LibreOffice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
LibreOffice
LibreOffice logo.svg
A LibreOffice indítóközpontja
A LibreOffice indítóközpontja

Fejlesztő The Document Foundation
Legfrissebb stabil kiadás 4.2.2. (2014. március 13.) +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás 4.2.3. (2014. március 15.) +/-
Programozási nyelv C++, Java
Operációs rendszer Linux
Mac OS X
BSD
Unix
Windows
Platform IA-32, x64, PowerPC, armel, armhf, MIPS, MIPSel, s390, s90x, SPARC IA-64[1]
Kategória irodai programcsomag
Licenc LGPL 3-as verzió[2]
A LibreOffice weboldala

A LibreOffice (rövidítése LibO vagy LO) egy platformfüggetlen irodai programcsomag, amely kompatibilis más jelentős irodai programcsomagokkal. A projekt célja olyan szállítófüggetlen irodai szoftvercsomag készítése, amelynek alapértelmezett fájlformátuma az ODF, és mentes minden szerzői jogi kötelezettségtől. A projekt neve egy szókapcsolás, amelyben a Libre azt jelenti, hogy „szabad” és az angol „Office” szó, amely az irodai programcsomagra utal. Mint szabad szoftver, a felhasználók szabadon letölthetik, módosíthatják, használhatják környezettől függetlenül és terjeszthetik a LibreOffice-t. A LibreOffice teljes körű magyar támogatással rendelkezik, ezen túl több mint száz más nyelven is elérhető.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. szeptember 28-án az OpenOffice projekt több tagja megalapította a The Document Foundation szervezetet, és létrehozta az OpenOffice.org 3.3 béta változatának egy származtatott változatát. Az új programcsomag létrejöttéhez jelentősen hozzájárul az Oracle által keltett bizonytalanság, amelyben tartani lehetett attól, hogy a vállalat megszünteti az OpenOffice.org projektet, úgy ahogy ezt megtette az OpenSolaris-szal. Az alapítók remélték, hogy a LibreOffice név csak átmeneti lesz, mivel felkérték az Oracle-t is, hogy csatlakozzon a szervezethez és adja át nekik az OpenOffice.org márkanevet.[3] Ezt az Oracle visszautasította és arra kérte az átállt fejlesztőket, hogy mondjanak le az OpenOffice.org irányítótestületében betöltött pozíciójukról, így a projekt végleges neve a LibreOffice lett. 2010. október végére, 33 OpenOffice.org fejlesztő mondott le, és állt át a The Document Foundation szervezethez.[4][5][6]

A Go-oo projekt szintén megszűnt, támogatva ezzel LibreOffice egységes fejlődését.[7] A projekt által kifejlesztett funkciók beolvadtak a LibreOfficeba. Más OpenOffice változatok szintén beolvadtak a LibreOffice programcsomagba.[8][9]

A Canonical, Novell és Red Hat kijelentette, hogy a jövőben kiadott operációs rendszereikben az alapértelmezett irodai programcsomag szintén a LibreOffice lesz.[5] 2011 január 20-án, az Ubuntu 11.04 fejlesztői kiadásában a LibreOffice vált az alapértelmezett irodai programcsomaggá.[10][11]

A 3.3-as kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A The Document Foundation fejlesztői 2010. szeptember 28-án kiadták a LibreOffice 3.3.0 beta 1-et, amelyet október 14-én követett a Beta 2 majd 2010. november 17-én a Beta 3. Az első kiadásra jelölt változat december 5-én jelent meg, a második pedig karácsony előtt, december 23-án.[12] A harmadik kiadásra jelölt változat 2011. január 13-án került kiadásra,[13] és ezt gyorsan követte a negyedik január 20-án.[14] Az első stabil változatot 2011 január 25-én adta ki a szervezet.[15]

A Pardus lett az első Linux disztribúció amely fő kiadásában az alapértelmezett irodai programcsomag a LibreOffice volt. Ezt 2011. január 20-án adták ki.[16]

Ryan Paul az Ars Technica riportere a LibreOffce 3.3.0 kiadásának napján, a következőképpen értékelte a programcsomagot: „Több figyelemre méltó fejlesztés került be a programcsomagba amely kibővítik a programcsomag részeként szállított alkalmazásokat. Még ennél is fontosabb az, hogy a kiadás egyértelműen tükrözi a LibreOffice projektben rejlő hatalmas erőforrásokat. A LibreOffice 3.3-ban található fejlesztések elősegítik a jobb használhatóságot és az interoperabilitást más formátumokkal. Például, jelentősen javult a Lotus Word Pro és Microsoft Works formátumainak támogatása. Egy másik nagyon jelentős fejlesztés az SVG fájlok importálása és szerkesztése a LibreOffice Draw programmal”[17]

A 3.4-es kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 3.3-at követő fő kiadás [18] a LibreOffice-ból a 3.4-es[19]. A 3.4-es (.0) elsősorban az újdonságok iránti érdeklődőknek szól. Nem feltétlenül tökéletes. A vállalati felhasználóknak illetve azok, akik a stabilitást és a kevés hibát szeretik, célszerű megvárni a későbbi javító (pl. 3.4.1; 3.4.2 stb.) kiadásokat, vagy az előző szériát (3.3-as ág) használni. Többek között a következő újdonságokat hozza a LibreOffice 3.4:[20]

  • A memóriahasználat javítása.
  • A LibreOffice Java-függésének csökkentése. (Hosszú távon a teljes Java-függetlenség elérése a cél. Helyette a Python programozási nyelv preferált.)
  • A LibreOffice migrálásának folytatása GCC és GNU Make programokra, Windows platformon is.
  • A forráskód tisztítása (német nyelvű megjegyzések fordítása angolra, nem használt kódsorok törlése.

A 3.5-ös kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

LibreOffice 3.5.5 képernyőképe

A 3.5-ös verziót 2012. február 14-én adták ki.[21] és a főbb funkciói a következők: Visio .vsd importálás, natív PostgreSQL meghajtó, Java 7 támogatás, AES kódolás támogatása az ODF fájlok titkosításához, új .msi Windows Installer,[22] és jobb Office Open XML támogatás.[23] A 2012 februári kiadás tartalmazott továbbá egy online frissítés ellenőrzőt is.[24] Alapértelmezetten, ez a funkció nem teljesen automatikus.

A 3.6-os kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A LibreOffice negyedik nagy kiadása, a 3.6-os verzió 2012. augusztus 8-án jelent meg. Főbb újdonságai: új CorelDRAW importáló, Alfresco integráció a CMIS protokoll használatával, korlátozott Microsoft SharePoint integráció, színskálák és adatsávok a táblázatkezelő celláiban, PDF exportálás vízjelekkel, tökéletesített automatikus formázási funkció a szöveges dokumentumok táblázataiban, jó minőségű képátméretezés, Microsoft SmartArt importálás szöveges dokumentumokba és javított CSV kezelés.[25] A kiadási ütemtervet[26] követő, eddig megjelent hibajavító kiadások: 3.6.1 (2012. augusztus 29.),[27] 3.6.2 (2012. október 4.),[28] 3.6.3 (2012. november 1.)[29]

A 4.0-s kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A programcsomag ötödik nagy kiadása, a 4.0-s verzió 2013. február 7-én jelent meg. A fejlesztők, a jelentős kódtisztítás mellett, a LibreOffice-t számos tulajdonsággal ruházták fel: integráció a tartalom- és dokumentumkezelő rendszerekkel (Alfresco, IBM FileNet P8, Microsoft Sharepoint 2010, Nuxeo, OpenText, SAP NetWeaver Cloud Service és más rendszerekkel) a CMIS szabványon keresztül; jobb interoperabilitás a DOCX és RTF dokumentumokkal; a Microsoft Publisher dokumentumok importálása és a Visio importálószűrő továbbfejlesztése; mindezekről bővebben és a további újdonságokról a bejelentésben és a kiadási megjegyzésekben olvashatunk.[30] [31]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. packages.debian.org/wheezy/libreoffice
  2. The Document Foundation: GNU LGPL Licenc. (Hozzáférés: 2011. január 7.)
  3. Az OpenOffice.org közösség bejelenti a The Document Foundation szervezetet. The Document Foundation, 2010. szeptember 28. (Hozzáférés: 2010. október 21.)
  4. Ricky. „És így az exodus elkezdődött – 33 fejlesztő hagyta ott OpenOffice.org projektet”, Digitizor (Hozzáférés ideje: 2010. november 1.) 
  5. ^ a b Collins, Barry: OpenOffice group breaks away from Oracle. PC Pro. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
  6. Clarke, Gavin: OpenOffice files Oracle divorce papers. The Register. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
  7. Go-oo homepage
  8. A The Document Foundation GYIK. The Document Foundation, 2010. szeptember 28. (Hozzáférés: 2010. október 5.)
  9. Edge, Jake: Michael Meeks a LibreOffice és A Document Foundation jövőjéről nyilatkozik. Linux Weekly News, 2010. szeptember 28.
  10. Canonical Ltd: A “libreoffice” csomag megjegyzései az Ubuntuban, 2011. January. (Hozzáférés: 2011. január 20.)
  11. Proffitt, Brian. „Az Ubuntu nem cseréli le az OpenOffice.org-t LibreOffice-ra ... most”, News Organization (Hozzáférés ideje: 2011. január 20.) 
  12. LibreOffice 3.3 Release Candidate 2 Available For Download
  13. LibreOffice 3.3 Release Candidate 3 Available
  14. [http://blog.documentfoundation.org/2011/01/20/libreoffice-3-3-release-candidate-4-available/ A LibreOffice 3.3 4. kiadásra jelölt verziója elérhető
  15. A The Document Foundation kiadta a LibreOffice 3.3-at
  16. Pardus 2011 Béta áttekintés – az év legizgalmasabb disztribúciója?
  17. Paul, Ryan. „A LibreOffice túlszárnyalja az OOo képességeit”, Ars Technica (Hozzáférés ideje: 2011. január 25.) 
  18. A LibreOffice kiadási politikája. LibreOffice.hu, 2011. május 20.
  19. Megjelent a LibreOffice 3.4.0. LibreOffice.hu, 2011. június 3.
  20. Az újdonságok magyarul is olvashatóak.
  21. Thomson, Iain: LibreOffice debugs and buffs up to v.3.5. The Register, 2012. február 14. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  22. v3.5 release notes. Wiki.documentfoundation.org. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  23. Noyes, Katherine: 10 Things to Look Forward to in LibreOffice 3.5. PCWorld, 2012. január 23. (Hozzáférés: 2012. április 3.)
  24. Gorman, Michael: LibreOffice updates to version 3.5, brings grammar check, bigger Calc workbooks, and more. Engadget, 2012. február 14. (Hozzáférés: 2012. március 29.)
  25. LibreOffice 3.6.0. LibreOffice.hu, 2012. augusztus 8.
  26. Release Plan. The Document Foundation
  27. LibreOffice 3.6.1. LibreOffice.hu, 2012. augusztus 29.
  28. LibreOffice 3.6.2. LibreOffice.hu, 2012. október 4.
  29. LibreOffice 3.6.3. LibreOffice.hu, 2012. november 1.
  30. A The Document Foundation bejelenti a LibreOffice 4.0-t. LibreOffice.hu, 2013. február 7.
  31. 4.0 New Features and Fixes. LibreOffice

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz LibreOffice témájú médiaállományokat.