Apache OpenOffice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apache OpenOffice
Aoo4-main-tm-logo-rgb.svg
AOO Writer 4.0.0 Windows in Wine.png
Apache OpenOffice Writer 4.0.0

Fejlesztő Sun Microsystems (2002–2010); Oracle (2010–2011); Apache Software Foundation (2011–)
Legfrissebb stabil kiadás 4.0.1 (2013. október 1.) +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás 4.1 béta (2014. március 10.) [1] +/-
Programozási nyelv C++
Java
Operációs rendszer platformfüggetlen
Állapot aktív
Kategória irodai programcsomag
Licenc LGPL
Az Apache OpenOffice weboldala

Az Apache OpenOffice egy nyílt forráskódú, platformfüggetlen irodai szoftvercsomag.[2] Az OpenOffice.org-nak jelentős piaci részesedése van vállalati körben, ahol a piacvezető Microsoft Office-t követi.[3]

A Microsoft Office alternatívája köszönhetően a hasonló felületnek és képességeknek, a fájlformátumok nagyfokú kompatibilitásának és nem utolsó sorban az ingyenességének. Az OpenOffice.org alapértelmezettként az ISO/IEC által szabványosított OpenDocument fájlformátumot használja,[4] de megnyitható vele számos más irodai szoftvercsomag által használt formátum, köztük a Microsoft Office fájlformátumok. Emellett támogatja az olyan népszerű kimeneti formátumokat, mint a PDF és az Adobe Flash.[5]

Forráskódja szabadon elérhető az Apache License 2.0 licenc alatt.[6] Köszönhetően nyílt forráskódjának, számos operációs rendszerre elérhető, köztük a Microsoft Windows, Linux, Mac OS X és Solaris rendszerekre.[7] Fejlesztői változatok készülnek FreeBSD, OS/2 rendszerekre is.

A csomag neve közhasználatban „OpenOffice”, ez a kifejezés azonban védjegy védelme alatt áll (egy holland cég, valamint az Orange UK használja),[8] ezért a hivatalos név korábban az „OpenOffice.org”, rövidítve OOo vagy OO.o.[9] Mióta az Apache Alapítvány adja ki, a 3.4 változat óta, a hivatalos neve "Apache OpenOffice".

Története[10][11][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1999 augusztusában a Sun Microsystems megvásárolta a hamburgi székhelyű StarDivision-t, mely a StarOffice nevezetű kereskedelmi irodai programcsomagot fejlesztette. Még ugyanebben a hónapban - 1999 augusztusában - a Sun a StarOffice 5.2 verziót mindenki számára ingyen, szabadon letölthetővé tette.

Az OpenOffice.org fő kiadásai
Verzió Megjelenés dátuma Dokumentum formátum
1.0 2002. május 1. OpenOffice.org XML
1.1 2003. szeptember 2.
2.0 2005. október 20. OpenDocument Format
2.1 2006. december 12.
2.2 2007. március 28.
2.3 2007. szeptember 17.
2.4 2008. március 27.
3.0 2008. október 13. OpenDocument Format 1.2
3.1 2009. május 7.
3.2 2010. február 11.
3.3 2011. január 25.
3.4 2012. május 8.[12] Az első Apache kiadás.
3.4.1 2012. augusztus 23.
4.0.0. 2013. július 23. Apache OpenOffice 4
4.0.1. 2013. október 1. Apache OpenOffice 4.0.1

2000 júliusában a Sun Microsystems bejelentette, hogy a StarOffice forráskódját az LGPL és a SISSL licenc alatt letölthetővé teszi, azzal a céllal, hogy egy nyílt forráskódú fejlesztői közösséget hozzon létre a szoftverhez. Az új projekt neve OpenOffice.org lett, és weboldala 2000. október 13-án indult el. Az első jelentősebb fejlesztések között találjuk az Unicode-támogatás beépítését és az ehhez kapcsolódó egyéb fejlesztéseket, amelynek köszönhetően nemcsak az eredeti nyolc nyugati nyelven, hanem a legtöbb latin betűs, ázsiai és egyéb nyelven használhatóvá vált az OpenOffice.org.

A 2.0 verzió fejlesztése 2003 elején kezdődött a következő célkitűzésekkel: fejlettebb kompatibilitás (együttműködés) a Microsoft Office-szal; jobb teljesítmény, ami magában foglalja a sebességet és az alacsonyabb memóriafelhasználást; jobb integrációt, különösen a GNOME és KDE asztali környezetekkel; könnyebben használható és átláthatóbb adatbázis front-end a beszámolók, űrlapok és kérdőívek készítésére; egy új, beépített SQL adatbázis; fejlettebb használhatóság. A béta verzió 2005. március 4-én jelent meg.

2005. szeptember 2-án a Sun bejelentette, hogy az SISSL licencét megszünteti.[13] Ennek hatására az OpenOffice.org Közösségi Tanács bejelentette, hogy a kettős licenc megszűnik, és a szoftvercsomag csupán az LGPL licenc alatt jelenik meg.[14]

2005. október 20-án megjelent az OpenOffice 2.0,[15] nyolc hétre rá pedig az első frissítés, a 2.0.1. Ez kisebb hibákat javított, valamint néhány új funkciót is biztosított.

A 2.0.3 megjelenésekor az OpenOffice.org fejlesztői úgy döntöttek, hogy az addig 18 havonta kiadott frissítéseket, funkció bővítéseket, hibajavításokat ezentúl három havonta jelentetik meg.[16] Jelenleg – 2008-ban – az új verziók, amelyek új funkciókkal is bővítik a programot, félévente jelennek meg, a hibajavításokat tartalmazó kisebb kiadások pedig az új verziók között jelennek meg, háromhavonta.

A 3.0 verzió 2008 októberében jelent meg, új szolgáltatásokkal bővülve, többek között az Office Open XML dokumentumok importálása, az új ODF 1.2 formátum támogatása, fejlettebb VBA makró támogatás és natív port Mac OS X alá.[17]

A 4.0 verzió 2013 júliusában jelent meg. Újdonság: IBM Symphony-ból érkezett oldalpanel, és a képtár új elemei, sok hibajavítás és a kompatibilitás növelő módosítások. Több száz hibát javítottak ki a 4.0.0 verzióban. Kiadási jegyzék itt olvasható. Apache OpenOffice 4.0.1 főleg hibajavítás, valamint további nyelvek támogatása jelent meg (baszk, khmer, lengyel, litván, szerb cirill, svéd, tradicionális kínai, török és vietnami). Most már harminc két nyelv támogatott.

A 4.1.0 változat fejlesztése folytatódik, már megtörtént a IAccesible2 akadálymentesítés integrációja, ez is Lotus Symphony-ból származik, lehetővé téve a támogató technológiák használatát az felhasználói programokban, mint például a képernyő olvasók támogatása, amely a gyengén látóknak ad segítséget a program kezelésében.


StarOffice[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az OpenOffice.org fejlesztésével a kereskedelmi StarOffice kiadása sem szűnt meg. A Sun Microsystems StarOffice terméke zárt forráskódú, de az OpenOffice.org forráskódjára épül. A StarOffice-hoz a következő extra (az OpenOffice.org-ban nem található) szolgáltatások járnak:

Egyes licenckonstrukciókban elérhetők a Microsoft Office-ról való migrálást elősegítő eszközök is, például egy makrókonvertáló, amely Visual Basic-ben írt makrókat képes StarBasic formátumra alakítani. A különbségek és a nyílt forráskód ellenére a Sun az OpenOffice.org-hoz is kínál vállalati szaktanácsadást.[18]

Komponensek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az OpenOffice.org különféle alkalmazások szorosan együttműködő gyűjteménye, amelyek együtt minden funkcionalitást nyújtanak, ami egy modern irodai szoftvercsomagtól elvárható. A komponensek java részét úgy tervezték, hogy tükrözze a Microsoft Office valamely részét. Az OO.o 4-es verziója a következőket tartalmazza:

Modulok Rövid leírás
OOoWriter.svg Writer Kinézetében, használatában, eszközeiben és funkcionalitásában a Microsoft Wordhöz hasonlatos szövegszerkesztő. Közvetlenül lehet vele PDF dokumentumokat készíteni, és tartalmaz egy WYSIWYG szerkesztőt honlapok létrehozásához. Fontos különbség, hogy a Writerben alapállapotban ki van kapcsolva az automatikus mentés.
OOoCalc.svg Calc Táblázatkezelő program, aminek szolgáltatásai nagyjából megegyeznek a Microsoft Excel szolgáltatásaival. A Calc azonban rendelkezik néhány olyan funkcióval, ami a Microsoft Excelben nem található meg, például a felhasználó adatainak elrendezése alapján automatikusan sorozatokat tud készíteni grafikonok megjelenítéséhez. Továbbá a Calc képes a táblázatokból PDF dokumentumot készíteni. Azonban nagy hátránya, hogy a függvények csak angolul találhatóak meg benne.
OOoImpress.svg Impress A Microsoft Powerpointhoz hasonló prezentációkészítő program. A prezentációkat tudja Adobe Flash formátumba exportálni, ezzel lehetővé téve, hogy bármilyen számítógépen, ahol telepítve van Flash Player, le lehessen vetíteni azokat. Szintén lehet vele PDF dokumentumot készíteni. Az Impress nagy hátránya, hogy kevés előre elkészített prezentációtervet tartalmaz, ugyanakkor kész sablonok letölthetők az internetről.[19]
OOoBase.svg Base A Microsoft Access-hez hasonló adatbázis-kezelő rendszer. A Base lehetővé teszi adatbázisok létrehozását és módosítását, továbbá űrlapok és riportok készítését, hogy egyszerű felhasználói felületet nyújtson a végfelhasználóknak. Mint az Access, a Base is együttműködik különféle adatbázis-kezelőkkel, többek között az Access adatbázisokkal (JET), ODBC adatforrásokkal és a MySQL/PostgreSQL relációs adatbázis-kezelőkkel. A Base az OpenOffice.org 2.0-s változatában jelent meg.
OOoDraw.svg Draw Egyszerű vektorgrafikus képszerkesztő program, hasonló a Microsoft Visiohoz. Tudásában hasonló a korábbi CorelDRAW verziókhoz. Különféle „kapcsolatokat” kezel az alakzatok között, amik többféle vonalstílussal jelenhetnek meg, így támogatja például folyamatábrák rajzolását. Hasonló funkciói vannak, mint a kiadványszerkesztő programoknak, mint például a Scribus vagy a Microsoft Publisher.
OOoMath.svg Math Matematikai képletek készítésére és szerkesztésére szolgáló eszköz, hasonló a Microsoft Office-ban található Equation Editorhoz. A képletek beilleszthetők más OO.o dokumentumokba, például azokba, amik a Writerrel készültek. Többféle betűtípust támogat, és exportál PDF formátumba.
  • Gyorsindító
Egy kis segédprogram Windowsra és Linuxra, amely a számítógép bekapcsolásakor indul el, és betölti az OpenOffice.org alapvető részeit, lehetővé téve, hogy a csomag alkalmazásai gyorsabban indulhassanak el. Az OpenOffice.org-hoz hasonló komplex szoftverek gyorsabb indítására ez az egyik lehetséges megoldás. Az OO.o elindításának idejére sokan panaszkodtak az 1.0 verziónál. Ezen a területen jelentős fejlődés mutatkozott a 2.2 verzióban. Természetesen ilyenkor a rendszerindítás ideje nő meg, és a rendelkezésre álló szabad memória kevesebb lesz.
  • Makrórögzítő
Az OpenOffice.org rendelkezik makrórögzítő funkcióval is, amely a Writerben és a Calcban használható, és a felhasználó tevékenységének rögzítésére és visszajátszására való eszköz. Ennek eredménye egy a saját Basic nyelvében készült programkód, ami tovább szerkeszthető. A StarBasic nem kompatibilis a Microsoft Office-ban alkalmazott Microsoft Visual Basic for Applications (VBA) nyelvvel, de a Novell féle 2.0 változatba és már az OO.o 3.0-ba is beépítették a Microsoft VBA makrók futtatásának képességét is.[20][21]

A komponensek egyenkénti letöltésére nincs mód a Windows rendszereken, de telepíteni lehet őket külön-külön. A legtöbb Linux disztribúció külön csomagokba bontja a részeket, amiket egyesével le lehet tölteni és telepíteni. Az egyes komponensek kihagyásának azonban nincs sok értelme, mivel az alkalmazás monolitikus jellege miatt a megtakarított lemezhely elenyésző.

Az OpenOffice.org nemcsak egy sokoldalú irodai programcsomag, hanem egy alkalmazásfejlesztő platform is. Az egyre bővülő, ám stabil API-n keresztül az OpenOffice.org szinte minden funkciója elérhető külső programból. A nyelvi kötések Java és C++ esetén a legkidolgozottabbak, de feljövőben van a Python is.

Az OpenOffice.org maga is bővíthető külső modulokkal, amelyek képesek beépülni a program menüjébe, eszköztárai közé. Ezeknek a moduloknak a megírásához a fent említett nyelveken kívül az OpenOffice.org saját BASIC nyelve, a StarBasic, más néven OpenOffice.org Basic is használható.

Szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A projekt egyik célja, hogy a Microsoft Office-t ingyenes, ám megjelenésében és kezelésében nagyon hasonló szoftvercsomaggal váltsa ki.

Az OO.o több különböző nyelven érhető el, köztük magyarul is.

Fájlformátumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

OpenOffice.org 2.0 szövegszerkesztés közben

Az OO.o az ISO/IEC által szabványosított OpenDocument fájlformátumot használja alapértelmezetten. A Microsoft Office és más irodai csomagok (például WordPerfect libwpd-n keresztül, StarOffice, Lotus 1-2-3, MS Works libwps-en keresztül, Rich Text Format) szinte minden fájlformátumát olvassa és bizonyos esetekben írja, amely tulajdonsága a felhasználók többségének alapvetően fontos.[22] Az OpenOffice.org képes megnyitni a Microsoft Office korábbi változataival készült dokumentumokat, és olyan sérült állományokat is, amelyekkel az újabb Microsoft Office változatok nem birkóznak meg.[23] Nem olvassa viszont a régebbi Word for Macintosh dokumentumokat.[24]

A Microsoft Office-szal való együttműködés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Microsoft támogatta annak a konvertáló programnak a fejlesztését, amely az Office Open XML formátumot OpenDocument formátummá alakítja. Forráskódja BSD licenc alatt jelent meg az odf-converter.sourceforge.net oldalon. Ez lehetővé teszi, hogy az OO.o olvassa és írja az Office Open XML dokumentumokat, mindezt a OO.o-n belül. Ez a funkció 2008 októberében még csak a Novell verzióban, illetve azokban a kiadásokban található meg, melyek tartalmazzák ezt a funkciót.

A Sun Microsystems készített egy ODF kiegészítőt a Microsoft Office-hoz, így a Word, Excel vagy Powerpoint felhasználók az ODF dokumentumokat egyaránt tudják olvasni és írni. 2008. októberi állás szerint ez a kiegészítő a Microsoft Office 2003, a Microsoft Office XP és a Microsoft Office 2000-rel működik. A Microsoft Office 2007-hez csupán az SP1 csomaggal működtethető.[25]

Számtalan cég (beleértve a Microsoftot és a Novellt) dolgozik olyan kiegészítőn, amely lehetővé teszi, hogy a Microsoft Office olvassa és írja az ODF fájlokat. Ez a funkció 2008 októberében még csak a Microsoft Word 2007/XP/2003-ban működött.[26]

Kiegészítők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2.0.4 verziótól kezdve a programcsomagba beépülő kiterjesztések tölthetők le. A kiterjesztésekkel könnyen adhatunk hozzá új funkciókat a már telepített OO.o-hoz. 2010 augusztusában az OpenOffice.org Extension Repository (OO.o kiegészítők tárolója) több mint 570 kiterjesztést tartott számon. Fejlesztők könnyen írhatnak új kiterjesztéseket, ha az OpenOffice.org API Plugin for NetBeans-t használják.

Több platform támogatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

OpenOffice.org Writer, Calc és Impress Ubuntu 8.10 operációs rendszeren

Az OO.o elérhető Microsoft Windows, Linux, Solaris, BSD, OpenVMS, OS/2 és IRIX platformokra,[27] de elsődlegesen Windows, Linux és Solaris operációs rendszerekre fejlesztik. A 3.0 verziótól kezdve támogatja a Mac OS X natív megjelenését, az Aqua grafikus felületet. (Az előző OO.o verziók használatához telepíteni kellett az X Window System-et.[28])

Operációs rendszerekkel való kompatibilitás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Microsoft Windows 95: 1.1.5 verzióig
  • Windows 98-ME: 2.4.2 verzióig
  • Windows 2000-Vista: 3.0 verzió
  • Windows 7-8: 4.0 és a feletti
  • Mac OS 10.2: 1.1.2 verzióig
  • Mac OS 10.3: 2.1 verzióig
  • Mac OS 10.4-10.5 (PowerPC): 2.4.0 verzióig (3.0 verzió tesztelés alatt áll)
  • Mac OS 10.4-10.5 (Intel): 4.0 verzió (http://www.openoffice.org/download/other.html)
  • OS/2 és az eComStation: 2.4.0 verzióig (3.0 verzió tesztelés alatt áll)
  • Linux
  • Solaris
  • Google Android] 2013 október óta

Fejlesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Apache OpenOffice fejlesztését az Apache Alapítvány végzi, az OpenOffice kódját az ORACLE adományozta az Apache Alapítványnak. Az Apache OpenOffice honosítását jelenleg önkéntesek végzik.

Korábban Az ORACLE általi felvásárlás előtt a Sun Microsystems (mint főtámogató) és a független OpenOffice.org közösség végzte, de emellett számos nagy cég is támogatta azt, köztük a Novell, Google, IBM, RedFlag CH2000, Red Hat valamint a független OpenOffice.org közösség. A közösség a közvetlen programozásban való részvétel mellett az OpenOffice.org honosításért felelős nyelvi projekteket is működteti. Az OpenOffice.org közösség honlapja egyben csoportmunka-eszköz, ami hatékonyan támogatja a fejlesztést a hibabejelentésektől kezdve a programozásig, egészen az OpenOffice.org jövőjének megtervezéséig.

A fejlesztésben közvetlenül érdekelt a Sun Microsystems a -ma már az OpenOffice.org forráskódján alapuló- StarOffice által, illetve a Novell a SUSE Linux Enterprise Desktop-ban megtalálható OpenOffice.org 2.0 Novell Edition révén. Azonban ahogy a több ezer tagot számláló 65 nyelvi projekt, vagy az OpenOffice.org dokumentumformátumából kinövő, ISO által szabványosított, eszközfüggetlen OpenDocument formátum mutatja, az OpenOffice.org ugyanennyire fontos a nyelvi közösségek és az iparági felhasználók számára.[29]

A hivatalos magyar változat honosítását az FSF.hu Alapítvány koordinálta 2011 végéig, a LibreOffice megjelenéséig.[30]

Forráskód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az OpenOffice.org forráskódja C++ programnyelven íródott, és letölthető az OpenOffice hivatalos weboldaláról (a Letöltések → Forrás menüpont alatt).

Termékvonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a forráskód az Jelenleg az ALv2 (korábban LGPL) licencnek megfelelően szabadon felhasználható, számos származtatott verzió is létezik.

Korábban ezek közül a legismertebbek a Sun StarOffice és a NeoOffice volt. Az OpenOffice.org oldalán található egy lista a kiegészítő termékekről.

OpenOffice.org Novell Edition[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Novell által kiadott OpenOffice.org 2 változatok néhány funkcióval gazdagabbak, mint a hivatalos kiadások. Ez a kiadás főleg a Microsoft Office felhasználóival való könnyebb dokumentumcserét célozta meg. Egyik legfontosabb funkciója éppen ezért a VBA támogatása a táblázatkezelőben. A Linux disztribúciók többségén található OO.o ebből a kódbázisból építkezett.[29] A LibreOffice megjelenésével ez a kiadás megszűnt.

NeoOffice[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A NeoOffice az OpenOffice.org irodai programcsomag Mac OS X operációs rendszer alatt, X11 felület nélkül futó változata.[31]

Használja a natív menürendszert, eléri a beépített betű- és nyomtató alrendszereket. Bár 99%-ban az OpenOffice.org kódján alapul, de mivel kisebb csoport felel a fejlesztéséért, a frissítései az OpenOffice.org kiadásához képest késve jelennek meg. Az eltérő licenc (GPL) választása miatt a NeoOffice projekt eredményei nem használhatók fel az OpenOffice.org-ban.[32][33] A LibreOffice megjelenésével ez a kiadás megszűnt.

OxygenOffice Professional[34][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A LibreOffice megjelenésével ez a kiadás megszűnt. Az OxygenOffice Professional a következő kiegészítőket tartalmazza az OpenOffice.org-hoz képest:

  • több mint 3400 elemből álló képtár;
  • több mint 80 magyar nyelvű sablon, változatos témákban, és ennél bővebb külföldi nyelvű sablontár angol és német nyelven, valamint sablonok a további támogatott nyelveken;
  • közel 100 Impress bemutatóháttér;
  • jelentősen továbbfejlesztett Visual Basic for Application (VBA) makrófuttatási lehetőség a Calc-ban (tesztelési célzattal);
  • Office Open XML (Microsoft Office 2007) fájltípusok részleges importja;
  • Works fájltípusok importja;
  • WordPerfect fájltípusok importja;
  • WordPerfect Graphics fájltípusok importja;
  • T602 fájltípusok importja;
  • magyar nyelvű kézikönyv, amely a elérhető a Súgó menüből is;
  • további szótárak számos külföldi nyelvhez;
  • külön Professional csomagok a Linux telepítőben;
  • a Wikipedia gyors elérését szolgáló eszköztár;
  • kibővített színpaletta, vonaltípusok és kitöltőminták;
  • kibővített súgó menü, alapértelmezetten bekapcsolt részletes tippek.

FSF.hu OpenOffice.org[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szabad, magyarított OpenOffice.org-ot az FSF.hu Alapítvány gondozza. Azért van szükség saját, FSF.hu márkanév alatt megjelenő kiadásra, mert különféle okok miatt egyelőre nem minden forrást sikerült visszajuttatniuk az OpenOffice.org főágába. Az OpenOffice.org hivatalos forrásából épített magyar változatok egyes területeken gyengébb képességűek, mint az FSF.hu build. A legfontosabb különbség sokáig a helyesírás-ellenőrző motor volt, azonban az OpenOffice.org 2.0.2-től kezdve ez már része a hivatalos forrásnak is.[29] A LibreOffice megjelenésével ez a kiadás megszűnt.

OpenOffice.org Portable[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

OpenOffice.org Portable egy John T. Haller által újra-csomagolt OpenOffice.org. A program a PortableApps hordozható csomagjában is helyet kapott.[35] A program képes USB flash meghajtóról, CD-ROM-ról, vagy bármilyen más hordozható eszközről elindulni Microsoft Windows, Mac OS X vagy Wine-t használó Linux platformon. A programot nem kell telepíteni, nem hagy semmilyen információt a gépen, nem zavar be semmilyen gépre telepített OpenOffice.org irodai programcsomagot. (A programot egyébként merevlemezre is lehet telepíteni.) [36]

MagyarOffice[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Multiráció Kft. által fejlesztett MagyarOffice az OpenOffice.org forráskódján alapul, és szintén a hozzáadott funkcióktól különbözik. A MagyarOffice a Morphologictól licencelt (zárt kódú) magyar nyelvű helyesírás-ellenőrzőt, elválasztóprogramot és szinonimaszótárat tartalmazza. A csomag ezen felül tartalmaz magyar témájú kép- (clipart) és sablongyűjteményt, optimalizáló és térképes diagram modulokat, felhasználói kézikönyvet és terméktámogatást is. A MagyarOffice honosítása saját erőből, az FSF.hu Alapítvány honosításától függetlenül készült.[29]

A The Document Foundation és a LibreOffice[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. szeptember 28-án az OpenOffice.org független fejlesztőinek egy része létrehozta a The Document Foundation szervezetet,[37] avval a céllal, hogy az OpenOffice fejlesztését egy nyílt nagy cégek közvetlen befolyásától mentes formában folytassa. Mivel az OpenOffice.org védjegy az Oracle tulajdona, a csapat ideiglenesen a LibreOffice nevet választotta a programcsomag nevének. A szervezet megalakulásakor meghívta az Oracle-t is tagjai közé, és kérte a márkanév átengedését is, amit az Oracle elutasított, így a projekt neve a továbbiakban a LibreOffice marad.[38][39] A LibreOffice megszületésével az FSF.hu OpenOffice.org kiadás okafogyottá vált, és meg is szűnt létezni[40] mivel pont azokat a hiányosságokat és hátrányokat kívánta kijavítani, mint amiért létrejött a LibreOffice projekt.

Visszhang[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005 szeptemberében a Federal Computer Week az „öt legjobb nyílt forráskódú program” egyikének nevezte.[41] 2005-ben a The Guardian Newspaper az OpenOffice.org-on keresztül mutatta be a nyílt forráskódú szoftverek hátrányait, a cikk mégis azzal zárul, hogy könyv szerkesztésére jobb, mint a Microsoft Word.[42] Számos magazin elemezte az OO.o-t: az eWeek többször is írt róla,[43][44][45][46] a 2.0-t tesztelte a Linux Magazin[47] és számos más újság is foglalkozott a szoftverrel.[48][49][50] A PC Pro cikkében a 2.0 verzióra 6 pontból 6 pontot adott, és a következő megállapítást tette:

Az olcsó árkategóriában általunk választott irodai alkalmazáscsomagnak sok hiányossága volt, most már azonban versenyre kelhet a Microsofttal nemcsak ár, hanem szolgáltatások terén is.

Összehasonlítva a piacvezető szoftverrel, az OpenOffice semmilyen szolgáltatásban nem szenved hiányt. Mindenképpen érdemes kipróbálni az OpenOffice-t mielőtt újabb pénzösszeget adományoznánk a Microsoftnak.[51]

2005 elején a ComputerWorld cikkében megállapította, hogy az önkormányzatoknak tizedannyiba kerülne az OpenOffice.org 2.0-rá váltani, mint frissíteni a Microsoft Office 12-re.[52] A ComputerWorld idézi Con Zymaris-t, a Cybersource vezetőjét,[53] aki többek között utal Eric Kriss-re, a Massachusetts állam közigazgatásért és pénzügyekért felelős miniszterére, aki 2005. szeptember 16-án a Massachusetts Információ-technológiai Osztály Vezetőségi tanácsülésén beszámolójában kifejtette, mennyivel költségkímélőbb megoldás lenne a váltás.[54]

Piaci részesedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon nehéz megbecsülni az OpenOffice.org piaci részesedését, hiszen szabadon letölthető bármilyen letöltőoldalról (beleértve a tükröket), peer-to-peer hálózatról, hozzá lehet jutni CD-n, valamint sok Linux disztribúció tartalmazza. Ennek ellenére az OO.o igyekszik felmérni piaci részesedését a honlapjukon található piaci részesedést elemző oldalon.[55]

Habár 2007-es adatok alapján továbbra is a Microsoft Office a domináns, a Freeform Dynamics szerint 2007-ben az OO.o részesedése az asztali felhasználók körében közel 20%, a vállalati szegmensben pedig 7%.[56] Egy 2009 októberében kiadott felmérés szerint (mely az otthoni felhasználók arányát nem mérte) vállalati környezetben 13%-os részesedése van.[57]

A jelentős OpenOffice.org felhasználók között van a Fővárosi Törvényszék, a Szombathelyi Törvényszék,[58] a szingapúri védelmi minisztérium,[59] a városi tanács Bristolban, Nagy-Britanniában. Franciaországban mind az önkormányzatok, mind az állam figyelmét felkeltette az OO.o, mivel racionalizálni szeretnék a szoftver-beszerzéseiket, és stabil, szabványos fájlformátumra van szükségük archiválás céljára. Ezek miatt az OpenOffice.org a Francia Katonai Rendőrség hivatalos irodai szoftvercsomagja, és összesen több mint 250 ezer kormányzati gépre telepítették.[60][61] Indiában számos kormányzati szervezet, köztük a Bombay Műszaki Egyetem, az indiai Legfelsőbb Bíróság, az allahabadi Legfelsőbb Bíróság (amely Linuxot használ)[62] teljes mértékben az OpenOffice.org-ot használják az adminisztrációhoz. 2005-ben a Banco do Brasil (Brazília egyik legnagyobb bankja) elkezdte az átállást az OO.o-ra.[63] A horvát kormány is támogatja a nyílt forráskódú szoftverek használatát.[64] 2005. szeptember 22-én Massachusetts, közelebbről Információ-technológiai Osztálya (ITD) úgy döntött, hogy a kormányhivatalok 2007-től az OpenDocument 1.0 formátumot kell hogy használják a dokumentumok tárolására.[65][66] Számos más intézmény, önkormányzat, cég már átállt, vagy kezdte meg az átállást az OO.o használatára. További információ a OpenOffice.org oldalán található.

2005. október 4-én a Sun és a Google stratégiai partnerséget jelentett be. A megállapodás értelmében a Sun beépíti a Google keresődobozt az OO.o-ba, a két cég közös kutatási, fejlesztési és marketing tevékenységeket folytat, és a Google segít az OpenOffice.org terjesztésében. Jelenleg a Google a StarOffice-t a Google Pack részeként szállítja.

A StarOffice-on kívül vannak további, a OpenOffice.org-on alapuló kereskedelmi termékek. Általában a helyi piac számára készülnek, olyan kereskedelmi extra szolgáltatásokkal kiegészülve, mint a beszédfelismerés, automatikus adatbázis-kapcsolat, vagy jobb CJK (kínai, japán, koreai) nyelvi támogatás.[67]

2007 júliusában az Everex, amely Amerikában a kilencedik legnagyobb PC forgalmazó, olyan rendszereket kezdett el forgalmazni Észak-Amerikában a Wal-Mart és Sam's Club üzletekben, amelyeken előretelepített OpenOffice.org 2.2 volt.

Az Apache OpenOffice letöltése a SourceForge oldalán követhető, ahol 2011. november 30-tól követhető a letöltések száma. 2013.december 01-én az összes letöltés több mint 85 millió, letöltések 86%-a Windows platformra történt, a magyar letöltések száma több mint 390.000 88%-a Windows változat. Ezen letöltés számok nem tartalmazzák az egyéb oldalakról történt letöltéseket.

Java viták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régebben az OO.o-t kritizálták, mivel egyre inkább a Java Futtatási Környezetre (JRE) támaszkodott, ami viszont nem szabad szoftver. Tekintve, hogy a Sun Microsystems volt a Java készítője és az OO.o fő támogatója, a szoftverfejlesztők hátsó szándékot sejtettek.

A Free Software Foundation (FSF) alapítója, Richard M. Stallman, egy esszéjében a Java csapdaként (The Java Trap) jellemezte azt az ellentmondást, amikor egy szabad szoftver a tulajdonosi szoftvertől függ, és óva intett tőle.[68]

Az első verzióban néhány kiegészítő szolgáltatás miatt volt szükség a Java Futtatási Környezetre (JRE) a felhasználó gépén, a második verzióban megnövekedett az alkalmazások Java igénye, amihez természetes kellett a JRE. A Java licencproblémájára válaszul, az évek során számos erőfeszítést tettek a Java szabad verzióinak kialakítására, ide tartoznak például a Kaffe, a Classpath és a GNU Complier for Java (GCJ) projektek. Különösen a Classpath és GCJ egyesülése növelte a nyílt forráskódú Java érettségét az elmúlt években, ami már olyan programokat is tudott futtatni, mint az Eclipse vagy az OO.o Java alapú kódja, bár ezek a verziók sosem érték el a Sun Java szintjét. A Red Hat erre reagálva még nagyobb ütemben folytatta a szabad Java fejlesztését. A Red Hat által szponzorált Fedora Core 4 (2005. június 13-án jelent meg) tartalmazott egy olyan OO.o 2 béta változatot, amely GCJ (GNU Complier for Java) és GNU Classpath környezetben futott.[69]

2006. november 13-án a Sun bejelentette, hogy GNU Public License (GPLv2) keretében nyílt forráskódúvá teszik a Java technológiát,[70] és ezzel az OO.o függése a nem szabad szoftverektől megszűnt.

Végül 2006. november és 2007 májusa között a Sun nyílt forráskódúvá tette legtöbb Java technológiáját a GNU licenc alatt, így a Java nagy része szabad szoftver lett.[69][71]

További kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az OpenOffice.org-ot gyakran kritizálták a lassú betöltődése és nagy CPU és RAM igénye miatt. A kritikusok szerint a funkcionalitásában hasonló Microsoft Office-nak kevesebb CPU és RAM is elég, habár a legutóbbi OO.o verziók (2.2, 2.4 és a 3.0) már drámai módon javultak ebben a tekintetben.[72] Egy 2007-ben készített összehasonlító tanulmány szerint - melyben az OpenOffice.org 2.2 és Microsoft Office 2007 verziót vették alapul - az OO.o-nál körülbelül kétszer annyi feldolgozási időt és memóriát igényelt egy fájl megnyitása és betöltése; egy nagyobb méretű táblázat megnyitása 4,7-szer annyi feldolgozási időt, valamint 3,9-szer annyi memóriát igényelt.[73][74] A kritikusok rámutattak arra, hogy a kis sebesség és a túlzott memóriafogyasztás oka a túlméretezett kódban valamint az OO.o Java Futtatási Környezettől való függőségben keresendő.


Rendszerkövetelmények:

  • Microsoft Windows XP, Vista, Windows 7 vagy Windows 8
  • Pentium III vagy újabb processzor
  • 256 MB RAM (512 MB RAM javasolt)
  • 1,5 GB szabad hely a merevlemezen (ténylegesen foglalt: 334 Mbyte)
  • 1024×768 felbontás (nagyobb felbontás javasolt), legalább 256 szín
  • Java 1.7 támogatással és hardveres gyorsítással rendelkezik a OpenOffice 4.X verzió. Telepítés indításakor Microsoft Visual C++ 2008 9.0 telepszik fel a Windows operációs rendszerre. Ezáltal a teljesítménye jelentősen javul.

Az egyik legnagyobb akadály a dokumentumfájlok kompatibilitását illetően a nyílt specifikációk hiánya volt. Az OO.o arra kényszerült, hogy jogvédett bináris formátumokat visszafejtsen. Azonban 2008 februárjában a Microsoft nyilvánossá tette a bináris Office fájlformátum specifikációját, és ezzel ez az akadály elhárult.[75]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. OpenOffice kiadási bejelntés
  2. About. OpenOffice.org
  3. Market Share Analysis. OpenOffice.org Wiki
  4. The OpenOffice.org XML Project. OpenOffce.org
  5. Magyar OpenOffice.org; 115. oldal: 3. bekezdés, valamint a lista
  6. License Page. OpenOffice.org
  7. Az OpenOffice.org 3 rendszerkövetelményei
  8. Orange launches 'Open Office'. ZDNet Article by David Meyer. (Hozzáférés: 2008. december 1.)
  9. Why should we say "OpenOffice.org" instead of simply "OpenOffice". OpenOffice.org Frequently Asked Questions. (Hozzáférés: 2006. június 5.)
  10. Az OpenOffice.org története és változatai”, hu.openoffice.org 
  11. About OpenOffice.org”, OpenOffice.org 
  12. Apache Foundation (8 May 2012). "The Apache OpenOffice Project Announces Apache OpenOffice™ 3.4". Press release. Elérés: 9 May 2012.
  13. Sun announces the SISSL retirement. (Hozzáférés: 2005. szeptember 3.)
  14. OpenOffice.org community council announcement of license change. (Hozzáférés: 2005. szeptember 3.)
  15. OpenOffice.org 2.0 Is Here (OpenOffice.org 2.0 Announcement), by OpenOffice.org, October 20, 2005
  16. OpenOffice aims to boost lagging performance, URL accessed on April 20, 2006.
  17. Okosabb lett az ingyenes OpenOffice. Origo - Techbázis. (Hozzáférés: 2008. október 14.)
  18. What are the differences between StarOffice and OpenOffice.org. OpenOffice.org Wiki
  19. Prezentáció-sablonok az OpenOffice.org honlapon (angol)
  20. A Novell bejelenti a VBA makrók támogatását (angol)
  21. Open Office Novell Edition | Microsoft Office Alternative
  22. ISO/IEC SC34 Secretariat: Summary of Voting on DIS ISO/IEC 26300 - Open Document Format for Office Applications (OpenDocument) v1.0. ISO/IEC JTC 1/SC 34 Document Repository, 2006. június 13. (Hozzáférés: 2006. augusztus 24.)
  23. Gennick, Jonathan: OpenOffice.org Saves my Day, Again, 2003. május 2
  24. Can't open Word for Mac 5 file. OpenOffice.org IssueZilla. (Hozzáférés: 2006. április 20.)
  25. Sun ODF Plugin 1.0 for Microsoft Office. Sun Microsystems. (Hozzáférés: 2007. szeptember 4.)
  26. OpenXML/ODF Translator Add-ins for Office. (Hozzáférés: 2007. szeptember 4.)
  27. porting: The OpenOffice.org Porting Project: home. (Hozzáférés: 2007. március 31.)
  28. OpenOffice.org Mac OS X Delivery Schedule. (Hozzáférés: 2007. október 7.)
  29. ^ a b c d Az OpenOffice.org története
  30. Az OpenOffice.org honosításának története és szereplői
  31. Magyar NeoOffice/J
  32. A NeoOffice irodai programcsomag
  33. NeoOffice Home (angol)
  34. 3.1.1.25
  35. PortableApps.com Suite
  36. A magyar OpenOffice.org Portable letöltése
  37. OpenOffice.hu
  38. Az Oracle reakciója a LibreOfficera
  39. Az Oracle hivatalos kiállása az OpenOffice mellett,
  40. OpenOffice.hu
  41. Joch, Alan: 5 stars of open-source products: If you're not using these tools, you may be missing out. Federal Computer Week, 2005. szeptember 26
  42. Brown, Andrew: If this suite’s a success, why is it so buggy?. The Guardian, 2005. december 8
  43. Vaughan-Nichols, Steven. „Why OpenOffice.org 2.0 Is Your Best Choice”, Linux & Open Source, eWeek, 2005. október 20. (Hozzáférés ideje: 2008. november 16.) 
  44. Brooks, Jason. „OpenOffice.org 2.0 Has Edge over Its StarOffice 8 Cousin”, Linux & Open Source, eWeek, 2005. október 21. (Hozzáférés ideje: 2008. november 8.) 
  45. OpenOffice Sports All-Around Improvements - Windows from eWeek
  46. OpenOffice.org 2.3 Impresses - Linux and Open Source from eWeek
  47. http://w3.linux-magazine.com/issue/63/OpenOffice.org_2.0_Review.pdf
  48. OpenOffice.org review from PC Magazine - At A Glance - Reviews by PC Magazine
  49. London, Simon. „Open source moves into Microsoft's Office block”, Financial Times (Registration required)', 2005. április 21. (Hozzáférés ideje: 2008. november 16.) 
  50. Openoffice.org 2 - V3.co.uk - formerly vnunet.com
  51. OpenOffice 2 | Software | Reviews | PC Pro
  52. Migrating to OpenOffice.org 90 per cent cheaper than to Microsoft Office 12”, Daily Update, Computerworld Malaysia / Singapore, 2005. október 4.  Computerworld Volume 11, Issue 23.
  53. Beer, Stan. „New Office to start Microsoft rot?”, iTWire, 2005. október 5. (Hozzáférés ideje: 2008. november 16.) 
  54. Bray, Tim: New England Town Meeting. tbray.org, 2005. szeptember 20. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
  55. OpenOffice.org Market Share Analysis
  56. Market Share Analysis/Surveys
  57. Market Share Analysis - Surveys. OpenOffice.org
  58. Magyar referenciák
  59. Open approach offers Mindef more choice, Aaron Tan, Computer Times (The Straits Times), October 6, 2004
  60. A francia kormány beszámolója az ODF-et dicsőíti
  61. Microsoft Office-ról OpenOffice-ra vált a francia adóhivatal
  62. FAQ: Why are Linux, Firefox, Thunderbird and OpenOffice.org softwares selected for use by the High Court?
  63. Banco do Brasil, a successful case on the OpenOffice.org migration
  64. A horvát kormány nyílt forráskódú szoftverekről szóló irányelvet fogadott el
  65. It's Final - MA Goes With Open Document
  66. Massachusetts következményei
  67. OpenOffice.org alapú munkák(angol)
  68. A Java nyílt forráskódú közössége óvatos lelkesedéssel fogadta a Java nyílt forráskódúvá tételét
  69. ^ a b LIPSZ - A Java nyílt forráskódú közössége óvatos lelkesedéssel fogadta a Java nyílt forráskódúvá tételét
  70. A Sun nyílt forráskódúvá teszi a Java technológiát
  71. A Sun nyílt forráskódúvá teszi a Java technológiát
  72. OpenOffice.org Performance Improvements
  73. Ou, George: MS Office 2007 versus OpenOffice 2.2, 2007. április 27. (Hozzáférés: 2008. január 14.)
  74. Ou, George: Performance analysis of OpenOffice and MS Office, 2005. október 25
  75. Microsoft Office Binary (doc, xls, ppt) File Formats. Microsoft, 2008. február 15. (Hozzáférés: 2008. augusztus 20.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Apache OpenOffice témájú médiaállományokat.