Cerusszit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cerusszit
Cerusite Les Frages.jpg
Általános adatok
Kémiai név ólom-karbonát
Képlet PbCO3
Kristályrendszerrombos
Ásványrendszertani besorolás
OsztályKarbonát- és rokon ásványok
AlosztályPótanion nélküli vízmentes karbonátok
Csoport Aragonitcsoport
Azonosítás
Megjelenés apró, nyúlt kristályok vagy rostos, vaskos, földes
Szín fehér, barna, sárga
Porszín fehér, szürke
Fény gyémántfényű
Átlátszóság átlátszó, áttetsző
Keménység 3,0-3,5
Hasadás rossz
Törés egyenetlen
Oldhatóság salétromsavban pezsegve oldódik
Sűrűség6,4-6,6 g/cm³
Különleges tulajdonság Gyakoriak az ikerkristályok
A Wikimédia Commons tartalmaz Cerusszit témájú médiaállományokat.
Tömeges cerusszit

A cerusszit egy karbonátásvány, az ólom-karbonát rombos kristályrendszerű ásványa. Magas ólomtartalma miatt fontos ólomérc. UV fényben egyes példányai fluoreszkálnak. Szennyező anyagai ezüst, króm és cink lehet, ezek elszíneződést eredményeznek (kékes árnyalat). Megtalálható lemezes, prizmás kristályként is.

Az ásvány neve a latin cerussa szóból van, ami a római nők fehér színű, ólomtartalmú arcfestéke volt.[1]

Hidratált változata a hidrocerusszit (Pb3(CO3)2(OH)2).

Kémiai összetétele[szerkesztés]

Keletkezése[szerkesztés]

Legfontosabb keletkezése szulfidos ólomércek (pl:galenit) és cinkércek (pl: szfalerit) oxidációja útján. Másodlagosan smithsonit is lehet a keletkezés alapja.

Kísérő ásványok: galenit, anglesit, piromorfit, malachit, limonit, kalcit, kvarc.
Hasonló ásványok: scheelit, barit, cölesztin, anglesit.

Előfordulása[szerkesztés]

Románia területén az erdélyi Rézbányán (Baita). Németországban Siegerland, Baden-Württemberg tartományban, a fekete-erdő vidékén Freiburgban. Csehország területén Pribram vidékén. Ausztriában Karintia területén. Anglia területén Durham vidékén. Görögországban Trákia és Kykladia vidékén. Olaszországban Szardínia-szigetén valamint Vicenza és Veneto vidékén. Oroszország szibériai területein és az Altaj-hegységben. Jelentős előfordulások vannak Namíbia és Zaire területén és Ausztráliában. Az Amerikai Egyesült Államokban Illinois, Utah, Colorado és Kentucky szövetségi államok területén.

Magyarországi előfordulása[szerkesztés]

A Velencei-hegységben Pákozd közelében a Szűzvári-malom kvarcos és fluoritos teléreit cerusszit erek hálózzák be. Nadap községtől délre a Kőrakás-hegy tömzseiben a szulfidos ércek mállása során elterjedt a cerusszit. Szabadbattyán területén a Szár-hegy hidrotermás metaszomatikus ólom-ércesedésben a galenit erősen cerusszitosodott, itt jelentős bányászatát is végezték. Rudabánya területén a galenit több helyen is cerusszittá oxidálódott, ahol centiméteres kristályait is találták, az Andrásy-I. bányában limoníton fennőtt kristályok vannak, melyek gyakran ikresedve fordulnak elő. Gyöngyösoroszi Károly telérben a cerusszit apró kristályai fordulnak elő. Legyesbénye mellett nyitott bányában a limnokvarcitban található hintett formában cerusszit. Nagyvisnyó és Szilvásvárad között a szulfidos ércelőfordulás kiterjedt oxidációs öveiben ólom és cink ércesedéseiben található több helyen. Balatonfüred közelében lévő szulfidos ércesedésben találtak cerusszitot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 32. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források[szerkesztés]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1985.
  • Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals. Milano. 1978.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.