Cerusszit

Cerusszit
Általános adatok
Kémiai név	ólom-karbonát
Képlet	PbCO3
Kristályrendszer	rombos
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Karbonát- és rokon ásványok
Alosztály	Pótanion nélküli vízmentes karbonátok
Csoport	Aragonitcsoport
Azonosítás
Megjelenés	apró, nyúlt kristályok vagy rostos, vaskos, földes
Szín	fehér, barna, sárga
Porszín	fehér, szürke
Fény	gyémántfényű
Átlátszóság	átlátszó, áttetsző
Keménység	3,0-3,5
Hasadás	rossz
Törés	egyenetlen
Oldhatóság	salétromsavban pezsegve oldódik
Sűrűség	6,4-6,6 g/cm³
Különleges tulajdonság	Gyakoriak az ikerkristályok
A Wikimédia Commons tartalmaz Cerusszit témájú médiaállományokat.

A cerusszit egy karbonátásvány, az ólom-karbonát rombos kristályrendszerű ásványa. Magas ólomtartalma miatt fontos ólomérc. UV fényben egyes példányai fluoreszkálnak. Szennyező anyagai ezüst, króm és cink lehet, ezek elszíneződést eredményeznek (kékes árnyalat). Megtalálható lemezes, prizmás kristályként is.

Az ásvány neve a latin cerussa szóból van, ami a római nők fehér színű, ólomtartalmú arcfestéke volt.

Hidratált változata a hidrocerusszit (Pb₃(CO₃)₂(OH)₂).

Kémiai összetétele

• Ólom (Pb) = 77,5 tömeg%
• Szén (C) = 4,5 tömeg%
• Oxigén (O) = 18,0 tömeg%

Keletkezése

Legfontosabb keletkezése szulfidos ólomércek (pl. galenit) és cinkércek (pl. szfalerit) oxidációja útján. Másodlagosan smithsonit is lehet a keletkezés alapja.

Kísérő ásványok: galenit, anglesit, piromorfit, malachit, limonit, kalcit, kvarc.

Hasonló ásványok: scheelit, barit, cölesztin, anglesit.

Előfordulása

Románia területén az erdélyi Rézbányán (Baita). Németországban Siegerland, Baden-Württemberg tartományban, a Fekete-erdő vidékén Freiburgban. Csehország területén Příbram vidékén. Ausztriában Karintia területén. Anglia területén Durham vidékén. Görögországban Trákia és Kykladia vidékén. Olaszországban Szardínia szigetén, valamint Vicenza és Veneto vidékén. Oroszország szibériai területein és az Altaj hegységben. Jelentős előfordulások vannak Namíbia és Zaire területén és Ausztráliában. Az Amerikai Egyesült Államokban Illinois, Utah, Colorado és Kentucky szövetségi államok területén.

Magyarországi előfordulása

A Velencei-hegységben Pákozd közelében a Szűzvári-malom kvarcos és fluoritos teléreit cerusszit erek hálózzák be. Nadap községtől délre a Kőrakás-hegy tömzseiben a szulfidos ércek mállása során elterjedt a cerusszit. Szabadbattyán területén a Szár-hegy hidrotermás metaszomatikus ólom-ércesedésben a galenit erősen cerusszitosodott, itt jelentős bányászatát is végezték. Rudabánya területén a galenit több helyen is cerusszittá oxidálódott, ahol centiméteres kristályait is találták, az Andrásy-I. bányában limoniton fennőtt kristályok vannak, melyek gyakran ikresedve fordulnak elő. Gyöngyösoroszi Károly telérben a cerusszit apró kristályai fordulnak elő. Legyesbénye mellett nyitott bányában a limnokvarcitban található hintett formában cerusszit. Nagyvisnyó és Szilvásvárad között a szulfidos ércelőfordulás kiterjedt oxidációs öveiben ólom és cink ércesedéseiben található több helyen. Balatonfüred közelében lévő szulfidos ércesedésben találtak cerusszitot.

Képek

• 
  Egykristály Franciaországból
• 
  Tömeges cerusszit
• 
  Másodlagos ólomércként
• 
  Fennőtt kristályok limoniton (Németország)
• 
  Fennőtt kristályok malachiton (Namíbia)

Források

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1985.
• Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals. Milano. 1978.
• Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.