 21. Santiago, Chile  Kolumbia 2 – 1 1991-es Copa América
4 1992. október 20. Rijád, Szaúd-Arábia  Szaúd-Arábia 3 – 1 Barátságos mérkőzés
5 1993. június 23. Guayaquil, Ecuador  Kolumbia 1 – 1 1993-as Copa América
6 1995. június 22. Mendoza, Argentína  Szlovákia 6 – 0 Barátságos mérkőzés
7 1995. július 11. Paysandú, Uruguay  Chile 4 – 0 1995-ös Copa América
8 1996. június 20. Tucumán, Argentína  Lengyelország 2 – 0 Barátságos mérkőzés
9 1996. október 9. San Cristóbal, Venezuela  Skócia 5 – 1 1998-as világbajnokság-selejtező
10 1997. június 8. Buenos Aires,Argentína  Peru 2 – 0 1998-as világbajnokság-selejtező
11 1999. július 1. Luque,Argentína  Ecuador 3 – 1 1999-es Copa América

Edzői statisztika

[szerkesztés]

2022. április 30-án lett frissítve.

Csapat Nemzet –tól –ig Mérleg
M GY D V Győzelem %
Racing Club ARG 2006. február 18. 2006. május 4. 14 5 3 6 35.71
Estudiantes de La Plata ARG 2006. május 18. 2007. december 3. 60 34 15 11 56.67
River Plate ARG 2007. december 15. 2008. november 7. 44 20 12 12 45.45
San Lorenzo ARG 2009. április 15. 2010. április 3. 48 21 9 18 43.75
Catania ITA 2011. január 19. 2011. június 1. 18 7 3 8 38.89
Racing Club ARG 2011. június 21. 2011. december 23. 20 8 10 2 40
Atlético Madrid ESP 2011. december 23. jelenlegi 574 338 134 102 58.89
összesen 781 434 187 160 55.57

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ akivel egyébként nem áll rokoni kapcsolatban
  2. ↑ Diego Simeone lett az Atlético Madrid vezetőedzője. origo.hu, 2011. december 23. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  3. ↑ http://www.uefa.com/uefaeuropaleague/season=2012/matches/round=2000277/match=2007480/index.html
  4. ↑ http://www.uefa.com/uefasupercup/history/season=2012/
  5. ↑ Atletico Madrid win the Copa del Rey! | Football Espana. www.football-espana.net. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. ↑ Nou, Sid Lowe at Camp. „Atlético Madrid celebrate La Liga title after draw at Barcelona | La Liga match report”, The Observer, 2014. május 17. (Hozzáférés: 2019. december 3.) (brit angol nyelvű) 
  7. ↑ Welle (www.dw.com), Deutsche: Real Madrid break Atletico hearts in Champions League extra time | DW | 24.05.2014 (brit angol nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  8. ↑ „Real Madrid 1-1 Atletico Madrid (5-3 pens)”, 2016. május 28. (Hozzáférés: 2019. december 3.) (brit angol nyelvű) 
  9. ↑ Bull, J. J.. „Antoine Griezmann stars as Atletico Madrid win Europa League”, The Telegraph, 2018. május 16. (Hozzáférés: 2019. december 3.) (brit angol nyelvű) 
  10. ↑ sport, Guardian. „Diego Costa double helps Atlético beat Real Madrid 4-2 in Uefa Super Cup”, The Guardian, 2018. augusztus 15. (Hozzáférés: 2019. december 3.) (brit angol nyelvű) 
  11. ↑ Agencies. „Cristiano Ronaldo hat-trick against Atlético fires Juventus into last eight”, The Guardian, 2019. március 12. (Hozzáférés: 2019. december 3.) (brit angol nyelvű) 
  12. ↑ The 50 best young footballers in Italy. The Guardian, 2017. január 24. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  13. ↑ Diego Simeone adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon (angolul)
  14. ↑ Diego Pablo Simeone. Rsssf.com, 2002. június 15.

Források

[szerkesztés]

További információk, önéletírása

[szerkesztés]
  • Diego Pablo Simeone: Meccsről meccsre. Ha hiszel benne, menni fog; ford. Juhász Rita; Jaffa, Bp., 2016
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Diego_Simeone&oldid=26203862”