Bérces

	Bérces
; Bérces címere	; Bérces zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Polgármester	Miroslav Kopčan
Irányítószám	914 43 (pošta Omšenie)
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	TN
	Népesség
Teljes népesség	791 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	36 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	427 m
Terület	22,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 54′ 47″, k. h. 18° 17′ 50″48.913100°N 18.297300°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 47″, k. h. 18° 17′ 50″48.913100°N 18.297300°E
	Bérces weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bérces témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bérces (1899-ig Alsó-Porubka, szlovákul Dolná Poruba) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 22 km-re keletre fekszik.

Története

1355-ben „Poruba” néven említik először. 1397-ben „Kis Poroba”, 1467-ben „Also Paruba”, 1487-ben „Kys Porwbka” néven szerepel az írott forrásokban. Kasza várának uradalmához tartozott, később több nemesi család birtoka. 1598-ban malma és 33 háza volt. 1720-ban 30 adózó háztartással rendelkezett. 1784-ben 90 házában 876 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PORUBA. Alsó Poruba, Felső Poruba, Kő Poruba. Három tót faluk Trentsén Vármegyében. Alsónak, és Felsőnek földes Urai Gróf Illésházy, és több Uraságok, fekszenek Missénnek szomszédságában, mellynek filiáji; Kő Porubának pedig földes Ura Szerdahelyi, és több Uraságok, ez fekszik Konszkához közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik olly minéműségűek, mint Nagy-Podrágyé, második osztálybéliek.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Poruba, tót falu, Trencsén vmegyében, Nyitra vmegye szélén: 888 kath., 9 zsidó lak. Sovány, hegyes határ; nagy erdő; virágzó tehén- és juhtartás. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”^[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.

1944 szeptemberében és októberében súlyos harcok folytak a környéken, a közeli erdőkben 24 partizán esett el.

Népessége

1880-ban 685 lakosából 669 szlovák, 7 német anyanyelvű és 9 csecsemő volt. Ebből 672 római katolikus, 10 zsidó és 3 evangélikus vallású.

1910-ben 868-an lakták, ebből 856 szlovák, 3-3 magyar és német és 6 más anyanyelvű.

2001-ben 865 lakosából 853 szlovák volt.

2011-ben 808 lakosából 793 szlovák, 8 cseh és 7 ismeretlen nemzetiségű.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 8.)
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 8.)

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]