Balatonudvari
| Balatonudvari | |
 | |
| Szív alakú sírkövek a temetőben | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Vármegye | Veszprém |
| Járás | Balatonfüredi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szabó László (független)[1] |
| Irányítószám | 8242 |
| Körzethívószám | 87 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 350 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 16,01 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 18,8 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 54′ 03″, k. h. 17° 47′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 03″, k. h. 17° 47′ 57″ | |
 Balatonudvari
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |
| Balatonudvari weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonudvari témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Balatonudvari község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Fekvése
Balatonudvari a Balaton északi partján, Balatonfüredtől 10 km-re nyugatra, a Tihanyi-félsziget szomszédságában fekszik.
Megközelíthetősége
Autóval a 71-es főúton, vonattal a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon.
Története
Nevét valószínűleg a királyi udvarnokokról kapta. A falu neve az 1055-ben készült tihanyi alapítólevélben nem szerepelt, ám egy 1092-ben írt (feltehetőleg hamisított[3]) oklevél tartalmazott Udvarira vonatkozó megjegyzéseket. Az első okleveles említésekor mint Vduory szerepel. Az itteni birtok a Tihanyi apátságé, majd a leveldi karthauziaké, végül a veszprémi püspökségé egészen a 20. századig.
A községhatár nyugati része és a Balaton szögében üdülőtelep létesült, Szent Antal telep néven, amely 1945 után a Kiliántelep, 1990-ben a Fövenyes nevet kapta.
Közélete
Polgármesterei
- Jelenleg
- Szabó László (független)
- Korábban
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 310 | 310 | 301 | 367 | 327 | 350 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 83,6%-a magyarnak, 2,1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,7%, református 12,7%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 6,8% (28,1% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei
_2.jpg)
- Balatonudvari temetője az itt található több tucatnyi, szív alakú, fehér mészkőből faragott sírkőről nevezetes, melyek eszmei értéke miatt az egész temető védettnek minősül. A több mint hatvan ilyen sírkő, mint népi műemlék különlegességnek számít, mert hazánkban hozzájuk hasonlót csak egy-két helyen látni (például néhányat Balatonfüred temetőjében). A sírköveken 1808–1840 közötti évszámok olvashatók, bár az idő több helyen olvashatatlanná tette a feliratokat. Némelyiken jól látszik, hogy a kőfaragásban és helyesírásban is járatlan helyi kőfaragók munkája lehet. A leggyakoribb családnevek a Kozma és a Kerkápoly (Eötvös Károly).[5] Sokan próbálták már megfejteni, miért faragtak ilyen szív alakú sírköveket ebbe a temetőbe; a pontos válasz nem ismert, de a róluk szóló legenda a helytörténeti galériában megtalálható.
| „ | De sírköve mégis van vagy harminc. Az se olyan, mint másutt. Se nem márvány, se nem gránit. Hol venné itt azt a költséges követ a szegény ember? De a sírkőnek még alakja is más, mint ahogy szokás. Ily alakú sírkövet én sehol se láttam. Nem is hiszem, hogy volna valahol. Volt Balatonudvariban valaha egy szegény ember. Valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírkövet szív alakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugovó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás. | ” |
| – Eötvös Károly: Balatoni utazás - A két temető | ||
- Szent Márton-templom – római katolikus templom (a középkori templom felhasználásával épült a 19. század első felében)
Képgaléria
-
Balatonudvari katolikus temploma -
Római katolikus templom -
A balatonudvari református templom homlokzata
Testvértelepülések
Források
- Eötvös K. (2004): Utazás a Balaton körül. A balatoni utazás vége. Neumann Kht. Budapest
Jegyzetek
- ↑ Balatonudvari települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Marton Jenő: Balatonudvari története
- ↑ Balatonudvari Helységnévtár
- ↑ Eötvös Károly: Balatoni utazás - A két temető
További információk
- Balatonudvari
- Honnan ered a szív alakú sírkövek szokása?
- Balatonudvari a Via Sancti Martini honlapján
- A balatonudvari temető sírkövei
